5. fejezet: Fa-struktúra és egyszerűbb DOS-parancsok

Befejezve: 2001.

logo Itt a számítógép egyik legfontosabb jellemzőjéről, az operációs rendszerről lesz szó. Ez egy program, melynek feladata: a számítógép belső nyelvét valamilyen érthető formában a felhasználó elé kiadni és legfőképpen végrehajtani a felhasználó parancsait. Az operációs rendszerek egy része grafikus (lásd: Windows), míg egy része szöveges (lásd: DOS). Itt az utóbbiról lesz szó!


A PC-ken az adatok és az információk egy speciális szervezés szerint helyezkednek el. Ez a szerveződés legjobban egy erdő fáira hasonlít. Ebben az erdőben van néhány fa. Őket lemezeknek, diszkeknek vagy meghajtóknak hívjuk. Jelük az angol ABC betűi, valamint egy kettőspont. Így a floppy jele az A: ,ha van egy második is belőle, akkor annak a jele B:. A hard disk drive jele C:, a 2. számú hard disk jele, ha van ilyen, D:. Ha van CD-ROM, akkor annak a jele E:, esetleg D:. Természetesen lehetnek további meghajtók a gépben (F:-től Z:-ig minden), de ez az egyedi gépekben nem gyakori.

Minden egyes meghajtónak, mint a fáknak is, van gyökere. (Gyökér = Root) Ebben a gyökérben lehetnek könyvtárak, illetve állományok. A könyvtár neve angolul: directory, az egyes állományok neve: fájl. Egy könyvtár tartalomjegyzékét a DIR parancsszóval írathatjuk ki. Ebben a tartalomjegyzékben láthatjuk, hogy a fájloknak van neve, kiterjesztése, keletkezési dátuma és ideje, valamint hossza. Az egyes könyvtáraknak is van neve, kiterjesztése viszont egységesen <DIR>, ám nekik is van keletkezési dátumuk és idejük. A hosszuk ellenben nincs megadva. Nem véletlen, hiszen az egyes könyvtárakon belül is lehetnek további alkönyvtár(ak), illetve fájlok. És az egyes alkönyvtárakon belül is lehetnek újabb alkönyvtárak, illetve fájlok...

5.1.) Az egyes fájlok jellemzői alapértelmezésben


(MS-DOS 6.22 szerint):
Név: maximum 8 db karakter, de nem lehet benne üres karakter (SPACE).
Például: CONFIG.
Kiterjesztés: maximum 3 db karakter, de nem lehet benne üres karakter.
Például: SYS.
Dátum: A fájl keletkezésének dátuma többnyire hónap-nap-év formátumban, de előfordulhat más sorrend is!
Például: 11-16-95.
Időpont: A fájl keletkezésének dátuma többnyire óra-perc-napszak formátumban.
Például: 1:18a. (a=a.m.=déli 12 óra előtt; p=p.m.=déli 12 óra után)
Hossz: Az adott fájl hossza byte-okban mérve.
Például: 64.
Így az előző, példafájl teljes neve: CONFIG.SYS.
Keletkezett: 1995. november (11. hónap) 16-án, hajnali 1 óra 18 perckor.
Teljes hossza: 64 byte.
5.1. feladat: Az alábbi tartalomjegyzék egy könyvtár néhány file-ját mutatja. Nevezzük meg az egyes fájlokat, illetve azok jellemzőit!
COMMAND COM
47845
04-09-91
5:00a
AUTOEXEC BAT
27
11-20-95
11:09a
CONFIG SYS
64
11-16-95
1:18a
HIMEM SYS
11552
04-09-91
5:00a
NOVELL BAT
40
11-20-95
2:29p
SZIA EXE
11552
07-01-96
9:00a

Az alábbi felsorolás egy teljes meghajtó lehetséges fa-struktúráját mutatja be:
C:\
TEMP <alkönyvtár>
TEMP file-jai
CIMKE <alkönyvtár>
CIMKE file-jai
INSIDE <alkönyvtár>
INSIDE file-jai
HARMAS <alkönyvtár>
HARMAS file-jai
Gyökér file-jai

5.2.) Könyvtár-parancsok


Az egyes könyvtárak között a CD paranccsal lehet "mászkálni". (CD = Change Directory = Könyvtárváltás ) Ha csak simán beírjuk a CD-t, akkor válaszként megkapjuk azt a helyet, ahol jelenleg vagyunk. Ha beírjuk az adott (LÉTEZŐ!) alkönyvtár nevét, akkor abba a könyvtárba lépünk át, ami beírtunk. Ha nem létező alkönyvtár-nevet írunk be, akkor egy hibaüzenetet kapunk. ( Invalid directory = Nem létező könyvtár ) Ha egy lépcsőfokkal feljebb akarunk menni, magyarul abba a könyvtárba akarunk lépni, amelyből az adott alkönyvtár ered, akkor a CD után 2 db pontot kell írnunk. (CD ..) Akárhol állhatunk a fa-struktúrában, ha a gyökérbe akarunk lépni, akkor ezt egyetlen paranccsal megtehetjük (CD \).

Összefoglalva:


CD : kiírja az aktuális könyvtárat, ahol vagyunk.
CD <meghajtó:><könyvtár neve>: Átmegy az adott meghajtó adott könyvtárába, ha az létezik. A meghajtó megadása nem kötelező.
CD .. : az adott alkönyvtár "feletti" könyvtárba lép át, ha van ilyen.
CD \ : Egyből a gyökérkönyvtárba lép át.

Természetesen arra is van lehetőség, hogy mi magunk hozzunk létre, illetve töröljünk könyvtárakat.

Könyvtárat az MD (Make Directory = Könyvtár létrehozása) paranccsal lehet létrehozni. Az így létrehozott könyvtár az aktuális könyvtárunk (egyik) alkönyvtára lesz! Könyvtárat törölni pedig az RD (Removes Directory = Könyvtár törlése) paranccsal lehet. A DOS-béli törlésnél megkötés, hogy csak üres könyvtárat tudunk törölni és csak úgy, hogy nem állunk benne.
A parancsok pontos leírása:
MD <könyvtár neve>: Hozd létre a <könyvtár neve> nevű alkönyvtárat!
RD <könyvtár neve>: Töröld el a <könyvtár neve> nevű alkönyvtárat, ha üres!
5.2. feladat: Lépjünk át a C: meghajtóra, majd ott hozzunk létre 3 különböző alkönyvtárat, melyek mindegyike a gyökérkönyvtárból ered. Lépjünk be az egyikbe, majd ott is hozzunk létre egy alkönyvtárat, majd abba belelépve ott is hozzunk létre egy újabb alkönyvtárat.
Most lépjünk ki egy lépésben a gyökérkönyvtárba, majd írjuk be az alábbi parancsot: TREE. Ez a meglévő fa-struktúrát írja ki a képernyőre!
Most alulról fölfelé sorra töröljük ki az egyes alkönyvtárakat!

5.3.) File-parancsok


Az egyik leggyakoribb feladat egyes fájlok létrehozása, másolása, illetve törlése. Mindhárom feladatra természetesen külön-külön parancs szolgál MS-DOS-os környezetben. Egy állományt úgy tudunk legegyszerűbben létrehozni, hogy magunk írjuk be a billentyűzetről. Ennek parancsa: COPY CON nev.kit, ahol a COPY másolást jelent, a CON forrásként megjelöli a billentyűzetet, míg a nev.kit az állomány nevét és kiterjesztését jelenti.

5.3. feladat: Csináljunk a C: meghajtó gyökérkönyvtárában egy SZT01, valamint egy SZT02 nevű alkönyvtárat, majd lépjünk bele az SZT01-be. Itt csináljunk egy ADATAIM.TXT nevű fájlt. (Parancs: COPY CON ADATAIM.TXT) A fájlban szerepeljen az Ön neve, állandó lakcíme, valamint születési helye és ideje - ékezetek nélkül.

FIGYELEM! A gép számára CTRL+Z-vel, majd az ENTER-rel kell jelezni az adatbevitel végét! Most írassuk ki a könyvtár tartalmát! (Parancs: DIR) Ha mindent jól csináltunk, akkor csak 1 db file fog benne szerepelni, mégpedig az ADATAIM.TXT. Most ezt a fájlt fogjuk átmásolni az SZT02 nevű alkönyvtárba. Parancs: COPY ADATAIM.TXT C:\SZT02
Megfigyelhető, hogy fájlok másolására a COPY parancs használatos. Formátuma:
COPY <honnan> <hová>
A <honnan>-ban szerepelnie kell a meghajtónak, ha nem az aktuális, a könyvtárnak, ha nem az aktuális könyvtár, valamint a másolandó fájlnak, vagy fájloknak. A <hová>-ban szintén szerepelnie kell a meghajtónak, ha nem az aktuális, valamint a könyvtárnak, ha nem az aktuális.
Így a COPY parancs teljes formátuma:

COPY [meghajtó:][útvonal+könyvtár]file.kit [meghajtó:][útvonal+könyvtár]
A fent szereplő útvonalon a gyökértől láncolt könyvtárak sorozata értendő. Például: C:\GAMES\LOGIKA\AMOBA\PROFI
Szó volt itt arról is, hogy nem csak 1 db fájl másolása lehetséges. Minek kell ez? A komolyabb programok, mint például az, amivel eme könyv íródik több tucat, vagy több száz fájlból is állhatnak. Ezeket, ha másolni kell, nagyon hosszú lenne egyesével beírogatni. Így vannak speciális jelölések, amik több fájlt is jelenthetnek. Két ilyen speciális jelölés a ? (kérdőjel) és a * (csillag = dzsóker). A kérdőjel 1 db karaktert jelent, azaz a ott, ahol a ? van, bármilyen karakter állhat. Például a U?O.TXT az U-val kezdődő, O-val végződő, hárombetűs nevű, TXT kiterjesztésű valamennyi fájlt jelöli, ha van ilyen. A * jelentése: minden/valamennyi. Például a *.TXT valamennyi TXT kiterjesztésű fájlt jelöli. Nagyon gyakran használt a *.* jelölés. Ez az adott (al)könyvtárban megtalálható valamennyi fájlt jelöli. Éppen igen nagy előfordulási gyakorisága miatt a *.* helyett sokszor elegendő egy db pontot (.) írni, ami jelentésileg egyenlő a *.* jelöléssel.

5.4. feladat: Másolja át a C: meghajtó gyökérkönyvtárának valamennyi fájlját az SZT01 nevű alkönyvtárba!

Természetesen lehetőség van a fájlok átmozgatására is, magyarul az egyik alkönyvtárból a másikba való átvitelére. Parancs:

MOVE. Formátuma, mint a COPY-é.

5.5. feladat: Vigye át az SZT01 nevű alkönyvtárban lévő valamennyi TXT kiterjesztésű fájlt az SZT02 nevű alkönyvtárba!

Ha elég sokat másolgatunk, akkor sok minden felesleges dolog lesz a gépünkben. Ilyen esetekben törölnünk kell. A törléssel vigyázni kell, mert előfordulhat, hogy létfontosságú dolgokat törlünk le. Az MS-DOSŇ parancs neve: DEL. Formátuma hasonló, mint a COPY-é, de itt természetesen elegendő megadni a törlendő fájlt, vagy fájlokat. Pontosítva a DEL formátuma:
DEL [meghajtó:][útvonal+könyvtár]file.kit

5.3.1.) Néhány rendszabály, amit érdemes a MOVE, illetve a DEL esetén betartani

  1. Csak saját állományokat szabad törölni és csak úgy, hogy azzal másnak semmilyen kárt ne okozzon.
  2. Ha másvalaki állományát kell letörölni (pl.: helytakarékosság), akkor előtte feltétlenül kérje meg illető beleegyezését. Ha nem adja meg az engedélyt, akkor tilos megsértődni! (Lehet, hogy neki az nagyon fontos...)
  3. Helytakarékossági szempontok miatt érdemes a saját állományokat áttekinthető formában (Fa-struktúra!) és tömören tárolni. A régi, felesleges állományokat gyorsan le kell törölni!
  4. Ha véletlenül valami fontosat sikerült letörölni, akkor azonnal kérje egy hozzáértő segítségét, mert lehet, hogy ő még vissza tudja állítani. Ez valószínűleg sikerül, ha elég gyors az illető, nem túl hossz a fájl és nem sokat használják a rendszert. Ellenben a módszer nem biztos, csak egy lehetőség!
  5. Saját munkánk utolsó lépéseként az általunk gyártott kisebb-nagyobb szemeteket illik összetakarítani, magyarul a gépről letörölni a rossz, sikertelen, vagy lényegtelen állományainkat és könyvtárainkat. Senki nem szereti más szemetét turkálni!
  6. Mielőtt bármire is rámondaná a törlést (DEL) vagy az átvitelt (MOVE), kétszer is át kell gondolni, hogy biztosan így kell-e csinálni és biztosan nem csinálunk-e vele valami kárt.

5.6. feladat: Törölje le az SZ01 és az SZ02 könyvtárak tartalmát, majd magukat a könyvtárakat is!

Összefoglalásul az eddigi DOS-parancsok: CLS, VER, DIR, CD (CD <hová>, CD .., CD \), MD, RD, TREE, COPY, DEL, MOVE.
Egy kis segítség a COPY, MOVE, REN és a DEL megértéséhez:

Parancs
Régi file régi helyen
Új file új helyen
COPY
megmarad
itt is megjelenik
MOVE
eltűnik
itt megjelenik
REN
megmarad, de új néven
nincs szerepe
DEL
eltűnik
nincs szerepe

5.4.) Futtatható és egyéb fájlok


Már eddig is sok szó esett az MS-DOS fájljairól. Természetesen sokfajta fájl van. A különböző fajtákat legegyszerűbb a kiterjesztésük alapján megkülönböztetni. Két alapvető csoportja van az MS-DOS fájloknak: a futtathatók és a nem futtathatók.

5.4.1.) Futtatható MS-DOS fájlok


Ez alatt az olyan állományokat értjük, ami közvetlenül DOS alatt elindul és valamilyen végeredményt ad. Nem biztos, hogy ez az eredmény látható, de ettől még létezik. A közvetlenül futtatható fájlok többnyire elindíthatók a file nevének beírásával is, a kiterjesztésük nélkül. Három alfajtájuk van:
Ilyen fájlokat mi is létre tudunk hozni. Az első két fajtát most még nem, mert azokhoz komolyabb ismeretek szükségesek. Ellenben BAT fájlt könnyű írni. Például ha azt akarjuk, hogy a gépünk a KEPKI szóra letörölje a képernyőt, vagyis hajtsa végre a CLS parancsot, akkor egy KEPKI.BAT nevű fájlt kell írnunk.
Parancs: COPY CON KEPKI.BAT
A file-ban egyetlen egy szónak kell szerepelnie, a CLS-nek. Zárjuk le a szerkesztést a CTRL+Z, majd az ENTER megnyomásával. Ha ekkor a "1 file(s) copied" feliratot kapjuk vissza, akkor máris futtathatjuk a friss fájlt a KEPKI begépelésével.

5.4.2.) Nem futtatható MS-DOS fájlok


Ez már egy másik kategória. Itt nincsenek olyan egyértelmű elrendezések, mint a másik csoportnál, hanem csak szokások. Néhány tipikus MS-DOS kiterjesztés és értelmezésük:
 
Kiterjesztés: Angolul: Értelmezése:
TXT Text Szöveges fájl
DAT Data Adatfájl
DBF Database file Adatbázis fájl
DOC Document Szöveges dokumentum-fájl

Természetesen szeretnénk a fájlok tartalmát kiíratni. Csak néhány fájl tartalma iratható ki úgy az MS-DOS-ban, hogy mutasson valami "értelmes" képet. A kiíratás parancsa: TYPE.
Használata, mint a törlése, azaz TYPE <honnan>mit.
Természetesen minden kiterjesztésű file-nak megvan a maga speciális programja, ami őt képes olvasni. Így a fenti példák csak a szokásokon alapulnak.

5.5.) Könyvtárak tartalomjegyzéke


Most térjünk vissza a DIR parancsra!
5.7. feladat: Lépjünk át a C: disk gyökerébe és listázzuk ki annak tartalmát a képernyőre!

Előfordul(hat) időnként, hogy egy-egy könyvtár tartalma hosszabb, mint egy oldal a képernyőn. Sajnos ilyenkor a tartalma "elfut", azaz a kiírás eleje nem marad meg a képernyő tetején. Ilyen problémák esetén érdemes az oldalankénti kiírást alkalmazni. A DIR parancs után egy /P kiegészítést kell gépelni és máris (képernyő)oldalanként történik a kiírás. Tehát: DIR <honnan>mit /P.


Ez esetben minden fájl minden jellemzőjét kiírja a gép. Ha megelégszünk a fájlok neveinek és típusainak felsorolásával, akkor írjuk be a /W kiegészítést. Ekkor sűrített kiírási képet kapunk. A könyvtárunk akkora, hogy még így sem fér rá egy képernyőre, akkor a két kiegészítést lehet kombinálni is!

Összefoglalásul:
DIR <honnan>mit : A fájlok hagyományos kiíratása.
DIR <honnan>mit /P : A kiíratás oldalakra tördelése.
DIR <honnan>mit /W : Tömörített kiíratás.
DIR <honnan>mit /W /P : Tömörített kiíratás oldalakra tördelve.
Még a tartalomjegyzék kiíratásánál figyelhetjük meg, hogy a konkrét fájlok elé és mögé a gép kiír különböző információkat. Az első sorban a meghajtó nevét adja meg, ha van ilyen. A második sorban a szériaszámát adja meg, míg a harmadikban a kiírt könyvtár teljes elérési útvonalát és nevét. A tartalomjegyzék 1. fájljaként egy <DIR> kiterjesztéssel szereplő egy pont (.) nevű file szerepel.
Ez a gép számára jelzi az adott könyvtár kezdetét. A 2. helyen két pont (..) nevű file van. Ez a könyvtár származási helyét mutatja, magyarul azt a könyvtárat, amiből ez a bizonyos könyvtár származott. Persze ilyen származási könyvtára csak a nem-gyökér könyvtáraknak van. Utána jönnek csak az adott fájlok, illetve az egyéb alkönyvtárak.
A fájlok konkrét felsorolása után jön még két információs sor. Az első sorban tájékoztatást kapunk arról, hogy hány db címszó (fájl vagy alkönyvtár) van az adott könyvtárban, valamint azt, hogy az itt szereplő fájlok összesen milyen hosszúak. Az utolsó sor tájékoztat arról, hogy mennyi üres hely van még az adott drive-on.

5.8. feladat: Írassa ki a C: meghajtó gyökérkönyvtárának, valamint a DOS könyvtárnak a tartalmát minél több módon. Nézze meg alaposan a DOS könyvtárnál kiírt információkat, valamint csináljon egy DOSINFO.TXT nevű fájlt a C: gyökérkönyvtárába, amiben magyarul, ékezetek nélkül leírja a DOS alkönyvtárról kapott összes információs sort.

5.6.) Ékezetes betűk kódokkal


Már az előző feladatban is gépelni kellett, de nem tudtuk alkalmazni a magyar ékezetes betűket. Erre több megoldás is van. A legegyszerűbb az, ha Ön egy magyar billentyűzettel felszerelt gép előtt ül és az ENTER mellett balra fekvő billentyűk segítségével egyszerűen tud magyarul gépelni. Ez nem minden gépben van így. Érdemes egy másik lehetőséget is megtanulni. Ebben a variációban az alsó sorban a SPACE mellett balra található ALT gomb játszik kulcsszerepet. Ugyanis az ALT lenyomásával, valamint egy 2-3 jegyű szám begépelésével, majd az ALT elengedésével is írhatunk különböző karaktereket. Figyeljünk arra, hogy a számokat a jobb oldali numerikus billentyűzeten kell leütni!
Először próbáljunk csak számokat ütni. Gépeljük be például a születési dátumunkat év.hó.nap formátumban, ahol a magyar hagyományostól eltérően minden információt számjegyekkel adjunk meg! Ha ez nem megy, mert csak ilyen-olyan csipogásokat ad a gép eredményül, de számokat nem, akkor nézzük meg, hogy a numerikus billentyűzet be van-e kapcsolva. Ki-bekapcsolni a numerikus billentyűzet bal felső sarkában lévő "Num Lock" segítségével lehet. Visszajelzésként keressük meg a billentyűzeten lévő szintén "Num Lock" feliratú diódát. (Többnyire jobb felső sarok.) Ha világít, akkor be van kapcsolva a numerikus billentyűzet. Hasonló visszajelző diódája van a nagybetűk beírására szolgáló "Caps Lock" billentyűnek, valamint a mostanra már alig használt "Scroll Lock" billentyűnek.
Leggyakrabban használt ékezetes betűk:
ALT+160 = á ALT+132 = ä ALT+142 = Ä ALT+130 = é
ALT+144 = É ALT+161 = í ALT+162 = ó ALT+148 = ö
ALT+147 = ô ALT+147 = ô ALT+139 = ő ALT+163 = ú
ALT+129 = ü ALT+154 = Ü    

5.9. feladat: Ha még nincs, akkor csináljunk egy TEMP nevű alkönyvtárat a C: diszkre. Ebbe rakjuk bele az előző feladatban elkészített DOSINFO.TXT nevű fájlt, valamint készítsünk egy PSINFO.TXT nevű másik fájlt. Tartalma: Az összes személyi adat(név, szül. hely, szül. idő, szig. szám., lakcím, telefonszám, testvérek neve, életkoruk, szülők neve, munkahelyük neve, címe, telefonszáma,...), de most már ékezet-helyesen, hossza: min. 150 Byte!

5.7.) További DOS-parancsok


További fájl-parancs az átnevezés, a REN. Használata igen egyszerű, mivel nagyon hasonlít a COPY-ra. Formátuma: "REN mit mire"

5.10. feladat: Nevezzük át a PSINFO.TXT nevű fájlt ADATOK.TXT-re, majd listázzuk ki az alkönyvtár tartalmát!

Megjegyzés: a REN helyett használható a teljes, RENAME alak is.

5.11. feladat: A TEMP könyvtáron belül hozzon létre egy TEMP2 nevű alkönyvtárat, majd ebbe az új alkönyvtárba mozgassa át a TEMP valamennyi fájlját. Most listázza ki mind a TEMP, mind a TEMP2 tartalmát, majd mozgassa vissza fájlokat. Végül törölje le a TEMP2 alkönyvtárat!

Adatok gyors ABC-sorrendbe rendezésére használható a SORT parancs. Használata igen egyszerű! Csak egyszerűen be kell gépelni a SORT parancsot, majd egy ENTER lenyomása után máris lehet gépelni az adatokat.
Minden adat begépelése után meg kell nyomni az ENTER-t! Az utolsó adat beírása után a COPY CON-nál megszokott módon nyomjuk meg a CTRL+Z billentyűket, majd a gép kiírja az adatokat ABC-rendbe szedve. Fordított sorrendben a SORT /R parancs segítségével rendez. Természetesen lehetőség van egy adott fájlba előzőleg begépelt adatok sorba rendeztetésére is. Ekkor meg kell adnunk az adatfájl helyét, (ha nem az aktuális könyvtár) a nevét, valamint a célfájl nevét. Például: SORT ORIGIN.TXT SORTED.TXT.

5.12. feladat: A csoport valamennyi tagjának nevét írjuk be egy TAGOK.TXT file-ba, majd rendeztessük ABC-sorrendbe a SORT parancs segítségével.
Időnként szükség van arra, hogy a floppylemezeinket rendbe szedjük. Erre legegyszerűbb forma a felesleges lemezek formattálása. Ugyancsak ez a követendő módszer új lemezek vásárlásakor. Figyelem! Mostanában kezd divatba jönni, hogy eleve formattált lemezeket lehet venni. Ezekben csak 99 %-ban lehet megbízni, mivel előfordulhat, hogy pont az Ön által használt gép nem hajlandó megemészteni az ismeretlen gép által előkészített lemezt. Így ezeket a formázva vásárolt lemezeket tényleges, "éles" használat előtt érdemes kipróbálni.
Formázás előtt győződjünk meg róla, hogy biztosan nincs semmi értékes a lemezen, majd rakjuk be az A: meghajtóba. Írjuk be DOS-promptként a következő parancsot: FORMAT A:

Ekkor feltesz néhány kérdést a gép, ezekre biztonsági okokból van szükség, válaszul egyszerűen ENTER-t kell ütni. Hamarosan elkezdi a lemez megtisztítását, majd újraírását. Menet közben kiírja, hogy hol áll. Formázás végén megkérdezi a leendő lemez nevét:
Volume label (11 characters, ENTER for none) ?
Ekkor meg lehet adni a max. 11 karakterből álló új nevet, amit majd a DIR parancs 1. információs sora fog kiírni, illetve egy ENTER-rel lehet névtelen lemezt létrehozni. A formattálás végeztével megkérdezi, hogy kell-e új lemezt formázni. Nyomjon "y"-t, ha igen, vagy "n"-et, ha nem. ( y = yes = igen; n = no = nem )
Természetesen lehet a B: lemezegységben is formattálni, a fentiekhez hasonlóan!
 
 

FIGYELEM!
SOHA, semmilyen körülmények között NE ADJUK KI A
FORMAT C:
PARANCSOT, mivel ezzel a hard disk teljes tartalmát töröljük!!!




Súlyos gépi betegségek (vírustámadások, HDD törlése, ...) elkerülése végett érdemes úgynevezett BOOT-lemezt készíteni. Ezt csak akkor kell alkalmaznunk, ha a gépünk nem hajlandó a hard disk segítségével bejelentkezni. Ezt könnyen észrevehetjük, mivel egyszerűen nem fogja kiadni a DOS-promptot. ( C:>_)
Ekkor érdemes bevetni a BOOT-lemezt! Ilyenkor a gép kikapcsolása után dugjuk be az A: lemezegységbe a BOOT-lemezt (itt a B: nem jó, csak az A:), majd kapcsoljuk be a gépet. Ekkor, ha jó munkát végeztünk, be fog jelentkezni a gép az A: lemezegységre több-kevesebb kérdés után. Így már lehet gyógyítani a "beteget". FIGYELEM! Ezt a gyógyítási műveletet érdemes egy tapasztalt, gyakorlott szakemberre bízni!
BOOT-lemez formattálása:

FORMAT A: /S
ahol a /S jelző a rendszerfájlokat jelzi. ( S = System )

5.13. feladat: Készítsünk BOOT-lemezt, majd próbáljuk ki, hogy ténylegesen működik-e!

Az alapvetően szükséges MS-DOS parancsoknak tulajdonképpen a végére értünk. Csak még két apró kiegészítés hiányzik. Két egymás utáni karakter, nevezetesen a /? segítségével lehet pár soros angol nyelvű segítséget kérni az MS-DOS parancsokról. A módszer oly' nagyon közkedvelt, hogy a manapság futó DOS-alapú programok jelentős hányada ismeri ezt a fajta funkciót. MS-DOS példák: CLS /?, DIR /?, FORMAT /?.
A segítségül kiírt szöveg is megtalálható - alaposan kibővítve - a HELP nevű MS-DOS programban. Itt meg lehet nézni valamennyi MS-DOS parancs minden részletét - természetesen angolul. Javaslat: Ha valaki nem igazán érti az angol nyelvű szöveget, akkor számára érdemes megnézni a példákat (Examples), mivel ezek gyakorlatilag mindent megmutatnak és majdnem minden parancsnál megtalálható.

5.14. feladat: A HELP program segítségével nézzük meg a COPY összes lehetőségét!

Összefoglalásul az eddigi DOS-parancsok: CLS, VER, DIR, CD, MD, RD, TREE, COPY, DEL, TYPE, REN, MOVE, SORT, FORMAT, HELP.

5.8.) Operációs rendszerek általánosan


Egy rövid definíció: operációs rendszernek azt a gépközeli programkörnyezetet nevezzük, amely a számítógép saját, belső, ember számára megemészthetetlen zagyvaságait lefordítja a felhasználó számára érthető jelekké.
Ezek a jelek egyszerű szöveges operációs rendszerben többé-kevésbé érthető angol nyelven van. Aki közepes szinten ért angolul, annak többnyire nem szokott gondot okozni az egyes parancsok megértése, illetve a hibaüzenetek megfejtése. Ilyen operációs rendszer a DOS. (DOS = Disk Operational System) Ennek számtalan verziója létezik. A legelterjedtebb a Microsoft által gyártott MS-DOS rendszer. Ennek mostani verziója a 6.22-es. Ez egy teljesen különálló operációs rendszer. Eredeti verziójához 3+1 lemez szükséges. Teljes terjedelme kb. 7 MB.
Nem Microsoft-féle DOS rendszer is létezik. Például a Caldera OpenDOS. Annyiban különbözik a Microsoft-féle változattól, hogy jóval olcsóbb, viszont nem olyan elterjedt. Nálunk, a Jáky József Műszaki Szakközépiskolában például ilyeneket használtunk, mivel eme rendszerben kicsit stabilabbak a fájlok és a beállítások, mint az MS-DOS-ban. Mostanra már gyakorlatilag eltűnt a DOS, de tanítjuk! (Főleg kötelező volta miatt!)
A vitathatatlanul legnépszerűbb grafikus operációs rendszer a Microsoft-féle Windows. Könyvem jelentős része eme Windows több verziójával is foglalkozik. Ezen rendszerek tapasztalatom szerint könnyebben használhatóak, mint a szöveges rendszerek. Itt a különböző parancsokat és műveleteket egérrel, illetve pár billentyű lenyomásával is kiadhatjuk. Eme rendszerek sokkal látványosabbak és itt figyelhetők meg először az egyes nemzeti nyelvű verziók. Ilyen például az Apple Computer MacOS rendszere, illetve a LINUX rendszerek. Az utóbbi behozhatatlan előnye, hogy ingyenes! Ellenben a Microsoft Windows a legelterjedtebb. Tapasztalatom szerint egy jól működő, vírusmentes gépen a Windows igen stabil. Nagy kár, hogy egyre újabb verzióihoz egyre nagyobb teljesítményű gépek kellenek! Természetesen eme operációs rendszereknek is vannak nemzeti nyelvű verzióik, amik megléte miatt eme operációs rendszer a világ jelenlegi legnépszerűbb operációs rendszere.

5.9.) MS-DOS története dióhéjban

5.10.) A Windows-ok rövid fejlődéstörténete időrendben a következő

Felhasznált irodalom