Képformátumok Képformátumok: JPG
Programleírások
Egyebek
| Képformátumok: JPG |
 |
 |
 |
| Írta: TFeri.hu | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2009. május 24. vasárnap, 08:05 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
JPeG fájlformátum:Teljes nevén: Joint Photographic Experts Group Ez a bizottság dolgozta ki az amúgy veszteségesen tömörített, de rendkívül népszerű képformátumot. Maga a csoport 1982-ben alakult és évente háromszor találkozik, helyek szwerint 1-1 alkalommal: Észak-Amerikában, Ázsiában és Európában. Három legfontosabb szabványuk:
Az informatikában az egyik leggyakrabban alkalmazott (fény)képtömörítési eljárás a JPEG, mivel be lehet állítani a tömörítés mértékét. Ezáltal szabályozhatóvá válik a kép minősége, így a kapott fájl mérete is jól skálázható. JPEG általában eléri a 10:1 arányú tömörítési arányt a kapott kép minőségének igen kis arányú rontásával. A JPEG tömörítési eljárást számos képformátumnál használják. A JPEG/Exif a digitális kamerák, illetve egyéb fotótechnikai eszközök által leggyakrabban használt képformátum. A JPEG/jfif viszont a világháló által preferált képtároló, illetve továbbító formátum. Igazság szerint ezt a két alformátumot nem mindig különböztetik meg, hanem egyszerűen csak JPEG-ként használják az összes képet. A JPEG internetes MIME média-típusa: image/jpeg. Szabványosított száma: RFC 1341 – URL: http://tools.ietf.org/html/rfc1341. Tipikus használat:A JPEG tömörítés az egyik legjobb lehetőség a fényképek és a rajzok/festmények eredeti árnyalatainak és kontrasztjainak reprodukálására. A webes használatnál, ahol kiemelt jelentőségű a képméret, a JPEG igen népszerű kis mérete és elég jó minősége miatt. Másrészt a JPEG/Exif a digitális fényképezőgépek legnépszerűbb formátuma. Viszont figyelni kell arra is, hogy a JPEG nem igazán alkalmas vonalas rajzok, vagy egyéb szöveges ábrák, illetve kis ikonok átvitelére, ahol a szomszédos képpontok között éles kontraszt van. Az ilyen képeket célszerűbb egy veszteségmentes tömörített formátumban elmenteni, mint például TIFF, GIF vagy a veszteségmentes PNG. A JPEG szintén nem kifejezetten alkalmas arra, hogy képeket ezen formátumban szerkesszenek, mivel a képek ki-betömörítésekor nem kevés információ elveszhet, illetve az egyes képeken tárolt fontos információs tartalom is gyengülhet. Ennek elkerülése érdekében érdemes a szerkesztendő képet a veszteségmentes PNG formátumban tárolni, majd a kész, megszerkesztett munkát végül JPG-be exportálni. Szerencsére a gyakoribb, illetve népszerűbb szerkesztőprogramok egyaránt támogatják a PNG, GIF, JPG importálását és exportálását is. Fontos figyelmeztetés! Mivel a JPG NEM veszteségmentes tárolási módszer, ezért nem használható orvosi, illetve csillagászati célokra, ahol a fényképek minden egyes képpontja hasznos információt tárolhat. Ilyen esetekben érdemesebb a veszteségmentes PNG-t használni! JPEG tömörítés:A JPEG tömörítés általában veszteséges, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tömörítési eljárás során némi képi információ elveszik. Viszont létezik olyan JPEG-variáns is, ami veszteségmentes tömörítést képes létrehozni, de ez a gyakorlatban alig-alig támogatott. Szintén létezik egy átlapolt (progresszív) JPEG-tömörítési technológia, ahol az adatok magas fokú többutas tömörítéssel lettek eltárolva. Ez ideális nagyméretű képek megjelenítésére, ahol is a viszonylag lassú letöltés miatt egyszerre nem jelenne meg a teljes kép, de már elég korán egy gyengébb minőségű előtét-képet kaphatunk. Sajnos ezt a kiváló és nagyon hasznos ötletet nem támogatják elég széles körben, például az Internet Explorer egyes verziói sem, mivel azok csak a kész képet hajlandóak megfelelően megjeleníteni, feltéve, hogy már az egész letöltődött. Habár létezik számos gyógyászati képalkotó eljárás, amely 12 bites JPEG-képeket hoz létre, de ez jelenleg nem elég széles körben támogatott. Történetileg a JPEG-szabványban számos hiányosságot derítettek fel:
Számos további szabvány alakult ki ezen hiányosságok leküzdésére. Ezek közül a legelső próbálkozás volt a már emlegetett – 1992-ben kiadott – JPEG File Interchange Format (avagy jfif), majd 1998-ban a Japán Elektronikai Ipari Fejlesztő Szövetség által kialakított Exchangeable Image File Format (exif). (Frissítés: 2002) A fejlődésben még fontos szerepet játszott az ICC (International Color Consortium) által kialakított színprofilok (ICC color profiles). Szigorúan véve a Jfif és az Exif fájlok nem kompatibilisek, mert mindketten meghatározzák, hogy minek kell lenni a fejlécükben. A gyakorlatban az Exif formátumú JPEG fájlok tartalmaznak egy kis Jfif fejlécet (is), amely az Exif fejléc előtt található meg a fájlban. Ez a régebbi verziós alkalmazások számára teszi lehetővé a Jfif kiolvasását, míg az újabb programok ezen szokás ismeretében már mutatják az Exif információkat is. Szintaxis és szerkezet:A JPEG fájl speciális markerek sorozata, melyek mindegyike 0xFF bájttal kezdődik, majd jön a marker típusjelzője. Néhány marker csak ezt a két bájtot tartalmazza, de a legtöbb markerben ezt számos egyéb adat követi, például a méretjelölő és a tartalom-mutató bájtok. Mivel minden adat 0xFF bájttal kezdődik, de a hosszuk változó, így néha a ki nem használt bájtokat fel kell tölteni adatokkal, melyek lényegi információt nem tartalmaznak. Ezek általában a 0x00 fájt kapják meg, de ezt a megjelenítők természetesen figyelmen kívül hagyják. Általános JPEG-marker szerkezet: (URL: http://www.digicamsoft.com/itu/itu-t81-36.html)
Minta a képminőség romlására:Az alábbi kép Londonban készült a Madame Tussauds Panoptikumban. 4 verziót mutatok belőle. Méretek ugyanazok (300x225 képpont), csak a tömörítés foka más és más:
Jól látható, hogy mi is történik, ha egy képek rosszabbnál rosszabb minőségben mentünk el. A 100% még teljesen hibamentes, ám az 50%-nál már érezhető a „pixelesedés”, azaz már vannak rossz minőségű foltok. A 10%-nál már kemény problémák vannak, így ez a verzió csak előtétképként használható. Végül az 1%-nál a kép gyakorlatilag szétesett. Szinte semmi sem látható az eredetiből. A képhez hozzátartozó Exif adatok: (ezúttal angolul)
Látható, hogy itt rengeteg információt tárol a JPEG, ami a sima felhasználásnál általában felesleges, de a profik számára igen fontos lehetőséget rejt! Szabványok
JPEG-2000A kiváló tömörítés mellett a JPEG számos hibát rejt, melyek közül csak az egyik a megfelelő digitális jogvédelem hiánya. A JPEG-et kifejlesztő eredeti tömörülés, a Joint Photographic Experts Group dolgozta ki ezt a tömörítési szabványt még 2000-ben, ami később kiterjesztésként is szabványos lett, bár koránt sem lett olyan népszerű, mint az eredeti JPEG. A szabványos ISO/IEC 15444-1 szerinti szabványos fájlnév kiterjesztése: JP2, illetve a 2. generációs fejlesztéseknek már az ISO/IEC 15444-2 szerint JPX. A jogvédelem jobb megvalósítása mellett a JPEG-2000 némi javulást hozott a technológiában, így a képet kevésbé veszteségesen tömöríti, mint az elődje. További fejlesztés, hogy a hagyományos EXIF adatokat az újabb verzió immáron XML-formátumban tárolja, ami a könnyebb kiolvashatóságot és az egységes megjelenítést is elősegíti. Fontos, hogy ezt a szabványt nem minden böngésző támogatta a kezdetektől, így a várt átütő siker elmaradt! A JPEG-2000 javasolt alkalmazásai: Egyes piacok és alkalmazások kívánják szolgálja ez a szabvány a következők:
(c) TFeri.hu, 2009. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Módosítás dátuma: 2010. január 05. kedd, 21:11 |
Partnerünk hírcsatornája
| HWSW Informatikai Hírmagazin |
 |
|
