Tamás Ferenc: Ubuntu Linux felhasználói szemmel
1. fejezet: Bevezetés
Ha egy számítógép operációs rendszeréről van szó, akkor a legtöbben csak a Windows-t tudják elképzelni. A Microsoft dominanciája és a jelenlegi piaci viszonyok miatt ez a valóság. Tudjuk azonban, hogy vannak ettől eltérő lehetőségek is. A jelenlegi pénzügyi lehetőségek miatt az Apple iOS rendszere túl drága (főleg az alapgép miatt), viszont sokunk zsebében ott van az Androidos telefon, ami a Linux egyik speciális fajtája. Tehát tudomásul kell venni, hogy létezik olyan is, hogy nem-Windows világ. Ráadásul aki a szerverek oldalán is érdekelt, annak mindenképpen meg kell barátkoznia a Linux világával.
A w3schools.com oldal gyűjtése szerint 2022. januárjában az operációs rendszerek aránya a következő volt:
Win 10 |
Win 8 |
Win 7 |
Win XP |
Linux |
Mac |
Chrome OS |
Mobil |
66,3 % |
1,5 % |
3,4 % |
0,0 % |
4,1 % |
9,1 % |
0,6 % |
15,0% |
(Forrás: https://www.w3schools.com/browsers/browsers_os.asp)
Jogos a kérdés, hogy miért kell foglalkozni egy alig 4%-os részesedésű operációs rendszerrel? Ez a statisztika csak az asztali gépek elsődleges operációs rendszereit mutatja a W3Schools.org oldalon, de az internetes szervereken egyes felmérések szerint 60-90 % a Linuxok aránya. Így már érthetőbb a fontosság!
Ráadásul a Linux egy erősen feltörekvő operációs rendszer, melynek sikerességét az is jól mutatja, hogy egyre több disztribúció az eredeti ingyenesről pénzessé vált. Itt elértünk a Linux egyik hátrányához, ami sokak szerint az előnye: a széttagoltság. Az eredeti Linuxot még 1991-ben hozta nyilvánosságra Linus Torvards (akkori) finn egyetemista. Az operációs rendszer lényege a teljes nyilvánosság, a szabadon fejleszthető forráskód. Tehát a rendszer forrását teljes egészében nyilvánosságra kell hozni, ráadásul bárki fejleszthet a rendszerhez bármit, ha betartja az alapvető szabályokat. Ennek köszönhetően idővel a Linux egy igen fejlett, tömegek által tesztelt rendszerré vált.
Azonban a Windows-nak van egy központilag fejlesztett magja (kernel), amiből a konkrét kiadások/verziók publikálásra kerülnek, addig a Linuxnál éppen a fejlesztők sokszínűségének köszönhetően rengeteg verzió van. Ezek, az egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő rendszerek a disztribúciók. A jelenlegi fontosabbak:
- Slackware: asztali felhasználásra, munkaállomás, szerver. Ebből származik a SuSe Linux.
- Debian: Általános célú verzió. Ebből származott az Ubuntu Linux, ami jelenleg az egyik legnépszerűbb disztro.
- Red Hat: Üzleti munkaállomás, szerver.
A teljes képhez érdemes megnézni a következő grafikát: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1b/Linux_Distribution_Timeline.svg
A főbb fejlesztési irányokat mutatja be a következő grafika:
(Kép eredeti verziója: https://cognitivewaves.wordpress.com/linux-distributions/)
Mindegyikből több ezer utód származott, melyek folyamatosan fejlődnek. Mivel nincsen központilag irányított fejlesztés, ezért az újdonságokat a fejlesztők az erre szakosodott internetes fórumokon publikálják, majd a legjobbnak ítélt, illetve legnépszerűbb fejlesztések bekerülnek a következő kernel verzióba.
A fontosabb verziók logóit mutatja be a következő grafika:
(Kép eredetije: https://nixwindows.wordpress.com/2015/02/09/linux-distros/)
2. fejezet: Virtuális gép installálása
A legjobb használatot az biztosítja, ha valaki a teljes gépen felrakja a Linuxot, de ez sokszor akadályokba ütközik. Leginkább abba, hogy nem akarja a jól ismert Windowst letörölni. Ilyenkor érdemes kipróbálni pl. egy virtuális gépen valamelyik Linuxot. Ez a fejezet bemutatja egyrészt a virtuális gép, másrészt az éppen hosszú támogatottságot élvező Ubuntu Linux telepítését. A módszer egyértelmű előnye, hogy ha nem tetszik a rendszer, akkor simán a virtuális gépet le lehet törölni, majd újra lehet használni az egész háttértárat. Hátránya viszont, hogy nem a leggyengébb gépre javasolt telepíteni, ráadásul a megfelelő sebességű virtualizációért érdemes SSD-re installálni az egész csomagot.
Még telepítés előtt le kell tölteni egy virtuális gépet létrehozó szoftvert. Ilyen a VirtualBox. A cikk írásakor a legfrissebb verziója: 6.1.32.
Webhely: https://www.virtualbox.org/wiki/Downloads
A letöltendő csomag: https://download.virtualbox.org/virtualbox/6.1.32/VirtualBox-6.1.32-149290-Win.exe
Mérete elég kicsi, csak 108 KB.
A telepítés lépései elég egyértelműek, de a biztonság kedvéért beszúrom a saját gépemen készült képernyőképeket. (Fontos figyelmeztetés: ezek a képernyőképek lehetnek eltérőek is másik verzió, vagy más konfiguráció esetén!) Indítás után ez lesz a kezdeti kép:
Tovább lépve a következő képernyőn kiválaszthatjuk a telepítendő csomagokat – érdemes mindent telepíteni:
Utána be kell állítani a regisztrációs lehetőségeket. Itt is érdemes mindent kijelölve hagyni.
Ez után több eszközre is rákérdez a telepítő, hogy a leendő virtuális gép használhatja-e. Ebből első a hálózati interfész:
Utána már jelzi a regisztrációs varázsló a készenlétét. Adjunk engedélyt a folytatásra:
Ez pár pillanatig szokott tartani. Ez alatt a szokásos kék csík növekszik:
Most megint a Windows okvetetlenkedik. Itt éppen az USB vezérlőket akarja telepíteni:
Aztán a hálózati kártyáknál jön a következő kérdés:
Pár további eszközzel később már kész a VirtualBox telepítése:
Az asztalon egy ilyen ikon jelenik meg:
Erre kattintva már el is indíthatjuk magát a programot!
Első lépésként el kell készíteni egy virtuális gépet. (Új ikon) Szerencsére ez a verzió magyarul beszél.
Utána be kell állítani az alapvető paramétereket. Ha bizonytalanok vagyunk a részletekben, akkor csak a gép nevét írjuk át (itt: Virtu Linux), a többit hagyjuk békén!
A következő képernyőn a memória méretét kell megadni. A program maga 512 MB-ot ajánlott, de én ezt inkább (a csúszka segítségével) felemeltem 1 GB-ra:
Most a virtuális merevlemez méretét kell megadni. Alapértelmezetten itt 8 GB-ot adott az alkalmazás. Általában elég, nem kell túlzásba esni! Néha hasznos a 10 GB méret is!
Utána a virtuális merevlemez típusa következik. Ezt nem érdemes bolygatni!
Most a tárolás típusa jön. Itt is az alapértelmezett szokott beválni:
A következő lépésben meg kell adni a virtuális merevlemez konkrét helyét. Mivel nekem a C: meghajtóm SSD, ezért az alapértelmezett helyet adom meg:
Így már létre is jött a teljes virtuális gép. A képen is látszik, hogy jelenleg ki van kapcsolva.
Még a folytatás előtt mindenképpen javasolt a Linux letöltése!
Pár szó az Ubuntu Linux verziókról: A Canonical közösség általában 6 havonta ad ki egy új verziót. Ezek áprilisban és októberben jelennek meg és csupán 9 havi támogatást kapnak.
Két évente jelennek meg a hosszú távon támogatott LTS verziók. Ezeket sokkal több figyelemmel követik és 5 éves támogatást kapnak. Jelen cikkben az utolsó LTS verziót fogjuk használni, a cikk írásakor fellelhető utolsót, a 20.04-est.
Maga a letöltési oldal a következő: https://ubuntu.hu/p/8-letoltesek
Érdemes figyelni arra, hogy kipróbálásra csak az asztali (Desktop) verziót érdemes letölteni!
A letöltendő képfájl pedig elég nagy, kb. 3.1 GB.:
http://ftp.bme.hu/images/ubuntu/ubuntu_releases/20.04.4/ubuntu-20.04.4-desktop-amd64.iso
A Linux érdekessége, hogy még a hivatalos verziókat is lehet legálisan torrentelni.
Ez az internet sebességétől függően el fog tartani egy darabig.
Most már jöhet a Linux tényleges telepítése – megnyugtatásul: ez sem lesz nehéz!
3. fejezet: Ubuntu Linux telepítése
Első lépésként indítsuk el a virtuális gépet a Start gombbal:
Ki kell választani az indító lemezt. Erre nekem a D: egységet kínálta fel, de nem oda töltöttem le az ISO lemezképet.
Helyette ki kellett választani a fájl megfelelő helyét a szokott módon. Én az asztalra raktam, így ezt kellett kiválasztanom:
Így már betöltve a képfájlt elindítható vált maga a telepítés a Kiválaszt gombbal:
Ehhez azért kell még egy kattintás:
Innen már az egyes műveletek több-kevesebb időt vesznek igénybe. Több menet közbeni képernyőkép is következik – előfordulhat ettől eltérő kinézet is.
Az első tényleges lépében ki kell választani a nyelvet (bal oldali menüből): Magyar.
Erre kattintva azonnal átvált az alapnyelv magyarra. Így már nyugodtan lehet kattintani az Ubuntu telepítése feliratra.
Jön a billentyűzet-kiosztás. Ez a Windowsnál megszokott helyett több lehetőséget is ad, ráadásul az egyes verziókat élőben ki is lehet próbálni. (Ha mégsem sikerül jól, akkor utólag is lehet változtatni.)
Jó lehetőség a frissítések menet közbeni telepítése. Érdemes engedélyezni!
A következő feliratnál gyakran megáll a felhasználókban az ütő. Általában nem szerencsés művelet a merevlemez törlése, de itt, a virtuális gépen ez nem okozhat gondot!
Azért itt is jön egy biztonsági rákérdezés.
Tartózkodási helyként Budapestet kell megadni.
Most meg kell adni a felhasználó nevét, a számítógép nevét, valamint a jelszót kétszer. Én jobban szeretem a bejelentkezések esetén megkérni a jelszót, de ez, mint a képen is látszik, egyáltalán nem kötelező.
Ez a lépés tart általában több ideig – de ez is erősen gépfüggő. Közben jönnek a megszokott információs reklámgrafikák.
Ebből elég sok lesz. Például ilyen is:
Vagy egy újabb:
Némi idő elteltével aztán eljön a várva várt pillanat: kész a telepítés. A rendszer egy újraindítást kér.
Ehhez azért el kell távolítani a telepítő lemezt (ha az volt). Jelen esetben elég egy Entert nyomni.
A tényleges induláshoz ki kell választani a felhasználót (egy lehetőségből csak sikerül):
Majd be kell írni a megadott jelszót.
A most következő lépések kb. mind kihagyhatók, de a rendszer teljes működéséhez érdemes használni őket. Érdemes kapcsolódni az online fiókhoz. Én a Google megvalósítását választottam, mivel van GMail-es levélcímem is és használom is.
Ez némi biztonsági okvetetlenkedés után sikerült is.
Most jöhet a rendszer menet közbeni frissítése (Livepatch). Ezt is érdemes beállítani:
Akkor sem kell megijedni, ha ez nem sikerül azonnal. Nálam is előfordult.
Az Ubuntu One bejelentkezési képernyője még mindig angolul kérdez:
A máshol is megszokott visszajelzésekhez kér engedélyt a rendszer. Én ezt nem engedélyeztem, bár nyugodtan meg lehet tenni.
Mindenhol fontosan az adatvédelmi beállítások. Itt sincs másképpen:
Most már tényleg indulásra kész állapotot kapunk. Ennek képernyője a következő:
Majd a jobb felső sarokban meglapuló Kész gombra kattintva jön elő a normál indulási képernyő:
A következő fejezetben az Ubuntu grafikus felületének alapvető szolgáltatásait vesszük sorra.
Felhasznált irodalom:
- https://www.w3schools.com/browsers/browsers_os.asp
- https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1b/Linux_Distribution_Timeline.svg
- https://cognitivewaves.wordpress.com/linux-distributions/
- https://nixwindows.wordpress.com/2015/02/09/linux-distros/
- https://www.redhat.com/en
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Slackware
- http://www.slackware.com/
- https://www.suse.com/
- https://www.suse.com/local/hungary/
- https://ubuntu.hu/
- https://hogyan.org/mit-tud-az-uj-ubuntu-ime-a-21-04es-verzio-beceneven-hirsute-hippo-1-resz/
© TFeri.hu, 2022. márc.