Nyomtatás

Tamás Ferenc: A böngészők kultúrtörténete - a kezdetek

További részek: Firefox, Explorer, Opera, Chrome

1991-ben, Svájcban a CERN területén Tim Barners-Lee bemutatta a WWW-t, azaz a World Wide Web-et, ami az információ teljes hozzáférését és szabadon navigálhatóságát tette lehetővé. A WWW kezelésére egy kezdetleges, csak szöveges felülettel rendelkező böngészőt használt.

Bár akkoriban már haladgatott előre a Windows, de még nem jelent meg a piacot átrendező Windows '95.

Az első jelentős lépést a Mosaic jelentette, ami az első grafikus böngészőként 1993 márciusában került piacra a Unix rendszer X-Windows kezelői felületén. A Mosaic sikere úttörő szerepet játszott a piacon és az egyik legfőbb kovácsa lett a grafikus felületű internet sikerének. Szintén fontos szerepet játszott sok más böngésző kialakulásában és megjelenésében.

Mosaic 1.0

 

Mosaic

Verzió

Dátum

Leírás

'0.1

1993.márc.

A Mosaic első publikus megjelenése, ami csak a Unix op. rendszer X-Windows felületén volt hozzáférhető.

1.0

1993.nov.

A Mosaic első hivatalos kiadása. A HTML 2.0 hivatalos kiadása nem követte ezt a kiadást, ami komoly fejtörést okozott a fejlesztőknek.

2.0A1

1994.jan.

A Mosaic 2.0 első alfa-kiadása. A nagyobb böngészők közül ez támogatta először a HTML-kérdőíveket.

2.0A2

1994.febr.

Alfa-2 kiadás. A TEXTAREA elem első korrekt kezelése.

2.0A3

1994.ápr.

Alfa-3 kiadás. A STRNG és az EM elemek megjelenése.

2.0A8

1994.dec.

Az Alfa-8 a HTML 3-as szabvány első komoly előhírnöke, mely támogatja egyes táblázati elemek és számos betűtípus elem megjelenését.

2.0B1

1995.márc.

A Mosaic-2 első béta-verziójának megjelenése, amely önálló megjelenésű HTML-gombokat hozott, valamint egyes XML-elemeket is megjelenített.

2.0B4

1995.ápr.

A béta-4 verzió támogatta az Alignment paramétert a HEADING és a P elemben.

2.0FB

1995.júl.

A Mosaic-2 verzió utolsó béta-verziója, amely számos Netscape 1.1 elemet támogatott, köztük BODY, HR és CENTER.

2.0

1995.okt.

A Mozilla 2.0 végső megjelenése, mely számos HTML 2.0 elemet támogatott, köztük számos új karakterkészlet, a BASE elem, valamint az ALT elem Image paramétere. Szintén támogatta az új médiaelemként a SOUND elemet, ahogy az Internet Explorer bevezette a BGSOUND elemet.

'2.1

1996.jan.

A kliens-oldali térkép elem megújítása.

3.0B2

1996.ápr.

Csak Macintosh platformon elérhető. Sokak számára már azt jelentette, hogy innentől csak itt érhető el a Mosaic.

3.0B4

1996.szept.

Ismét csak Macintosh-on hozzáférhető. Csak hibajavítást tartalmazott, új elemeket nem.

3.0

1997.jan.

Ez immáron a legtöbb platformon elérhető, de átvette a Macintosh platform újításait, többek között a kereteket is már tűrhetően kezeli. Ez volt a Mosaic böngésző végső verziója.

 


Netscape Navigator/Communicator

Netscape

Klasszikus Netscape logo

Netscape

Netscape 1994-2002

Netscape

Netscape 2005-2007

1994 közepén Jim Clark, a Silicon Graphics alapítója Marc Andreessen-nel (és Kleiner Perkins Caufield & Buyers befektetőkkel) együtt megalapították a Mosaic Communication-s, amit később átneveztek Netspace Communications-re. Andreessen frissen diplomázott az Illinois Egyetemen, ahol a Mosaic program vezetője volt. Eddigre kezdett a Mosaic a tudományos körökön kívül is elterjedni és a két alapító látta az internetes kommunikációban rejlő remek lehetőségeket. Alig fél év alatt az NCSA Mosaic alapján létrehozták a friss böngészőt, a Netscape-et. (Konkrétan 1994.okt.13-án Mosaic Netscape 0.9 néven.) A Netscape hamar üzleti siker lett, nem elsősorban a nagyon gyorsa frissítései miatt. Ekkor találták ki az „internet idő” kifejezést is, ami a web és a böngészők eszeveszett ütemű fejlődését fejezte ki. Éppen az igen gyakori frissítései és az erőteljes piaci előretörése miatt 1995 nyarára a Netscape piaci részesedése már 80% fölé nőtt.

1995 augusztusában megváltozott a helyzet, mivel piacra került a Windows '95 Plus Pack és a beépített böngészője, az ingyenes Internet Explorer; így a Microsoft kihívta a szinte egyeduralkodó, ám fizetős Netscape-et. Tény, hogy ezek a kezdeti Internet Explorer-ek meglehetősen gyengék voltak és a sokat internetezőknek technológiailag gyenge volt. A Netscape 2.0 bevezetett egy csomó újdonságot (frame, Java, JavaScript, plug-in), így jelentősen megnövelte a piaci értékét. 1995 közepétől 1996 végéig igen fontos időszak volt a böngészők történetében, mivel szinte hetente rukkolt ki az egyik vállalat valamilyen frissítéssel vagy (béta-)verzióval.

Lépésenként bár, de az Internet Explorer előretört. A két böngésző negyedik generációjához érve az Internet Explorer technikailag beérte a Netscape-et. Az idő előrehaladtával a Netscape piaci részesedése csökkent: fölénybe került a Microsoft „kedvence”, az Internet Explorer.

1998 januárjában a Netscape egyre gyengülő részesedését féltve ingyenessé tette böngészőjét, ráadásul a program forrását is felszabadította egy nyitott kódú projekt (Open Source) számára. Ez a lépés csodaként hatott az internetre és nagy tömegeket mozgatott meg. Ennek ellenére csaknem 4 évnek kellett eltelnie, hogy az így alakult Mozilla közösség piacra dobja saját, immáron ingyenes böngészőjét.  A munkát ráadásul az is lassította, hogy a Netscape kódja túl bonyolult volt a további fejlesztéshez, így a továbbfejlesztés helyett a fejlesztők a Netscape kódrészleteiből felépítettek egy következő generációs böngészőt – benne a Gecko motorral.

Netscape 6 Netscape 6.1

Bár technikailag egyre több mindent zsúfoltak bele a böngészőbe (HTML, CSS, DOM, ECMAScript) a Netscape részesedése tovább esett: immáron 20% alatt volt. 1998. aug. 24-én azonban az AOL (az egyik legnagyobb amerikai internet-szolgáltató) megvette az addigra alaposan megroggyant Netscape-et 4,2 millió dollárért. A fejlesztések hatására 1999.márc.17-én, mire a felvásárlás véget ért, a Netscape már kb.10 millió dollárt ért. 2000.nov.14-én a Mozilla 0.6 kódbázisra alapozva jött a Netscape 6.0 (az 5-ös kimaradt), amitől a cég újbóli felvirágzását remélték, de sajnos a program igen lassúra sikeredett, ráadásul a még nem eléggé fejlett kódbázis miatt a megszokottaknál sokkal több hibával (bug-gal) adták ki. Amint a Mozilla-közösség elérte, hogy egy stabil böngészőt (1.0 verziószámmal) tudjon piacra dobni – ami immáron a Netscape 7.0-ban használtak – sokan remélték, hogy ez segíti az egyre jobban gyengélkedő Netscape-et. Remélték, hogy a 7.0 nagyon stabil lesz, sokkal gyorsabb és támogatni fogja az egyre nagyobb ütemben növekedő különböző szabványokat.

Netscape 7

2003.júl.15-én az új tulajdonos, az AOL Time Warner feloszlatta a Netscape csapatát. A programozók többségét elbocsájtották, a Netscape logót is leszedték a székházról. Azonban házon belüli fejlesztéssel a Sun pekingi csoportjával együtt kiadták a Netscape 7.2-t (2004.aug.18-án).

2003-ban a többi böngésző egyre jobban előretört, ám a Netscape részesedése az AOL minden igyekezete ellenére is 5 % alá zsugorodott. A böngésző 8-as szériáját hivatalosan már Netscape Browser-nek hívták, míg a 2007. októberben kiadott Firefox 2.0 kódján alapuló 9-es szériát Netscape Communicator-nak; ráadásul a tulajdonos AOL a 9-es széria fejlesztését átadta a Mercurial Communication-nek, így ez a verzió már „házon kívül” készült. Ekkorra a böngészőpiac kb. 77%-át már az Internet Explorer uralta. 2007.dec.28-án az AOL bejelentette, hogy 2008.febr.1 után már nem lesz újabb verziója a Netscape-nek. A dátum később 2008.márc.1-re módosult. Az utolsó verzió azért 2008.febr.20-án megjelent Netscape Navigator 9.0.0.6 néven.

Netscape

Verzió

Dátum

Leírás

1.0B1

1994.okt.

Az első béta-verzió (0.9-es verziószámmal). Minden HTML 20-ás elemet támogatott, valamint a legtöbb 3.0-ást is támogatta.

1.0

1994.dec.

Az első kiadás végleges verziója.

1.1B1

1995.márc.

Az 1.1 első béta-verziója, amely támogatta a táblázatokat és számos új HTML-elemet.

'1.1

1995.ápr.

Az 1.1 végső verziója.

1.2B1

1995.jún.

A Windows '95 kezelői felületéhez alkalmazkodó új kiadás, de nem tartalmazott új HTML-elemet.

'1.2

1995.jún.

Az 1.2-es végső verziója.

2.0B1

1995.okt.

A HTML 3.0 számos elemét támogató új böngésző első bétája. Új lehetőségek: keretek, Java alkalmazások.

2.0B3

1995.dec.

JavaScript programozási lehetősége.

2.0

1996.márc.

A 2.0 végleges kiadása.

3.0B1

1996.ápr.

Az eredetileg Atlas-nak evezett béta első kiadása, amely számos új plug-in mellett a táblázatok hátterét is támogatta.

3.0B5

1996.júl.

Támogatja az aláhúzást, a keretek színét, és a különböző betűtípusokat. Szintén támogatja az oszlopok elrendezését (multicol) és a térközöket (spacer).

3.0B7

1996.aug.

Egyetlen új HTML-elem, az APPLET Archive paraméterének támogatása.

3.0-3.04

1996.aug.-1997.okt.

A 3.0 végleges kiadása. Bár újításokat nem tartalmaz, de támogatja a teljes JavaScript-et. A 3.0x verziók kisebb biztonsági javításokat tartalmaznak.

4.0B1

1996.dec.

A Netscape Communicator első béta-verziója. A LAYER elem támogatása, amely lehetővé teszi a az egyes elemek precíz pozicionálását a dokumentumon belül.

4.0B2

1997.febr.

Második béta-verzió. Támogatja a kaszkádolható (Cascading) és a JavaScript stílusmezőket (Style Sheet).

4.0B3

1997.ápr.

A CSS-támogatás javított verziója.

4.0B4
és 5

1997.máj.

Újabb béta-verziók. A 4-es csak apróbb HTML-javításokat tartalmaz, míg az 5-ös több platformra is megjelent és támogatta a Netcaster technológiát.

4.0-4.08

1997.jún.-1998.nov.

A 4.0 végleges kiadása és biztonsági javítások. Támogatja a legtöbb CSS-elemet, minimálisan engedélyezi a dinamikus betűkészleteket és az OBJECT elemet.

-

1998.jan.

A Netscape ingyenessé teszi a böngészőjét. A teljes kód ingyenesen hozzáférhető lesz az interneten. Elkezdődik a Mozilla-project.

4.5B1

1998.júl.

Számos apróbb újítás, de nincsen új HTML/CSS-elem.

4.5B2

1998.szept.

Újabb béta-verzió.

4.5-4.8

1998.okt.-2002.aug.

A 4.5 végleges kiadása. Nincsenek újabb HTML-elemek, csak biztonsági javítások.

-

1998.nov.

Az AOL megveszi a Netscape-et 4,3 milliárd dollárért (vegyesen készpénzért és részvényekért)

-

2000.jan.

A Mozilla-project eléri a 13-as számú mérföldkövet (Milestone 13), így kibocsájt egy „alfa” (értsd: béta előtti) verziót.

5

Nincs dátum

Ez a verzió érdekes módon kimaradt! (Semmi utalást nem találtam rá! - Tamás Ferenc)

6.0B1

2000.ápr.

Az új Netscape/AOL-böngésző legelső bétája – PR1 néven is ismert. Ez már a Mozilla 14-es mérföldkövét is integrálta.

6.0B2

2000.aug.

A PR2-es kiadás, a Mozilla 17-es mérföldkövével.

6.0B3

2000.okt.

Újabb béta-verzió.

6.0

2000.nov.

Végső verzió, amely a Mozilla 0.6-os verzióján alapul.

'6.01

2001.febr.

Biztonsági kiadás, amely a Mozilla 0.6.1-es verzióján alapul.

6.1PR1

2001.jún.

Az újabb verzió bétája.

'6.1

2001.aug.

Számos kisebb hibát javít ki, valamint kicsit gyorsabb és sokkal stabilabb, mint az ingatag 6.0-ás verzió. Alapja: Mozilla 0.9.2.

'6.2

2001.okt.

Újabb biztonsági frissítés. Alapja: Mozilla 0.9.4.

'6.2.3

2002.máj.

Biztonsági frissítés.

-

2002.máj.

A Mozilla eléri az 1.0-ás kiadást!

7.0PR1

2002.máj.

A 7.0-ás verzió próba-kiadása, amely a Mozilla 1.0 PR2-n kódján alapul.

7.0

2002.aug.

A 7.0 végleges kiadása, amely a Mozilla 1.0.1-en alapul. A Mozilla nagyon népszerű felugró ablak-blokkoló technikáját deaktiválja alapértelmezésben.

'7.01

2002.dec.

Biztonsági frissítés. Alapja: Mozilla 1.0.2.

'7.02

2003.febr.

Kisebb biztonsági javítások.

'7.1

2003.jún.

A Netscape frissítését hozzáigazítják a Mozilla 1.4-es kódjához.

-

2003.júl.

Az AOL-Netscape a veszteségeket megelégelve 50 alkalmazottját elbocsájtja és a Mozillát 2 millió dollár támogatással önálló non-profit szervezetté alakítja át.

8.0

2005.máj.19.

A Mozilla 1.0.3-asán alapuló verzió. Hivatalos név: Netscape Browser. Ez a program immáron csak a böngészőt tartalmazza és semmi egyebet.

8.0.1

2005.máj.19.

Csak pár órával (!) az előző verzió után újabb kiadás jelent meg, ami a Mozilla 1.0.4-esén alapszik.

8.0.2

2005.jún.17.

Biztonsági frissítés.

8.0.3.1/3/4

2005.júl.-aug.

Újabb biztonsági frissítések.

8.0.4.

2005.okt.19.

Biztonsági frissítés. Alapja: Mozilla 1.0.7.

'8.1

2006.jan.25.

Kisebb javítások. Több Firefox plug-in támogatása, illetve integrálása.

'8.1.2

2006.szept.27

Biztonsági frissítés. Alapja: Mozilla 1.0.8

'8.1.3

2007.ápr.2.

Biztonsági frissítés.

9.0B1

2007.jún.5.

Az első béta-verzió.

9.0B2

2007.júl.12.

A második béta-verzió.

9.0B3

2007.aug.16.

Az új verzió utolsó bétája.

9.0RC1

2007.okt.1.

Kiadás előtti utolsó-utáni verzió.

9.0

2007.okt.15.

A végső verzió, melynek megjelenése egyáltalán nem keltett feltűnést. Támogatja a hírolvasókat (news-feed), továbbá nem csak Windows-on működik.

9.0.0.x

2007.okt.-2008.febr.

Biztonsági frissítések (1-től 6-ig).

-

2008.márc.1.

A program hivatalos támogatása megszűnt!

Felhasznált irodalom (többek között):

http://www.blooberry.com/indexdot/history/mosaic.htm

http://www.livinginternet.com/w/wi_browse.htm

http://www.webhero.org/Browsers/history.asp

http://www.blooberry.com/indexdot/history/browsers3.htm

http://browser.netscape.com/

http://en.wikipedia.org/wiki/Netscape_Browser

http://en.wikipedia.org/wiki/Netscape_Navigator_9

http://www.mozilla.org/about/timeline.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mozilla_Firefox

http://en.wikipedia.org/wiki/Mozilla

http://en.wikipedia.org/wiki/Timeline_of_web_browsers

http://www.mozilla.org/

http://www.mozilla.com/

http://www.mozillazine.org/archive.html

http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_Explorer

http://computerworld.hu/internet-explorer-8-elozetes.html

http://www.microsoft.com/windows/internet-explorer/default.aspx

http://www.opera.com/docs/history/

http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_Opera_web_browser

http://www.chromefans.org/chrome-tutorial/google-chrome-version-history.htm

http://en.wikipedia.org/wiki/Google_Chrome#Version_history

http://hu.wikipedia.org/wiki/Chrome

http://en.wikipedia.org/wiki/Google_Chrome

http://blogoscoped.com/google-chrome/

http://blogs.opera.com/desktop/changelog19/

http://www.opera.com/docs/changelogs/windows/