Szociális média
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Szociális média
Mi a szociális (vagy közösségi) média? Nem könnyű meghatározni, mivel maga a fogalom sem egészen pontos, de megközelítőleg le lehet írni.
A közösségi média a kommunikációra, a közösségi alapú (adat)bevitelre, interakcióra, tartalommegosztásra és együttműködésre összpontosító webhelyek, valamint alkalmazások gyűjtőfogalma. Az emberek a közösségi médiát használják arra, hogy kapcsolatban maradjanak barátaikkal, családjukkal és különféle közösségekkel, illetve kapcsolatba lépjenek velük. A vállalkozások közösségi ilyen platformokon létező alkalmazásokat használnak termékeik piacra dobására és népszerűsítésére, valamint az ügyfelek panaszainak nyomon követésére. A közösségi médiának számos formája létezik, beleértve a blogokat, mikroblogokat, wikiket, közösségi oldalakat, fotómegosztó oldalakat, azonnali üzenetküldést, videómegosztókat, podcastokat, widgeteket, virtuális világokat stb.
A vállalkozások és fogyasztók felé irányuló webhelyek közösségi elemeket tartalmaznak, például a felhasználók számára visszajelzésre alkalmas mezőket. Különféle eszközök segítik a vállalkozásokat nyomon követni, mérni és elemezni, hogy a társaság milyen figyelmet kap a közösségi médiából, beleértve a márkaérzékelést és a vásárlói betekintést.
A közösségi média óriási vonzerővel rendelkezik világszerte. Az okostelefonos alkalmazások könnyen elérhetővé teszik ezeket a platformokat. Néhány népszerű példa a közösségi média platformokra: a Twitter, a Facebook és a LinkedIn.
Windows 10/11 billentyű parancsai
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Windows 10/11 billentyű parancsai
A mai operációs rendszerek simán használhatók billentyűzet nélkül (lásd: okostelefonok), de ha valaki elég sok időt szeretne spórolni az asztali gépe vagy a laptopja előtt, akkor érdemes pár kombinációt megtanulnia az alábbiakból.
Általánosan használt kombinációk – pár kombináció csak néhány alkalmazásnál működik
Alt+Tab |
Váltás a megnyitott ablakok között |
Alt+F4 |
Aktuális ablak bezárása |
F2 |
A kijelölt elem átnevezése |
F3 |
Fájlkezelőben fájl vagy mappa keresése |
F4 |
Fájlkezelőben címsorlista megjelenítése |
F5 |
Aktív ablak frissítése |
F6 |
Váltás a képernyőelemek között egy ablakban vagy az asztalon |
F10 |
A menüsor aktiválása az aktív alkalmazásban |
Alt+F8 |
Jelszó megjelenítése a bejelentkezési képernyőn |
Alt+Esc |
Váltás az elemek között a megnyitásuk sorrendjében |
Alt+Enter |
Tulajdonságok megjelenítése a kijelölt elemhez |
Alt+Szóköz |
Helyi menü az aktív alkalmazáshoz |
Alt+balra nyíl |
Ugrás vissza, lépjen vissza |
Alt+jobbra nyíl |
Ugrás előre, lépjen előre |
Alt+Page Up |
Ugrás felfelé (egy képernyővel) |
Alt+Page Down |
Ugrás lefelé (egy képernyővel) |
Ctrl+A |
Minden elem kijelölése (egy ablakban vagy dokumentumban) |
Ctrl+C (vagy Ctrl+Insert) |
A kijelölt elem(ek) másolása |
Ctrl+D (vagy Delete) |
Kijelölt elem(ek) törlése |
Ctrl+R (vagy F5) |
Aktív ablak frissítése |
Ctrl+S |
Mentés |
Crtl+V (vagy Shift+Insert) |
A kijelölt elem beillesztése |
Ctrl+X |
A kijelölt elem kivágása |
Ctrl+Z |
Utolsó művelet visszavonása |
Ctrl+Y |
Utolsó művelet visszaállítása |
Ctrl+F4 |
Az aktív dokumentum bezárása (a teljes képernyős és több dokumentum egyidejű nyitvatartását lehetővé tevő alkalmazásokban) |
Ctrl+F5 vagy Ctrl+R |
Aktuális ablak frissítése |
Ctrl+Jobbra nyíl |
Ugrás a következő szó elejére |
Ctrl+Balra nyíl |
Ugrás az előző szó elejére |
Ctrl+Lefelé nyíl |
Ugrás a következő bekezdés elejére |
Ctrl+Felfelé nyíl |
Ugrás az előző bekezdés elejére |
Ctrl+Alt+Tab, majd nyilak |
Váltás az összes megnyitott alkalmazás között |
Ctrl+nyilak |
Start átméretezése (ha nyitva van) |
Ctrl+Shift+nyilak |
Szövegblokk kijelölése szavanként |
CTRL+Shift+N |
Új mappa készítése az ablakon vagy a fájlkezelőben |
Crtl+Esc vagy Windows |
Start menü megnyitása |
Ctrl+Shift+Esc |
Feladatkezelő megnyitása |
Ctrl+Szóköz |
A kínai írásjegybevivő (IME) be- vagy kikapcsolása |
Shift+F10 |
Helyi menü megjelenítése a kijelölt elemhez |
Shift+nyilak |
Egynél több elem kijelölése |
Delete |
Aktuális elem/fájl törlése |
Prt Src |
Képernyőkép készítése és vágólapra mentése |
Shift+Delete |
A kijelölt elem törlése Lomtárba helyezés nélkül |
Esc |
Aktuális feladat megszakítása/leállítása |
Windows billentyűvel kapcsolatos parancsok
Főbb csatlakozó típusok
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Főbb csatlakozó típusok
Az informatikában megszámlálhatatlanul sok kábeltípus és még ennél is több csatlakozó van. Sokak számára ez teljesen átláthatatlan. Ez a cikk ebben szeretne némi rendet vágni.
Maga a gyűjtemény nem teljes, erre nem is törekszem, de elég lényeges típust tartalmaz.
Tisztelt Olvasó!
Ha még szeretne ebbe a felsorolásba belerakni csatlakozókat vagy kábeleket, akkor kérem írjon a megszokott tferi(kukac)tferi(pont)hu címre. Kérem, hogy minden esetben tüntesse fel a forrást!
Az írás a következő cikk felhasználásával történt:
https://red-dot-geek.com/types-computer-connectors-cables/
A külön nem jelzett képek is ebből a cikkből valók!
Kábelek és csatlakozók alapjai
A számítógépes kábelek (a látszat ellenére) nem véletlenszerű elektromos „madzagok”, hanem egyedi azonosítóval rendelkező, megfelelő célra használt vezetékek. Van néhány alapvető információ, amit még a konkrét vezetékek ismertetése előtt érdemes megismerni:
- IEEE – Institute of Electrical and Electronics Engineers (Nemzetközi elektromos és elektronikai mérnöki szervezet)
- USB IF – Universal Serial Bus Implementers Frontier (USB fejlesztői közösség)
- RJ - Registered Jack (Regisztrált dugó)
- IEC – International Electrotechnical Commission (Nemzetközi elektrotechnikai bizottság)
Apa-Anya: A különféle végek legegyszerűbb megkülönböztethetősége miatt alakult ki ez a nemi sztereotípia. Az apa-vég kiálló tüskével vagy tüskékkel rendelkezik, amelyet bele lehet tenni a megfelelő aljzatba. Az anya-vég valamilyen aljzatot takar, ahová a megfelelő apa-vég beleillik.
Megjegyzés: Igen, ez tényleg nemi sztereotípia…
Képernyővel kapcsolatos kábelek
1.) VGA = Video Graphics Array
Ez az egyik régebben népszerű videócsatlakozó. Régebben gyakorlatilag minden gépben csak ez volt megtalálható, de nem tudta felvenni a versenyt a modernebb verziókkal, mivel a HDMI, illetve a DVI is jóval fejlettebb és tisztább átvitelt biztosított.
Fontos oktatási jogszabályok gyűjteménye
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
A 2023/2024-es tanév jogszabályi háttere: (2023.08.22. verzió)
(Összeállította: Tamás Ferenc tanár, informatikus, közoktatási szakértő)
Ez az összeállítás tartalmazza a jelenleg hatályos oktatási jogszabályokat, valamint a pedagógus ellenőrzéshez-minősítéshez szükséges fontosabb dokumentumokat.
Első megfogalmazásban elsősorban technikumi oktatóknak szólt, de igyekeztem bővíteni, így mindenki számára használhatóvá vált a gyűjtemény.
Kiegészítés: a preferenciák változása miatt már nem naprakész a gyűjtemény, de igyekszem frissíteni!
Tisztelt Olvasó!
Ha Ön szerint valamelyik jogszabály még ide illene, akkor kérem küldje el e-mailen a hivatalos(kukac)tferi(pont)hu címre!
Ugyanez a kérésem, ha hibát vagy elírást észlel.
Kábelek és hálózati eszközök
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Kábelek és hálózati eszközök
Többen is kérdezték, hogy mikor milyen kábelre van szükségük, így úgy érzem, hogy itt az ideje egy telefonon és/vagy hálózati kábelekről szóló összefoglaló cikknek.
Frissítés: menet közben a cikk az informatikus tanulók/hallgatók kérésére kibővült az OSI-ISO és a TCP/IP modellekkel, valamint a legfontosabb csatlakozó típusokkal; továbbá meg is újult.
Fontosabb telefonos kábelek
Nos, a legelső telekommunikációs kábelt Alexander Graham Bell találta fel 1876-ban a telefonnal együtt, mivel csak így lehetett megvalósítani a telefon hangátvitelét. A legelső telefonok a telegráfok által (is) használt drótokat vették igénybe. Anyaguk jellemzően réz volt, de sokszor használtak alumíniumot is. Az 1880-as években azonban több városban is kifejlesztették a városi villamos-hálózatot a jobb tömegközlekedésért, ám az új vezetékek zavarokat okoztak a telefonok átvitelében. Hamarosan a villamos energia átszőtte a városokat, így az eddigi telefonkábeleket minőségileg meg kellett újítani, mivel a szolgáltatásuk elégtelennek bizonyult. A mérnökök ötlete az volt, hogy a már elektromos átvitelre amúgy is használt póznákon vigyék a telefonkábelt is, de ez csak úgy működött, ha a telefonkábelek kaptak megfelelő szigetelést. A korai vezetékek jobb átvitelt biztosítottak, ha a póznák tetején a kábeleket keresztezték kb. 4-szer kilométerenként. (Kép eredetije: http://en.wikipedia.org/wiki/Twisted_pair)
Az ilyen periodikus kábelcsere időnként még most is fellelhető, de egyre ritkábban.
A következő átviteli módot megint Alexander Graham Bell találta fel 1881-ben. 1900-ra az egész amerikai telefonvonal-hálózatot felújították és a kábeleket kicserélték csavart érpárra (angolul: TP = twisted pair) vagy jobb minőségű távolsági átvitelt is biztosító, áthallás-mentes kábelre. Napjainkban több millió kilométernyi sodrott érpár van a világon, melyek biztosítják a vezetékes telefontársaságok hang- és adatátvitelét. Hivatalosan a CAT1-es kábel átviteli sávszélessége 0,4 MHz és a mai, modern modemes adatátvitelhez már alkalmatlan.
Geolokáció – Hely alapú szolgáltatás
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Geolokáció – Hely alapú szolgáltatás
A helyalapú szolgáltatás (location-based service = LBS) egy általános kifejezés, amely olyan szoftverszolgáltatásokat jelöl, amelyek földrajzi adatokat és/vagy informatikai információkat használnak fel arra, hogy különféle, főként személyre szabott szolgáltatásokat vagy információkat nyújtsanak a felhasználóknak. Az LBS számos környezetben használható, például egészségügyben, beltéri tárgyak keresésében, navigációban, szórakoztatásban, munkában, magánéletben stb. A helyalapú szolgáltatások gyakran használt példái közé tartoznak a navigációs szoftverek, a közösségi hálózati szolgáltatások, a helyalapú hirdetések, valamint a nyomkövető rendszerek. Az LBS magában foglalhatja a mobil kereskedelmet is, amikor kuponok vagy helyre/személyre szabott hirdetések formájában jelennek meg az ügyfeleknek az aktuális tartózkodási helyük alapján. Az LBS személyre szabott időjárási szolgáltatásokat és akár helyfüggő játékokat is tartalmazhat.
(Kép eredetije: https://assets-global.website-files.com/620d42e86cb8ec4d0839e59d/6230e9244963aa3b684c5ed2_61cb6723e4c8112dbd440616_Location-Based-Services-Example.jpeg)
Az LBS számos vállalkozás és kormányzati szervezet számára kritikus fontosságú, hogy valós betekintést nyerhessenek egy adott helyszínhez kapcsolódó adatokból, ahol különféle tevékenységek zajlanak. A valós idejű minták alapján lehetővé válhat pl. a közlekedési dugók kialakulása, az adott helyek zsúfoltságának megfigyelése, vagy akár az egyes (illegális) csoportosulások nyomon követése is. Az eddigieken kívül a banki szolgáltatások, a felügyelet, az online kereskedelem, illetve számos fegyverrendszer is az LBS-től függ.
OSI-ISO modell
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
OSI-ISO modell (és a TCP/IP)
Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a szerep az ISO-ra (International Standards Organization -Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) hárult. Ez a szervezet nem csak a számítástechnikában, hanem az élet más területein is igyekszik szabványokat teremteni, mint pl. a csavargyártásban. A hálózatokra vonatkozó rétegmodellt 1980-ban fogalmazta meg az OSI (Open System Interconnection) néven. Ez viszont nem szabvány, hanem csak egy ajánlás. Mindössze csak azt mondja meg, hogy milyen rétegekre kell osztani egy hálózatot és ezen rétegeknek mi legyen a feladatuk. Nem kötelező betartani. A megvalósított rendszerekben egyes rétegei szinte teljesen üresek, másokat tovább kellett osztani zsúfoltságuk miatt. Sok hiányossága ellenére a mai napig alapnak tekintik a gyártók.
Az OSI referencia modell szerint egy hálózatot 7 rétegre osztunk.
A Naprendszer elemei: Neptunusz
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Naprendszer elemei – Neptunusz
A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik bolygó (jelen pillanatban az utolsó), belülről számítva a negyedik gázóriás. A gázóriások közül ez a legkisebb átmérőjű, de a harmadik legnagyobb tömegű. Kékes színe miatt Neptunuszról, a rómaiak tengeristenéről nevezték el. Jelenleg 14 holdja ismert, köztük a két legnagyobb a Triton és a Nereida. Az alábbi képet a legendás Voyager-2 űrszonda készítette 1989. aug. 20-án a távoli gázóriásról (4,4 millió km távolságból). Jól látható a bolygón lévő Nagy Sötét Folt és a mellette lévő fényesebb részek.
A Voyager küldetés
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
A Voyager küldetés
A NASA fennállása óta rengeteg küldetést hajtott végre, most is többet folytat párhuzamosan. Ezek között az talán egyik legsikeresebb a Voyager-1 és -2 küldetés; de minden esetre ez a jelenleg leghosszabb ideje futó misszió.
A küldetés célja
A Voyager csillagközi küldetésnek eredeti célja a külső bolygók és szomszédságukon túli tájak felderítése, majd Nap által uralt térség (heliopauza) peremének felderítése. Ez az újradefiniált küldetés továbbra is kutatja a külső Naprendszer környezetét, keresi a heliopauza határát, a Nap mágneses mezejének határát, illetve a napszél kifelé irányuló áramlását. Ilyen messzire még egyetlen, ember által alkotott űreszköz sem jutott.
Áttekintés
A Voyager-1 és -2 szondák azt a helyet kutatják, amit ember korábban még soha. 1977-es fellövésük óta töretlenül folytatják útjukat, immár 45 éve, ráadásul mindkét szonda sokkal távolabbra került a Naptól, mint a Plutó kisbolygó pályájának legtávolabbi pontja. 2012. augusztusában a Voyager-1 szonda jutott ki az emberiség történetében legelőször a csillagközi térbe, amit a közeli csillagok évmilliárdokkal ezelőtti robbanása által kidobott anyag részecskéi alkotnak. A tudósok remélik, hogy minél többet megtudhatnak erről az ismeretlen régióról, főleg a Voyager-2 2018. novemberi helioszférából a csillagközi térbe való kilépése miatt. Mindkét űrszonda továbbra is tudományos információkat küld a környezetéről a Mélyűri Hálózat (Deep Space Network = DSN) segítségével.
A szondák elsődleges küldetése a Jupiter és a Szaturnusz vizsgálata volt. Számos tudományos sikerük után (pl. a Jupiter Io holdjának aktív vulkánjai, vagy a Szaturnusz gyűrűinek bonyolultsága) a küldetést a NASA tudósai meghosszabbították. A Voyager-2 folytatta útját az Uránusz és a Neptunusz felé. Mind a mai napig ez az egyetlen emberi szonda, mit meglátogatta ezt a két bolygót. A szondák a helioszférából való kilépés után jelenleg a csillagközi űrt tanulmányozzák.
Fellövés időpontja: 1977. szept. 5. A szonda a Jupiter és a Szaturnusz mellett is elhaladt, kihasználva az óriásbolygók gravitációs parittya-effektusát. 1979.márc.5-én haladt el a Jupiter mellett, majd 1980. nov. 12-én volt a Szaturnusznál. A Szaturnusz után a szonda kiröpült a bolygók pályáiról és elhagyta a Naprendszert. Részletesebben: https://svs.gsfc.nasa.gov/4139