CSS Bootstrap 2. rész
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
CSS Bootstrap 2. rész
29.1. fejezet: Bootstrap táblázatok (Tables)
A Bootstrap táblázat alapvetően egy megfelelő helyhagyással és vízszintes elválasztó vonalakkal rendelkezik.
Az egyszerű .table osztály így név ki: (cssbootstrap12.html)
A használata is igen egyszerű:
<!DOCTYPE html>
<html lang="en">
<head>
<title>Bootstrap egyszerű táblázat</title>
<meta charset="utf-8">
AMD processzorok 2020. októberében
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: AMD CPU-k 2020 októberében
Jelenleg két nagy CPU-gyártó van jelen a PC-, illetve szerverpiacon: az Intel és az AMD. Sok hasonló termékük van, melyekből elég nehéz választani. Ez az írás megpróbál némi útmutatót nyújtani közöttük az alapvető szériák rövid bemutatásával – ezúttal az AMD lakossági processzoraiból szemezgetve.
AMD beépített processzorok
Ezek a CPU-k általában kis teljesítményűek és energiatakarékosak, de néha előfordulnak kivételek. A cég reklámja szerint ezek a beágyazott CPU-k lehetővé teszik a tervező számára a csodás vizuális élmény létrehozását igen kicsi eszközökön is. Négy széria létezik jelenleg: EPYC, Ryzen, beépített R- és G-sorozat.
A G-sorozat jellemzője az igen alacsony fogyasztás, az alacsony rendszerköltségek, valamint az innovatív, igen apró méretű kivitelezés. Meglepetés, hogy már ez a széria is támogatja a két képernyős megjelenítést és a 4K-s videó-gyorsítást SoC-rendszerrel (System on a Chip = kb. rendszer a chipen). A 3. generációs G-sorozatú processzorok a hagyományos mag mellett tartalmaznak egy jó grafikus magot is, így a felhasznált eszközökben feleslegessé válik az önálló grafikus kártya alkalmazása. Felhasználásuk elsősorban ipari céleszközökben jellemző.
Számítógépes vírusok
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Számítógépes vírusok
1992 táján az egyik ismerősöm mondta, hogy odabent az irodájukban minden alkalmazott retteg a számítógépek által (!) terjesztett vírusoktól, így már a lehető legkevesebbet nyúlnak eme gépekhez. Megkérdezte azt is, hogy szerintem milyen betegségeket lehet kapni a számítógépektől!? Sajnos ez nem vicc, hanem komoly, megtörtént eset! Azóta már több, mint két évtized is eltelt, de sokan még most sem tudják, hogy mi fán terem a vírus. Akkor jöjjön most egy rövid összefoglaló a számítógépes vírusokról!
Szóval miről is van szó? A számítógépekben, mint tudjuk, a háttértárakon találhatók különböző programok, adatok. Eme adatok és programok sajnos nincsenek mindig biztonságban, mivel vannak speciális programok, melyek semmi másra nem jók, csak arra, hogy tönkretegyék, illetve elrontsák a fontos adatokat, illetve a hasznos programokat. Tudom, hogy ebben látszólag nincsen logika, de mégis van! Hogy miért van vírus? Jó kérdés! Leginkább azért, mert meg lehet írni! Mellesleg meg azért, mert sajnos több embertársunknak is jól esik, ha bosszantani tudják a többi felhasználót!
Egy kis történelem – állítólagos „városi legenda”
Intel CPU-k 2020. októberében
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Az Intel processzor-családjai 2020. októberében
Jelenleg két nagy CPU-gyártó van jelen a PC-, illetve szerverpiacon: az Intel és az AMD. Sok hasonló termékük van, melyekből elég nehéz választani. Ez az írás megpróbál némi útmutatót nyújtani közöttük az alapvető szériák rövid bemutatásával – ezúttal az Intel lakossági processzoraiból szemezgetve.
1.) Intel Quark – az IoT-eszközök ideális, hatékony vezérlői, melyben lévő elemek biztosítják a gyors csatlakozást, az integrációt és a kompatibilitást egy rugalmas, alacsony fogyasztású csomagban. Példa: D2000-es mikrokontroller (0 KB cache, 1 mag, 1 szál). Forrás: https://www.intel.com/content/www/us/en/products/processors/quark.html
Intel története III.: Több mag
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Intel története III.: Az útkereséstől a több magos processzorokig
Az előző generációváltáskor (amikor a számozott CPU-k helyett a Pentium-széria jött ki) elég éles határt lehetett húzni, de ezt most nem lehetett ilyen pontosan megtenni, mivel az új típusú Itanium processzorok elő fecskéje már 2001. májusában megjelent, amikor még alig-alig kezdődött el a Pentium-4 gyártása.
CSS Bootstrap 1. rész
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Weblapkészítés HTML alapokon – 11. rész
CSS Bootstrap 1. rész
28.1. fejezet: Bootstrap keretrendszer alapismeretek
Jelen leírás a Bootstrap keretrendszer 4. verzióját tartalmazza, amely a www.w3schools.com honlap alapján készült. Pontos URL: https://www.w3schools.com/bootstrap4/default.asp
A Bootstrap maga egy mobil platformra kifejlesztett ingyenes eszközrendszer, mellyel reszponzív weblapokat lehet készíteni, azaz asztali gépre, laptopra és okostelefonra egyaránt jól megjelenő oldalak létrehozását teszi lehetővé. A rendszer lehetővé teszi a gyors és könnyű webfejlesztést, valamint tartalmaz HTML- és CSS-alapú tervezősablonokat többek között tipográfiához, űrlapokhoz, gombokhoz, táblázatokhoz, navigációhoz és még sok minden máshoz, többek között JavaScript elemekhez is.
Nézzünk konkrétan egy példát! (cssbootstrap01.html)
<!DOCTYPE html>
<html lang="en">
<head>
<title>Bootstrap 1. példa</title>
<meta charset="utf-8">
<meta name="viewport" content="width=device-width, initial-scale=1">
<link rel="stylesheet" href="https://maxcdn.bootstrapcdn.com/bootstrap/4.5.2/css/bootstrap.min.css">
<script src="https://ajax.googleapis.com/ajax/libs/jquery/3.5.1/jquery.min.js"></script>
<script src="https://cdnjs.cloudflare.com/ajax/libs/popper.js/1.16.0/umd/popper.min.js"></script>
<script src="https://maxcdn.bootstrapcdn.com/bootstrap/4.5.2/js/bootstrap.min.js"></script>
</head>
<body>
Intel története II.: A Pentium-széria
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Intel története II.: A Pentium-széria
A számozott szériák ('86, 286, 386, 486) végét a technológia rohamléptű fejlődése mellett az okozta, hogy a klóngyártók (AMD, Cyrix) némi késéssel (pár héttől pár hónapig) az Intel után kiadták ugyanolyan számmal a hasonló tudású, de gyorsabb és jóval olcsóbb CPU-kat. Tény, hogy akkoriban az AMD igen komolyan melegedett, illetve a Cyrix komoly inkompatibilitási gondokat okozott, viszont az Intel ezt nem tűrhette sokáig. Az amerikai szabványok szerint nem lehet számot levédeni, így a klón-gyártók ezen lépése jogilag nehezen volt megtámadható. További változást jelzett a Microsoft székházánál a Windows '95 fejlesztése, ami önálló tervezése miatt nagyságrendi gyorsulást okozhat az eddigi DOS-ra épülő rendszerekkel szemben. Tehát feltétlenül kellett egy új, minden eddiginél gyorsabb CPU. Ez lett a logikusan következő 586 helyett az 5-re utaló Pentium. 1993. március 22-én dobták piacra rengeteg újdonsággal!
A Google sztori
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: A -sztori
A mai informatika világában nagyon sok sikercég indul úgy, mint a Google: egy kicsi garázsban pár emberrel – remélve, hogy az ötletük sikert arat és gazdagok lesznek. Ezen klasszikus garázs-cégek döntő többsége némi működés után becsődöl és megszűnik, ám ritkán fel-feltűnik egy igazán nagy ötlet, ami egy igazi nagy ötletből kiindulva jó adag marketinggel megfűszerezve piacot robbant. Ilyen a Google is! Egy sima kis garázs-cégből kiindulva mára már az iparági szabvánnyá nőtte ki magát. Jellemző, hogy az (amerikai) angol nyelvben előszeretettel használják a „to search” helyett a „to google” kifejezést, de a magyar nyelvbe is átjött a keresni szó szinonimájaként a „ráguglizni” kifejezés.
Korai évek
Két nagyreményű ifjú, Sergey Brin és Larry Page 1995-ben találkoztak a Stanford Egyetemen. A 22 éves Larry, a Michigani Egyetem végzőse fontolgatja a Standford-i jelentkezést és Sergey-t bízzák meg azzal, hogy Larry-t vezesse körbe. Egyes források szerint akkor (legelső) találkozásukkor nagyjából semmiben sem értettek egyet. (Képen: a két alapító; kép forrása: https://www.google.hu/intl/hu/about/company/ )
Egyéb témák mellett Larry a disszertációjában igyekezett feltárni a World Wide Web matematikai tulajdonságait, melynek megértéséhez óriási grafikont is készített. Terry Winograd, a mentora javasolta, hogy folytassa ezt a témát – Larry később ezt a „valaha kapott legjobb tanács”-nak nevezte. Larry a probléma kutatása közben azt kezdte elemezni, hogy melyik webes oldalra hány értékes link mutat, ahogy ez a tudományos cikkeknél már megszokott. Ehhez a projecthez kapcsolódott Sergey Brin is és 1996-ban immáron Stanford-i számítógép-tudományi hallgatókként, fejlesztik a BackRub nevű keresőmotor közös fejlesztését a Stanford Digital Library Project (SDLP) keretében. Az SDLP eredeti célja az volt, hogy egy egyszerű, integrált és univerzális digitális könyvtárat fejlesszen ki a National Science Foundation és egyéb alapítványok finanszírozása segítségével. Ez a motor 1996 márciusától kezdte meg a kapcsolatok felderítését és a találatok gyűjtését, melynek kiindulópontja a Stanford Egyetem honlapja volt.
Megjegyzés: eredetileg volt egy harmadik „alapító” is, Scott Hassan, aki az eredeti keresőmotor forráskódjának nagy részét megírta, de ő még az előtt távozott, hogy a cég hivatalosan megalapult. Hassan később robotikai vállalkozásba kezdett és 2006-ban megalapította saját cégét, Willow Garage néven.
Az összegyűjtött adatok optimalizálását és a fontossági sorrend felállítását egy új, Sergey és Larry által kifejlesztett PageRank nevű algoritmus végezte el. A BackRub kimeneti listája az akkori vetélytársakkal összehasonlítva jobb és pontosabb eredményeket adott. A BackRub egy évnél valamivel tovább üzemelt az egyetemen, de az akkori lehetőségekhez képest túl sok sávszélességet emésztett fel. A kereső motorja több fejlesztésen esett át és idővel az oldalak találati aránya is egyre jobb és jobb lett.
Egységkör-modell
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Jelen cikk az egységkör-modellt mutatja be pár igen egyszerű példával.
A cikk szabad terjeszthető.