Tamás Ferenc: Adatbáziskezelés alapjai 2. rész

Az előző részben szó volt az elméleti alapokról, most nézzük mindezt a gyakorlatban! (Jelen cikkben az MS Access 2013-as képernyőképeket használom.)
A program indításakor a következő kép fogad:


 
Ezzel még nem lehet túl sokat kezdeni, mivel az adatbázist célszerű előbb menteni, vagy egy teljesen újat kezdeni. Az eddigi Access verziókban a mentés kötelező volt, de most ezt valamiért kihagyták. Tehát érdemes a „Fájl” menüre kattintani:


 
Ez után már jöhet az „Új” adatbázis kiválasztása!


 
A gyakorlott felhasználók itt lényegében bármelyik, már előkészített adatbázis-sablont választhatják, de most tanulási célzattal érdemes az üres adatbázist választani!


 
A megszokott, azonnali kezdéssel ellentétben az Access még a gyakorlati indítás előtt mentést kér. Ezt megcsinálva már a következő kép fogad:


 
Itt már elkezdhető a tulajdonképpeni munka. Kiindulásképpen készítsünk egy táblát pár képzeletbeli ismerősünkről. (Az adatok véletlenszerűen!)
Először is a Tábla1 adatait állítsuk be! Ezt az alapértelmezetten megjelenő Adatlap nézet helyett Tervező nézetre váltással célszerű elkezdeni (a Nézet gomb alatti kis nyilacskára kell kattintani, majd Tervező nézet).


 
Az eddigi Access verziók itt mentést kértek, de a 2013-as kivételesen nem. Mindenesetre raktározzuk el, hogy az adattábla neve „telefonok” legyen.


 
Végre eljutottunk a tényleges munkafelülethez!


 
A későbbi eredményesebb munka miatt javasolt, hogy minden egyes táblában legyen egy elődleges kulcs. Ezt a rendszer automatikusan adja, így hagyjuk is meg neki.
A következő sorba írjuk be a „Vezetéknév” szót, majd a jobbra nyílra kattintva válasszuk ki a típust. Jelen helyzetben a rendszer a „Rövid szöveg” típust ajánlja fel. Ez most jó is lesz! (Megjegyzés: a kép alján látható a mező pontos beállítása, pl.: mezőméret, formátum, alapértelmezett érték, stb.)


 
Most vigyük fel a knév1 és a knév2 mezőket is hasonlóan, majd következzen a körzetszám. Ez viszont legyen Szám típusú. Ezt az adattípus egyszerű legördítésével érhetjük el.


 
A következő kérdésben tisztázzuk a nemét. A mezőnév legyen a férfi. Itt a típust állítsuk Igen/Nem-re! Utána jöjjön az szidő (születési idő), melyet Dátum/Idő típusra állítsunk be!
Ezzel befejeztük az alapvető szerkezet felvételét! Tehát most a következőt látjuk: 


Most vegyük észre, hogy menet közben elkövettünk egy aprócska figyelmetlenséget. A Vezetéknév nevű mezőt túl hosszan írtuk le, ráadásul nagy kezdőbetűvel. Szerencsére a javítás mindössze annyiból áll, hogy belekattintunk a javítandó mezőnévbe, majd egyszerűen felülírjuk azt, például vnév-re. Ha menet közben észrevettük, hogy hiányzik még egy mező, akkor azt hasonlóan pótolhatjuk.
Most viszont váltsunk vissza az adatlap nézetre a bal felső nézet gomb segítségével! Itt a következő alaposan megváltozott látkép fogad:


 
Most már elkezdhetjük felvinni az egyes adatokat simán a mezőbe való kattintással, vagy a megfelelő irány-nyilak használatával. Lényeges, hogy az Azonosító mezőbe ne írjunk semmit. Azt a rendszer automatikusan megteszi helyettünk. Az egyes adatok hosszát ezen nézetben módosíthatjuk a két oszlop közötti megfelelő kattintással, majd a nyíl vonszolásával.


 
Most írjunk be pár légből vett adatot! (min. 10 db, de lehet több is) Ez után a következő kép fogad:


 
Most pedig hajtsunk végre néhány egyszerű lekérdezést! Kezdjük a felvittek nevével! Ehhez át kell menni a Létrehozás főmenübe, ott is a „Lekérdezéstervező” pontba.


 
Minden lekérdezéshez szükség van egy (vagy több) adattáblára, amin a konkrét lekérdezés folyik. Mivel jelenleg csak a telefonok tábla áll rendelkezésünkre, így ezt kell kiválasztani a Hozzáadás, majd a Bezárás gombokkal.

 
Most a képernyő alján ki kell válogatnunk azon mezőket, amelyeket meg akarunk jeleníteni.


 
Válasszuk ki sorban a vnév, knév1 és knév 2 mezőket. Vegyük észre, hogy a program a Megjelenés sorban lévő pipákat automatikusan bejelölte. Ez azt jelenti, hogy ezen adatok meg fognak jelenni. Ezzel gyakorlatilag készen is vagyunk. Most a Nézet gombra kattintva már futtathatjuk is a lekérdezést!


 
Ami a gyakorlatban így név ki:


 
Még egy feladatunk van: módosítsuk a lekérdezés nevét, ami a fenti fülre való jobb egérkattintással megoldható. Az új név „nevek” legyen!
 

Második lekérdezésben írassuk ki a női neveket. Ehhez kezdjünk el egy új lekérdezést és a fenti módszerrel rakjuk bele a vnév, knév1 és knév2 mezőket, valamint a férfi mezőt is. Ha így futtatnánk a lekérdezést, akkor minden ismerősünknél kiírná a név mellett a nemét is, de mi ezt nem akarjuk, mivel most csak a női nevekre vagyunk kíváncsiak. Tehát meg kell fogalmaznunk egy feltételt, amit egyszerűen úgy tehetünk meg, hogy „férfi” mező alatt a Feltétel sorba beírunk egy „Nem”-et. (Lásd a képen!)


 
Ha jelen állapotában futtatjuk a lekérdezést, akkor a női neveket írja ki, de kirakja a felesleges „férfi” mező alatti üres négyzeteket is. Tehát ezt a megjelenést meg kell akadályoznunk a Megjelenés mező pipájának kiszedésével. Így már tényleg csak a női neveket kapjuk meg. A lekérdezés neve legyen „noinevek”!

Következő feladatban írassuk ki a 20-as telefonszámmal rendelkező férfi ismerőseinket! Ehhez válasszuk ki a vnév, knév1, knév2, férfi és a körzetszám mezőket, de a feltételben adjuk meg a férfi mezőnél az igent, valamint a körzetszám esetén a 20-at. Fontos, hogy az utóbbi két mezőt ne jelenítsük meg!
 

Bár a cikk ezen része véget ért, de a cikksorozat folytatódik!