Nyomtatás

Tamás Ferenc: A videókártyák evolúciója 3. rész (2000-2006)


3. fejezet: A 3dfx háttérbe szorulása

Az ezredfordulón a grafikus kártyák piacán további átrendeződés történt. A professzionális piacot az iXMICRO uralta, míg a NEC és a HP utolsó két terméke a TE5 és a VISUALIZE FX10 volt. Az Evans & Sutherland is túladott a RealVision cégen, mivel innentől a teljes kupolák, például a planetáriumok piacára összpontosított. A fogyasztói grafikus kártyák piacán az ATI felvásárolta az ArtX Inc.-t 2000.februárjában mintegy 400 millió dollárért. Az ArtX fejlesztette ki Delfin Projekt néven (becenevén: Flipper) a Nintendo GameCube GPU-ját, így jól illeszkedett az ATI termékpalettájához. Szintén februárban szerezte meg az ATI a GigaPixelt 186 millió dollár körüli árért főként a cég csempe-alapú renderelő technológiájáért. Eközben az S3 és az Nvidia szabadalmaikat egyeztetve egy hét éves együttműködési szerződést írtak alá.


(Képen: ATI GameCube GPU; kép eredetije: http://www.techpowerup.com/gpudb/images/1918.jpg )
Júliusban bemutatkozott a régen várt Voodoo 5 5500-as kártya, de a később bemutatott GeForce 256 DDR kártya kiütötte riválisát a nagy felbontású kártyák piacán. A 3dfx gyengeségei mellett viszont erőssége volt a teljes képernyős élsimításos módszer. A Voodoo 5 bevezette a T-buffer technológiát, mint az átalakulás és megvilágítás alternatívája; így néhány renderelt képet illesztett össze eggyé. Bár az így készített kép kissé homályos volt, de a mozgás közbeni animáció eléggé kisimította a végső látványt. A 3dfx új eljárása számos mai képminőség fejlesztési eljárás előfutára lett, például a lágy árnyékok és tükröződések, valamint a mélységélesség összemosódása.
A 3dfx hattyúdala, a Voodoo4 4500-as számos késedelem után október 19-én érkezett, viszont a 4200-as és a 4800-as már soha nem érkezett meg. A kártyát eredetileg tavaszra tervezték az Nvidia TNT 2-es riválisának, de végül a jelképnek számító GeForce 256 DDR ellen lépett a ringbe, valamint a szintén igen jó GeForce 256 GTS, illetve az ATI Radeon DDR ellen. November 14-én a 3dfx bejelentette, hogy megszünteti a saját márkás grafikus kártyáinak gyártását, mivel már diszkont áron is alig keltek el. Ráadásul elterjedt az a hír is, hogy a közelgő Pentium IV-es alaplap sorozata már nem fogja támogatni a 3.3 V-os AGP-t, ami a Voodoo 5-höz lett volna szükséges.
A lélekharang végső löketét egy hónappal később az adta, hogy az Nvidia megvásárolta a 3dfx informatikai portfólióját 70 millió dollárért és 1 millió törzsrészvényért. A 3dfx tervezőgárdájának egy része beállt az Nvidiához dolgozni, ám egyesek az ő kései bosszújuknak tulajdonítják az igen gyengén teljesítő NV30-as grafikus chip által meghajtott FX5700-as és FX5800-as kártyák késését.

4. fejezet: Nvidia-ATI küzdelem kezdete

NVidia vs. ATI

Kép eredetije: https://pcworld.hu/pcwmaster/amd-vagy-nvidia-videokartyat-vasaroljunk-segitunk-donteni-261861.html

Még a Voodoo 5-ös megérkezte előtt az ATI bejelentette a Radeon DDR kártyáját, ami „az asztali PC-k számára valaha tervezett legerősebb grafikus processzor” reklámját kapta. A kártya előzetes bemutatója április 25-én volt és ellensúlyozásul a rivális Nvidia már 24 órán belül bejelentette a GeForce 2 GTS-t (GigaTexel Shader). A két rivális jobbnál jobb tulajdonságokkal igyekezett minél több vevőt megnyerni magának, így fejlődött rohamléptekkel a tükröződés, a hullámzás, a visszaverődés, az árnyékolás, …

Videocard 19
(Képen: ATI Radeon DDR; kép eredetije: http://www.techspot.com/article/657-history-of-the-gpu-part-3/  )
Az ATI Radeon DDR 2000.augusztusában került kiskereskedelmi forgalomba, de eddigre már támogatta többek között a közelgő DirectX 8-at, valamint a DVI kimenetet is – ez utóbbit főleg az OEM forgalmazók által piacra dobott termékeken. Ám a termék egyik hátránya volt, hogy a mag az ígért 200 MHz helyett csak 183 MHz-cel ment; ráadásul kevés volt a megfelelő illesztőprogram is. Bár voltak problémák a 16 bites színmélységgel, de ez nem akadályozta meg az addigra már általánosan elterjedt 1024x768-as felbontás 32 bites színmélységen való felhasználását. A 64 MB-os verzió ára 399$ volt, ellenben a 349-399 $ között árult 64 MB-os GeForce 256 GTS-sel.  Az Nvidia üzleti éve is sikeres volt (98,5 millió $ nettó bevétel), többek között a júniusban piacra dobott felhigított NX verziónak és az augusztusi magasabb órajelű Ultra modellnek köszönhetően.
2001 elejére a grafikus kártyák piaca gyakorlatilag kétszereplős lett és mindkét cég igyekezett az Intelt minél jobb grafikus chipekkel ellátni. Két további cég, a Matrox és az S3/VIA is megpróbált megkapaszkodni a piacon – igen kevés sikerrel. A GeForce 2 sikerére építve az Nvidia 2001. február 27-én bemutatta a GeForce 3-at 339 és 449 $ közötti áron. Bár ez a kártya lett az új uralkodó, de akkori extrém felbontás kellett ehhez: 1600x1200-as, ráadásul teljes képernyő élsimítás. GPU órajele: 200 MHz, memória: 64 MB - DDR, interfész: 128 bit, memória órajele: 460 MHz.


(Képen: Nvidia GeForce 3; kép eredetije: http://www.ixbt.com/video/images/128mb-2/chain-ti200-128-card-front.jpg)
Az Nvidia később piacra dobta az NV2A kártyát, ami a GeForce 3-as és 4-es közötti terméknek tekinthető. Ezt a Microsoft Xbox konzoljához használták. Ezen a ponton az Nvidia a piac 31%-át uralta, az Intelé volt 26%, míg az ATI csak 17%-kal követte vetélytársait.
Az ATI R8500-as bejelentésével méltó vetélytárs született októberben. Bár itt is sok problémát okoztak a nem kellőképpen tesztelt, befejezetlen meghajtó-programok, de az év végi szünidőre ezen problémák már megoldódtak. Technikai részletek: GPU órajele: 275 MHz, memória: 128 MB – DDR, interfész: 128 bit, memória órajele: 550 MHz. Az ATI szintén piacra dobta a Set-Top-Wonder Xilleon kártyáját, amely teljes körűen tartalmazta a processzort, az I/O-elemeket, a grafikát és az audió-videó elemeket a digitális televíziókészülékek beépített set-top boxába. A Xilleon kiegészítéseként az ATI megszerezte az NxtWave Communication-t 2002.júniusában 20 millió dollárért, mivel ez a cég a digitális jelfeldolgozásra szakosodott, valamint a set-top-boxokra írt alkalmazásokra.
A termékek bevezetési ciklusát tartva az Nvidia 2002.februárjában piacra dobta a GeForce 4-est, valamint az erre alapuló mobil MX-szériát. Technikai részletek: GPU órajele: 300 MHz, memória mérete: 128 MB – DDR, interfész: 128 bit, memória órajele: 650 MHz. Az MX-kártyák alacsony árképzése (99-179 $) részben a csökkentett teljesítménynek volt betudható, mivel visszatértek a régi GeForce 2-es alapokhoz és a Direct X 7-es támogatásához. Ellenben a Titanium nevű termékek igazi előadóművészek voltak, mivel itt sikerült egy 50% feletti teljesítmény-növekedést elérni a GeForce3 Ti 500-hoz képest.


(Képen: ATI Radeon 9700 Pro; kép eredetije: http://www.techspot.com/article/657-history-of-the-gpu-part-3/ )
Az ATI kiegészítette a termékkínálatát, mivel kiadtak egy nem-Pro 9700-as kártyát olcsón (299$) azoknak, akik sokallták a csúcsmodell 399$-os árát. Eközben jött egy 9500 Pro modell mindössze 199$-ért, és egy sima 9500-as 179$-ért; valamint egy FireGL Z1/X1-es nevű csúcsmodell 550-950 $-ért. Decemberben pedig jött az ATI All-In-Wonder 9700 Pro kártya 449$-ért.
Az önálló grafikus kártyái mellett az ATI bemutatta az integrált chipjeit is. Ezek közé tartozott az A3/IGP 320-as, melyet AMD CPU-val párosítottak, az RS200/IGP 330-as és 340-es az Intel CPU-khoz, valamint a mobil U1/IGP 320M az AMD-hez és a RS200M a Pentium-M-hez.
Az első Nvidia FX-sorozat 2003.január 27-én érkezett a hírhedt FX5800-zal. Az aktuális bajnok ATI Radeon 9700 Pro-val összehasonlítva az FX sokkal hangosabb és melegebb volt, rosszabb volt az anizotrópikus szűrése, valamint a minőség és az élsimítás is gyengébb volt. Az ATI olyan messze volt a csúcstól, hogy a Radeon második terméke is verte az ATI legjobbját, ráadásul hasonló árkategóriában. GPU órajele: 400 MHz, memória mérete: 128 MB – DDR2, interfész: 128 bit, memória órajele: 800 MHz.
Az ATI a kártyáit márciusban frissítette, piacra dobva a 9800 Pro-t, amely egy R350-es GPU-n alapszik, ami alapvetően egy továbbfejlesztett R300-as néhány Hyper-Z utasítással kiegészítve. Ezt áprilisba követte az RV350-es és az RV280-as. Az RV350-es belsejében egy Radeon 9600-as van, amelyet az Nvidia 130 nm-es technológiára fejlesztett ki. Azonban az RV280-as már Radeon 9000-est tartalmaz, immáron 8x AGP-támogatással. Még márciusban az ATI és a Nintendo technológiai megállapodást írnak alá, amely végül a Nintendo Wii konzolban lévő Hollywood GPU-ban valósul meg. Az ATI újabb sikere, hogy augusztusban a Microsoft Xbox 360-as konzoljába az ő GPU-ja kerül. Technikai részletek: GPU órajele: 325 MHz, memória: 128 MB – DDR, interfész: 256 bit, memória órajele: 620 MHz.
A dicstelenül bemutatkozott FX 5800-as után három és fél hónappal az Nvidia próbálkozott az NV35-tel (FX 5900 és FX 5900 Ultra neveken). Az új Detonator meghajtó-programja jelentősen javult, így szinte megegyezett minőségileg az ATI termékével. Így az 5900-as elérte, amit a régi 5800-as nem tudott: elvette az ATI Radeon 9800 Pro-tól a leggyorsabb grafikus kártya címét, habár a 499 $-os ár miatt elég kevesen használták. Amint az várható volt, az ATI válasza nem késlekedett, mivel még szeptemberben kiadta a 9800 XT-t. Az elsősorban pár DirectX 9-es játéknak köszönhető  tökéletesebb driver-támogatás általánosan jobb kártyává tette a 9800 XT-t, mint az Nvidiás megfelelője, így az év végi piacot az ATI aratta le. A 9700 Pro megmaradt a minőségi kártyák drága árazásánál, azonban az FX 9700 Ultra a maga 199$-os árával igen sokat vitt az alacsony áru piacból. Az ATI a 2002-es 47.5 millió $-os veszteségét 2003-ban 35.2 millió $-os nyereség követte. Eközben az Nvidia megtartotta 75%-os részesedését az alacsony áru DirectX 9-es kártyák piacán nagyrészt az FX5200-as sikerének köszönhetően.

 
(A fenti videón a DirectX 9.0-ás effektek bemutatója látható Radeon 9800 XT és 9600 XT bemutatásakor.)
A 2004-es évet átugorva 2005.márciusában az Nvidia elindította az első GDDR3-as kártyáját FX5700 Ultra néven, majd egy GeForce 6-os sorozatot is a legerősebb teljesítményű 6800-as kategóriában. Eredeti árak: 299$ (6800), 399$ (GT), illetve 499$ (Ultra), valamint 549$ (túlhajtott Ultra Extreme néven). A 6800 Ultra kártyának volt egy 2005.március 14-én kiadott 512 MB-os verziója is, igen borsos 899$-os áron, amit túlhajtott verzióban 999$-ért lehetett megvenni. Az Nvidia összes szolgáltatásához volt DirectX 9.0c-támogatás, Nvidia PureVideo dekódolás és lejátszás, valamint többszörös GPU-támogatás. GPU órajele: 400 MHz, memória mérete: 256 MB – GDDR3, interfész: 256 bit, memória órajele: 1100 MHz.
Az Nvidia 7000-es sorozatot már azelőtt piacra dobták, mielőtt a 6000-est befejezték volna. A 7800 GTX 5 hónappal a 6800 GS előtt érkezett meg. Az első sorozat a G70-es 110 nm-es GPU-n alapult, de gyorsan váltottak a G71-esre, amely immáron 90 nm-es alapú lett.


(Képen: Nvidia GeForce 7800 GTX; kép eredetije: http://img.tomshardware.com/us/2005/12/02/vga_charts_viii/gf_7800gtx.jpg )
Belépő szinten a 7100 GS volt a legnépszerűbb, amely a GeForce 6200 TC-t követte. A kínálat másik végén 7800GTX 256MB van a maga 599$-os árával, de ezt pár nappal később meghaladta a rivális kínálata. Ezen kártyák ára 650 $ volt 2560x1600-as felbontás és 32 bites színmélység mellett, DVI csatlakozóval. Az ATI bejelentette a többkártyás Crossfire technológiát 2005.májusában, majd szeptembertől elérhetővé tette az Xpress 200 Crossfire Edition chipkészletet.  2005-ben az ATI története legnagyobb bevételét termelte: 2.2 milliárd $-t, azonban a nettó profit csak 16.9 millió $ lett. 2006-ban az ATI újabb cégeket vásárolt fel (Macrosynergy, BitBoys), hogy így növelje a nyereségét.
21 évnyi függetlenség után 2006.október 25-én az AMD felvásárolta az ATI-t összesen 5,4 milliárd $-ért. Ekkoriban az ATI szállította az Intel-alapú alaplapok 60-70%-át.


(Képen: az ATI-s Davis Orton és az AMD-s Hector Cruz történelmi megállapodása; kép eredetije: http://www.techspot.com/article/657-history-of-the-gpu-part-3/ )
Az Intel-alapú lapkakészletek piacán az Nvidia részesedése drasztikusan lecsökkent, ám az AMD-ATI fúzió hatására ez megváltozott. Viszont az AMD célja a Torrenza és a Fusion projektek gyors bevezetése volt. Két héttel az ATI felvásárlása után az Nvidia bejelentette az egységes PC-s shader architektúrát. Ellenben az Xbox 360 konzolnak az ATI kifejlesztette a Xenos GPU-t ezzel az egységes shader architektúrával.


Folytatása következik!

Felhasznált irodalom:
- http://www.techspot.com/article/653-history-of-the-gpu-part-2/
- http://www.vgamuseum.info/
- http://www.tomshardware.com/
- http://www.techpowerup.com/
- http://www.nvidia.com/
- https://pcworld.hu/pcwmaster/amd-vagy-nvidia-videokartyat-vasaroljunk-segitunk-donteni-261861.html 

© TFeri.hu, 2014. március, felújítva: 2017 és 2020.