A könyv ezen túl szinte teljes egészében a személyi és irodai használatra szánt, úgynevezett PC-kkel foglalkozik. Az ilyen kategóriájú gépek, mint a nevük is mutatja, ( PC = Personal Computer = Személyi számítógép), személyi használatra lettek tervezve. A gép összerakását bízzuk egy hozzáértőre, vagy ha éppen senki ilyen nincs a közelben, akkor nézzük meg a géphez kapott leíró-füzetet (Angol címe általában: User's Guide) és abban - többnyire rajzos formában- megtalálhatók a dugók megfelelő helyei.
1.) A házat tegyük egy vízszintes, stabil helyre, ahol nem érheti nagyon
meleg, nem tűz rá a napfény, nincs hideg, nem lesz útban, de ha kell, akkor
hozzáférhetünk a gép elejéhez. Fontos, hogy biztosítsuk a gép hátuljának
szellőzését és azt, hogy biztosan ne érje semmilyen folyadék! Csak teljesen
száraz, tiszta ruhával szabad portalanítani!
Alapvető tárgyi tévedés, hogy a lapos ház a gyengébb. Ez nem igaz! |
4.1. ábra: Ház és monitor |
2.) A monitort a házra, vagy közvetlen közelébe érdemes tenni. Fontos, hogy biztosítsuk a monitor megfelelő szellőzését. (Értsd: ne takarjuk le semmivel!) A kényelmes munka érdekében törekedjünk arra, hogy a monitor szemmagasságban legyen. A monitortól kb. 30-50 centiméternyire legyen a szemünk. A régebbi típusú, vagy olcsóbb, nem alacsony sugárzású monitorok esetén érdemes beszerezni egy monitorszűrőt, és/vagy egy MON-X szemüveget, feltéve ha sokáig és hosszan fogunk dolgozni vele. Hosszabb irodai, vagy saját munka esetén fokozottan figyeljünk szervezetünk épségére! Részletesen lásd: 3.2.e. fejezet: Monitor - egyebek |
4.2. ábra: Munkahely helyes kialakítása |
3.) Ügyeljünk arra, hogy a monitor kábelét a megfelelő helyre dugjuk
be. Egy átlagos monitornak 2 kábele van: egy tápkábel, és egy adatkábel.
A tápkábel egyik (háromlyukú) vége a monitorba megy bele, míg a másik vége
monitortípustól függően a házba, vagy közvetlenül az elektromos hálózatba.
Az adatkábel sok, kicsi fémcsatlakozóját óvatosan dugjuk bele a helyére,
mivel ez a többi alkatrészhez képest viszonylag könnyen megsérülhet.
Szerencsére ez a legsérülékenyebb kábel nem kerül túl sokba, így ha nagyon elszúrtuk a tüskéket és már nem tudjuk visszaállítani az eredeti állapotot, akkor fogjuk meg a kábelt és a szakboltban kérjünk helyette egy újat. Többnyire pár száz forintból megússzuk a bénaságunkat... |
4.3. ábra: A monitorcsatlakozó Forrás: http://www.keysan.com/ksu1152b.htm |
4.) A billentyűzetet érdemes a monitor elé letenni, lehetőleg valami vízszintes helyre. Ügyeljünk arra is, hogy jól tudjunk vele dolgozni, tehát könnyen tudjunk gépelni. A billentyűzetnek egy kábele van, amit szintén a gép hátuljába kell dugni, bár már léteznek kábel nélküli (Cordless) billentyűzetek is. |
4.4. ábra: A billentyűzet |
5.) Az egeret érdemes a billentyűzet mellé rakni, jobb oldalra. (Bal kezeseknek: bal oldalra!) Fontos, hogy legyen valami vízszintes, merev, sima lap, amit el tud gördülni. Érdemes beszerezni egy egér-alátétet, amely direkt ilyen célra van kiképezve. Az egérnek 1 kábele van, hacsak nem kábel nélküli a rágcsáló... |
4.5. ábra: Az egér |
Egér hagyományos kábele és csatolója PS/2-es csatoló és aljzat Forrás: http://www.keysan.com/ksu1152b.htm | |
6.) Ügyeljünk a kábelek jó elhelyezésére, valamint arra, hogy munka közben ne legyenek útban. Fontos az is, hogy semmiképpen nem szabad folyadékkal tisztítani a számítógép részeit. Például ha poros a monitor, akkor csak tiszta, száraz ronggyal szabad óvatosan áttörölni. A számítógép közvetlen környezetében nem szabad enni, inni, dohányozni, valamint apró, szállongó részecskéket eredményező tevékenységeket folytatni (pl.: fűrészelés), mivel ezek mind a kényes alkatrészek igen gyors meghibásodásához vezetnek. A billentyűzetre érdemes beszerezni egy porvédőt, amit többnyire adnak a billentyűzettel, de csak kikapcsolt állapotban érdemes rátenni. Szintén kikapcsolt állapotban érdemes az egeret félretenni. |
4.6. ábra: A hagyományos nyomtató csatlakozóvége és aljzata (LPT) Forrás: http://www.keysan.com/ksu1152b.htm |
7.) Csak most érdemes magát a házat feszültség alá helyezni, azaz a
számítógépet az elektromos hálózatba bedugni.
Bekapcsoláskor, feltéve, hogy mindent jól
raktunk össze, a gép általában egy kis időt "gondolkodik". Hogy ez alatt
mit csinál pontosan, annak jobb megértéséhez hadd hozzak egy példát:
Egy rég nem látott ismerősünkhöz megyünk el a teljesen új lakhelyére,
jó hangulatban eltöltjük az estét, alaposan “bekapunk” és mivel ránk tört
az este, ott alszunk nála. Reggel aztán valami hirtelen rángatásra felébredünk.
Milyenek ekkor a gondolataink?
- Ki vagyok?
- Hol vagyok?
- Mit kell csinálnom? (Mi történt?)
- Hogy mutatok valami elviselhető formát?
Nos, egy bekapcsolt számítógépben is ehhez hasonló “gondolatok”
játszódnak le. Azaz először tisztázza, hogy ő pontosan milyen gép. (Mi
van hozzá csatolva? Mi van a gép házán belül? Milyen perifériái vannak?
Ebből mi elérhető és mi nem?)
Másodsorban a környezetét tisztázza le. (Milyen környezetben vagyok?
Hogyan tudok csatlakozni ehhez?)
Miután rendbe hozta a saját belső alkatrészeit és a környezetét, csak
ekkor kerít sort egy cselekvési sor beolvasására. (Milyen lépésekben is
kell felébrednem? Mit és milyen sorrendben kell végrehajtanom?)
Csak a 4. lépésben jön az, hogy valami kezelhető formát is mutasson
a számítógép, azaz a felhasználó számára nyisson meg egy megfelelő kommunikációs
formát.
Időnként előfordul, hogy a számítógép nem hajlandó ezt a négy lépést
végrehajtani. Ilyenkor érdemes végignézni, hogy biztosan jól dugtunk-e
mindent össze, valamint biztosan jók voltak-e a beállításaink, esetleg
azt is, hogy biztosan jól működik-e a számítógép. Ha nagyon nem megy a
dolog, akkor bátran forduljunk valaki hozzáértőbbhöz, aki a bekapcsolási
problémák többségénél tud segíteni.
Előfordul még azon eset is, hogy a számítógép valamit nem ért meg a
neki szánt végrehajtandó műveleti sorok közül. Ilyenkor kérdez. Ezeket
a válaszokat a gépek döntő többsége angolul teszi fel, meglehetősen erős
számítástechnikai szaknyelven. Ezt már bízzuk szakemberre. (Vigyázat! Az
angolul aránylag jól beszélő, de számítástechnikában járatlan ismerőseink
nem biztos, hogy helyesen megértik a computeres bikkfa-nyelven feltett
kérdéseket.) A jó szakemberek ezen kérdések többségére telefonon is tudnak
válaszolni feltéve, ha elmondjuk nekik pontosan!
Hogy bekapcsolás után minek is kell megjelenni,
arra nincsen általános recept. Sok környezet van, géptípusonként más és
más. A mai Magyarországon használt PC-k többsége DOS vagy Windows környezetben
jelentkezik be. Előfordulhat még UNIX, LINUX, OS/2 (Warp), Mac-OS és még
számos más típus. Ezeket a környezeteket szaknyelven operációs rendszereknek
hívjuk. Mi most a leggyakrabban használt operációs rendszerrel, a DOS-szal
kezdjük a foglalatosságot, ezen belül is a Microsoft által forgalmazott
MS-DOS operációs rendszer legújabb, 6.22-es verziójával.
Fontos figyelmeztetés: mindenképpen olvassa el a könyv 21. fejezetét:
MS-DOS béke poraira!
Ezekből az utolsó kis vonalka fog villogni.
Ezt a kis vonalat hívjuk "cursor"-nak. (Ejtsd: kurzor) Magyarul a számítógép
ide várja a parancsokat és az utasításokat. Most már, a billentyűzetet
ismerve ne betűkről beszéljünk, hanem billentyűkről. A billentyűzetünk
fő részét fogjuk használni. Ez közvetlenül a betűk és környéke. A betű-billentyűk
3 sorban helyezkednek el, alattuk az üres
hely (SPACE) széles billentyűje és 1-2 más, speciális billentyű. E betűk
mellett jobb oldalon helyezkednek el, szürke színnel kiemelve a visszafelé
törlő (BACKSPACE), valamint a parancslezáró (ENTER vagy RETURN) billentyűk.
Alattuk, szintén szürkével van a nagybetű-emelő
(SHIFT).
A parancsok begépelése a következő: leütünk
néhány billentyűt, majd zárásul az ENTER-t, illetve a RETURN-t. Ez a billentyűzet
jobb alsó sarkában található, szürke színnel megjelölve.
Egyik ilyen parancsunk a CLS,
amely a képernyő tartalmát törli. Próbáljuk ki!
(Megjegyzés: ha rossz betűt ütöttünk
le, akkor sincs semmi baj, hiszen a visszafelé nyíllal tudjuk törölni.
Neve: backspace, helye: jobb oldalon, az ENTER felett.)
Most írassunk ki az operációs rendszerünk nevét és verziószámát. A
parancs neve: VER. Próbáljuk ki! (Ne felejtsünk utána ENTER-t ütni.)
Válaszul a következő üzenetet kapjuk:
MS-DOS Version 6.22
Megjegyzés: akik például magyar nyelvű
Windows '95 alól léptek ki a DOS-ba, azok számára a következő jelenik meg:
Windows 95. [4.00.950-es] verzió
Ugyanez Windows 98 alatt: Windows 98 [Verziószám: 4.10.1998]
A további parancsok megismerése előtt egy kis elméleti alap szükséges!
Kérdések:
4.1 kérdés: Melyik oldalra kell tenni az egeret?
4.2 kérdés: Hogyan nevezik a speciális védőszemüveget?
4.3 kérdés: Mi a DOS-prompt?
4.4 kérdés: Milyen operációs rendszer van az Ön gépén?
Hogyan lehet ezt megállapítani?
4.5 kérdés: Milyen nevezetes billentyűkről
volt eddig szó? Hol találhatók ezek?
4.6 kérdés: Hogyan néz ki az egérmutató
a képernyőn alaphelyzetben?
4.7 kérdés: Milyen verziójú az utolsó
kibocsájtott MS-DOS?