5. fejezet: Fa-struktúra és egyszerűbb DOS-parancsok
Befejezve: 2001.
Itt a számítógép egyik legfontosabb jellemzőjéről, az operációs
rendszerről lesz szó. Ez egy program, melynek feladata: a számítógép belső
nyelvét valamilyen érthető formában a felhasználó elé kiadni és legfőképpen
végrehajtani a felhasználó parancsait. Az operációs rendszerek egy része
grafikus (lásd: Windows), míg egy része szöveges (lásd: DOS). Itt az utóbbiról
lesz szó!
A PC-ken az adatok és az információk egy speciális
szervezés szerint helyezkednek el. Ez a szerveződés
legjobban egy erdő fáira hasonlít. Ebben az erdőben van néhány fa. Őket
lemezeknek, diszkeknek vagy meghajtóknak hívjuk. Jelük az angol ABC betűi,
valamint egy kettőspont. Így a floppy jele az
A: ,ha van egy második is belőle, akkor annak a jele B:.
A hard disk drive jele C:, a 2. számú hard disk jele, ha van ilyen, D:.
Ha van CD-ROM, akkor annak a jele E:, esetleg D:.
Természetesen lehetnek további meghajtók a gépben (F:-től Z:-ig minden),
de ez az egyedi gépekben nem gyakori.
Minden egyes meghajtónak, mint a fáknak is, van gyökere.
(Gyökér = Root) Ebben a gyökérben lehetnek könyvtárak, illetve állományok.
A könyvtár neve angolul: directory, az egyes állományok neve: fájl. Egy
könyvtár tartalomjegyzékét a DIR parancsszóval írathatjuk ki. Ebben
a tartalomjegyzékben láthatjuk, hogy a fájloknak van neve, kiterjesztése,
keletkezési dátuma és ideje, valamint hossza. Az egyes könyvtáraknak is
van neve, kiterjesztése viszont egységesen <DIR>, ám nekik is van keletkezési
dátumuk és idejük. A hosszuk ellenben nincs megadva. Nem véletlen, hiszen
az egyes könyvtárakon belül is lehetnek további alkönyvtár(ak), illetve fájlok. És az egyes alkönyvtárakon belül is lehetnek újabb alkönyvtárak,
illetve fájlok...
5.1.) Az egyes fájlok jellemzői alapértelmezésben
(MS-DOS 6.22 szerint):
Név: maximum 8 db karakter, de nem lehet benne üres karakter (SPACE).
Például: CONFIG.
Kiterjesztés: maximum 3 db karakter, de nem lehet benne üres karakter.
Például: SYS.
Dátum: A fájl keletkezésének dátuma
többnyire hónap-nap-év formátumban, de előfordulhat más sorrend is!
Például: 11-16-95.
Időpont: A fájl keletkezésének dátuma többnyire óra-perc-napszak formátumban.
Például: 1:18a. (a=a.m.=déli 12 óra előtt; p=p.m.=déli 12 óra után)
Hossz: Az adott fájl hossza byte-okban mérve.
Például: 64.
Így az előző, példafájl teljes neve: CONFIG.SYS.
Keletkezett: 1995. november (11. hónap) 16-án, hajnali 1 óra 18 perckor.
Teljes hossza: 64 byte.
5.1. feladat: Az alábbi tartalomjegyzék
egy könyvtár néhány file-ját mutatja. Nevezzük meg az egyes fájlokat,
illetve azok jellemzőit!
COMMAND |
COM |
47845 |
04-09-91 |
5:00a |
AUTOEXEC |
BAT |
27 |
11-20-95 |
11:09a |
CONFIG |
SYS |
64 |
11-16-95 |
1:18a |
HIMEM |
SYS |
11552 |
04-09-91 |
5:00a |
NOVELL |
BAT |
40 |
11-20-95 |
2:29p |
SZIA |
EXE |
11552 |
07-01-96 |
9:00a |
Az alábbi felsorolás egy teljes meghajtó lehetséges fa-struktúráját
mutatja be:
C:\
TEMP <alkönyvtár>
TEMP file-jai
CIMKE <alkönyvtár>
CIMKE file-jai
INSIDE <alkönyvtár>
INSIDE file-jai
HARMAS <alkönyvtár>
HARMAS file-jai
Gyökér file-jai
5.2.) Könyvtár-parancsok
Az egyes könyvtárak között a CD paranccsal
lehet "mászkálni". (CD = Change Directory = Könyvtárváltás ) Ha csak simán
beírjuk a CD-t, akkor válaszként megkapjuk
azt a helyet, ahol jelenleg vagyunk. Ha beírjuk az adott (LÉTEZŐ!) alkönyvtár
nevét, akkor abba a könyvtárba lépünk át, ami beírtunk. Ha nem létező alkönyvtár-nevet
írunk be, akkor egy hibaüzenetet kapunk. ( Invalid directory = Nem létező
könyvtár ) Ha egy lépcsőfokkal feljebb akarunk menni, magyarul abba a könyvtárba
akarunk lépni, amelyből az adott alkönyvtár ered, akkor a CD után 2 db
pontot kell írnunk. (CD ..) Akárhol állhatunk a fa-struktúrában, ha a gyökérbe
akarunk lépni, akkor ezt egyetlen paranccsal megtehetjük (CD \).
Összefoglalva:
CD : kiírja az aktuális könyvtárat, ahol vagyunk.
CD <meghajtó:><könyvtár neve>: Átmegy az adott meghajtó
adott könyvtárába, ha az létezik. A meghajtó megadása nem kötelező.
CD .. : az adott alkönyvtár "feletti" könyvtárba lép át, ha
van ilyen.
CD \ : Egyből a gyökérkönyvtárba lép át.
Természetesen arra is van lehetőség, hogy
mi magunk hozzunk létre, illetve töröljünk könyvtárakat.
Könyvtárat az
MD (Make Directory = Könyvtár létrehozása) paranccsal
lehet létrehozni. Az így létrehozott könyvtár az aktuális könyvtárunk (egyik)
alkönyvtára lesz! Könyvtárat törölni pedig az RD
(Removes Directory = Könyvtár törlése) paranccsal lehet. A DOS-béli törlésnél
megkötés, hogy csak üres könyvtárat tudunk törölni és csak úgy, hogy nem
állunk benne.
A parancsok pontos leírása:
MD <könyvtár neve>: Hozd létre
a <könyvtár neve> nevű alkönyvtárat!
RD <könyvtár neve>: Töröld el
a <könyvtár neve> nevű alkönyvtárat, ha üres!
5.2. feladat: Lépjünk át a C: meghajtóra,
majd ott hozzunk létre 3 különböző alkönyvtárat, melyek mindegyike a gyökérkönyvtárból
ered. Lépjünk be az egyikbe, majd ott is hozzunk létre egy alkönyvtárat,
majd abba belelépve ott is hozzunk létre egy újabb alkönyvtárat.
Most lépjünk ki egy lépésben a gyökérkönyvtárba, majd írjuk be az
alábbi parancsot: TREE. Ez a meglévő
fa-struktúrát írja ki a képernyőre!
Most alulról fölfelé sorra töröljük ki az egyes alkönyvtárakat!
5.3.) File-parancsok
Az egyik leggyakoribb feladat egyes fájlok létrehozása, másolása,
illetve törlése. Mindhárom feladatra természetesen
külön-külön parancs szolgál MS-DOS-os környezetben. Egy állományt úgy tudunk
legegyszerűbben létrehozni, hogy magunk írjuk be a billentyűzetről. Ennek
parancsa: COPY CON nev.kit,
ahol a COPY másolást jelent, a CON forrásként megjelöli a billentyűzetet,
míg a nev.kit az állomány nevét és kiterjesztését jelenti.
5.3. feladat: Csináljunk a C: meghajtó
gyökérkönyvtárában egy SZT01, valamint egy SZT02 nevű alkönyvtárat, majd
lépjünk bele az SZT01-be. Itt csináljunk egy ADATAIM.TXT nevű fájlt. (Parancs:
COPY CON ADATAIM.TXT) A fájlban szerepeljen az Ön neve, állandó lakcíme, valamint
születési helye és ideje - ékezetek nélkül.
FIGYELEM! A gép számára CTRL+Z-vel, majd az ENTER-rel kell jelezni az
adatbevitel végét! Most írassuk ki a könyvtár tartalmát! (Parancs:
DIR) Ha mindent jól csináltunk, akkor csak 1 db file fog benne szerepelni,
mégpedig az ADATAIM.TXT. Most ezt a fájlt fogjuk átmásolni az SZT02 nevű
alkönyvtárba. Parancs: COPY ADATAIM.TXT C:\SZT02
Megfigyelhető, hogy fájlok másolására a COPY parancs használatos. Formátuma:
COPY <honnan> <hová>
A <honnan>-ban szerepelnie kell a meghajtónak, ha nem az aktuális,
a könyvtárnak, ha nem az aktuális könyvtár, valamint a másolandó fájlnak,
vagy fájloknak. A <hová>-ban szintén szerepelnie kell a meghajtónak,
ha nem az aktuális, valamint a könyvtárnak, ha nem az aktuális.
Így a COPY parancs teljes formátuma:
COPY [meghajtó:][útvonal+könyvtár]file.kit [meghajtó:][útvonal+könyvtár]
A fent szereplő útvonalon a gyökértől
láncolt könyvtárak sorozata értendő. Például: C:\GAMES\LOGIKA\AMOBA\PROFI
Szó volt itt arról is, hogy nem csak 1 db fájl másolása lehetséges.
Minek kell ez? A komolyabb programok, mint például az, amivel eme könyv
íródik több tucat, vagy több száz fájlból is állhatnak. Ezeket, ha másolni
kell, nagyon hosszú lenne egyesével beírogatni.
Így vannak speciális jelölések, amik több fájlt is jelenthetnek. Két ilyen
speciális jelölés a ? (kérdőjel) és a * (csillag = dzsóker). A kérdőjel
1 db karaktert jelent, azaz a ott, ahol a ? van, bármilyen karakter
állhat. Például a U?O.TXT az U-val kezdődő, O-val végződő, hárombetűs nevű,
TXT kiterjesztésű valamennyi fájlt jelöli, ha van ilyen. A * jelentése:
minden/valamennyi. Például a *.TXT valamennyi TXT kiterjesztésű fájlt jelöli. Nagyon gyakran használt a *.*
jelölés. Ez az adott (al)könyvtárban megtalálható valamennyi fájlt jelöli.
Éppen igen nagy előfordulási gyakorisága miatt a *.* helyett sokszor elegendő
egy db pontot (.) írni, ami jelentésileg egyenlő a *.* jelöléssel.
5.4. feladat: Másolja át a C: meghajtó
gyökérkönyvtárának valamennyi fájlját az SZT01 nevű alkönyvtárba!
Természetesen lehetőség van a fájlok átmozgatására
is, magyarul az egyik alkönyvtárból a másikba való átvitelére. Parancs:
MOVE.
Formátuma, mint a COPY-é.
5.5. feladat: Vigye át az SZT01 nevű
alkönyvtárban lévő valamennyi TXT kiterjesztésű fájlt az SZT02 nevű alkönyvtárba!
Ha elég sokat másolgatunk, akkor sok minden felesleges dolog lesz
a gépünkben. Ilyen esetekben törölnünk kell. A törléssel vigyázni kell,
mert előfordulhat, hogy létfontosságú dolgokat törlünk le. Az MS-DOSŇ
parancs neve: DEL. Formátuma hasonló, mint a COPY-é, de itt természetesen
elegendő megadni a törlendő fájlt, vagy fájlokat. Pontosítva a DEL formátuma:
DEL [meghajtó:][útvonal+könyvtár]file.kit
5.3.1.) Néhány rendszabály, amit érdemes a MOVE, illetve a DEL esetén betartani
- Csak saját állományokat szabad törölni és csak úgy, hogy azzal
másnak semmilyen kárt ne okozzon.
- Ha másvalaki állományát kell letörölni
(pl.: helytakarékosság), akkor előtte feltétlenül kérje meg illető beleegyezését.
Ha nem adja meg az engedélyt, akkor tilos megsértődni! (Lehet, hogy neki
az nagyon fontos...)
- Helytakarékossági szempontok miatt érdemes a saját állományokat
áttekinthető formában (Fa-struktúra!) és tömören tárolni. A régi, felesleges
állományokat gyorsan le kell törölni!
- Ha véletlenül valami fontosat sikerült
letörölni, akkor azonnal kérje egy hozzáértő segítségét, mert lehet, hogy
ő még vissza tudja állítani. Ez valószínűleg sikerül, ha elég gyors az
illető, nem túl hossz a fájl és nem sokat használják a rendszert. Ellenben
a módszer nem biztos, csak egy lehetőség!
- Saját munkánk utolsó lépéseként az általunk gyártott kisebb-nagyobb
szemeteket illik összetakarítani, magyarul
a gépről letörölni a rossz, sikertelen, vagy lényegtelen állományainkat
és könyvtárainkat. Senki nem szereti más szemetét turkálni!
- Mielőtt bármire is rámondaná a törlést
(DEL) vagy az átvitelt (MOVE), kétszer is át kell gondolni, hogy
biztosan így kell-e csinálni és biztosan nem csinálunk-e vele valami kárt.
5.6. feladat: Törölje le az SZ01 és az SZ02 könyvtárak tartalmát,
majd magukat a könyvtárakat is!
Összefoglalásul az eddigi DOS-parancsok: CLS, VER, DIR, CD (CD <hová>,
CD .., CD \), MD, RD, TREE, COPY, DEL, MOVE.
Egy kis segítség a COPY, MOVE, REN és a DEL megértéséhez:
Parancs
|
Régi file régi helyen
|
Új file új helyen
|
COPY
|
megmarad
|
itt is megjelenik
|
MOVE
|
eltűnik
|
itt megjelenik
|
REN
|
megmarad, de új néven
|
nincs szerepe
|
DEL
|
eltűnik
|
nincs szerepe
|
5.4.) Futtatható és egyéb fájlok
Már eddig is sok szó esett az MS-DOS fájljairól.
Természetesen sokfajta fájl van. A különböző fajtákat legegyszerűbb a kiterjesztésük
alapján megkülönböztetni. Két alapvető csoportja van az MS-DOS fájloknak:
a futtathatók és a nem futtathatók.
5.4.1.) Futtatható MS-DOS fájlok
Ez alatt az olyan állományokat értjük,
ami közvetlenül DOS alatt elindul és valamilyen végeredményt ad. Nem biztos,
hogy ez az eredmény látható, de ettől még létezik. A közvetlenül futtatható
fájlok többnyire elindíthatók a file nevének beírásával is, a kiterjesztésük
nélkül. Három alfajtájuk van:
- - a COM kiterjesztésűek:
ezek parancsfájlok. (COM = Command = parancs) Például ilyen az MS-DOS
alapvető parancsait a gép számára megértető COMMAND.COM, ami gyakorlatilag
minden C: meghajtón létezik.
- - az EXE kiterjesztésűek:
ezek a “sima” futtatható fájlok. Például: játékok elindítása,...
- - a BAT kiterjesztésűek:
ezek speciális kötegelt fájlok, amelyekben több parancsot is egybe tudunk
írni és ezeket végrehajtatni. Például: AUTOEXEC.BAT.
Ilyen fájlokat mi is létre tudunk hozni.
Az első két fajtát most még nem, mert azokhoz komolyabb ismeretek szükségesek.
Ellenben BAT fájlt könnyű írni. Például ha azt akarjuk, hogy a gépünk
a KEPKI szóra letörölje a képernyőt, vagyis hajtsa végre a CLS parancsot,
akkor egy KEPKI.BAT nevű fájlt kell írnunk.
Parancs: COPY CON KEPKI.BAT
A file-ban egyetlen egy szónak kell szerepelnie, a CLS-nek. Zárjuk
le a szerkesztést a CTRL+Z, majd az ENTER megnyomásával. Ha ekkor a "1
file(s) copied" feliratot kapjuk vissza, akkor máris futtathatjuk a
friss fájlt a KEPKI begépelésével.
5.4.2.) Nem futtatható MS-DOS fájlok
Ez már egy másik kategória. Itt nincsenek
olyan egyértelmű elrendezések, mint a másik csoportnál, hanem csak szokások.
Néhány tipikus MS-DOS kiterjesztés és értelmezésük:
Kiterjesztés: |
Angolul: |
Értelmezése: |
TXT |
Text |
Szöveges fájl |
DAT |
Data |
Adatfájl |
DBF |
Database file |
Adatbázis fájl |
DOC |
Document |
Szöveges dokumentum-fájl |
Természetesen szeretnénk a fájlok tartalmát kiíratni. Csak néhány fájl
tartalma iratható ki úgy az MS-DOS-ban, hogy mutasson valami "értelmes"
képet. A kiíratás parancsa: TYPE.
Használata, mint a törlése, azaz TYPE <honnan>mit.
Természetesen minden kiterjesztésű file-nak
megvan a maga speciális programja, ami őt képes olvasni. Így a fenti példák
csak
a szokásokon alapulnak.
5.5.) Könyvtárak tartalomjegyzéke
Most térjünk vissza a DIR parancsra!
5.7. feladat: Lépjünk át a C: disk
gyökerébe és listázzuk ki annak tartalmát a képernyőre!
Előfordul(hat) időnként, hogy egy-egy könyvtár tartalma hosszabb,
mint egy oldal a képernyőn. Sajnos ilyenkor a tartalma "elfut", azaz a
kiírás eleje nem marad meg a képernyő tetején. Ilyen problémák esetén érdemes
az oldalankénti kiírást alkalmazni. A DIR parancs után egy /P
kiegészítést kell gépelni és máris (képernyő)oldalanként történik a kiírás.
Tehát: DIR <honnan>mit /P.
Ez esetben minden fájl minden jellemzőjét
kiírja a gép. Ha megelégszünk a fájlok neveinek és típusainak felsorolásával,
akkor írjuk be a /W kiegészítést.
Ekkor sűrített kiírási képet kapunk. A könyvtárunk akkora, hogy még így
sem fér rá egy képernyőre, akkor a két kiegészítést lehet kombinálni is!
Összefoglalásul:
DIR <honnan>mit : A fájlok hagyományos kiíratása.
DIR <honnan>mit /P : A kiíratás oldalakra tördelése.
DIR <honnan>mit /W : Tömörített kiíratás.
DIR <honnan>mit /W /P : Tömörített kiíratás oldalakra tördelve.
Még a tartalomjegyzék kiíratásánál figyelhetjük
meg, hogy a konkrét fájlok elé és mögé a gép kiír különböző információkat.
Az első sorban a meghajtó nevét adja meg, ha van ilyen. A második sorban
a szériaszámát adja meg, míg a harmadikban a kiírt könyvtár teljes elérési
útvonalát és nevét. A tartalomjegyzék 1. fájljaként egy <DIR> kiterjesztéssel
szereplő egy pont (.) nevű file szerepel.
Ez a gép számára jelzi az adott könyvtár kezdetét. A 2. helyen
két pont (..) nevű file van. Ez a könyvtár származási helyét mutatja, magyarul
azt a könyvtárat, amiből ez a bizonyos könyvtár származott. Persze ilyen
származási könyvtára csak a nem-gyökér könyvtáraknak van. Utána jönnek
csak az adott fájlok, illetve az egyéb alkönyvtárak.
A fájlok konkrét felsorolása után jön
még két információs sor. Az első sorban tájékoztatást kapunk arról, hogy
hány db címszó (fájl vagy alkönyvtár) van az adott könyvtárban, valamint
azt, hogy az itt szereplő fájlok összesen milyen hosszúak. Az utolsó
sor tájékoztat arról, hogy mennyi üres hely van még az adott drive-on.
5.8. feladat: Írassa ki a C: meghajtó gyökérkönyvtárának, valamint
a DOS könyvtárnak a tartalmát minél több módon. Nézze meg alaposan a DOS
könyvtárnál kiírt információkat, valamint
csináljon egy DOSINFO.TXT nevű fájlt a C: gyökérkönyvtárába, amiben magyarul,
ékezetek nélkül leírja a DOS alkönyvtárról kapott összes információs sort.
5.6.) Ékezetes betűk kódokkal
Már az előző feladatban is gépelni kellett,
de nem tudtuk alkalmazni a magyar ékezetes betűket. Erre több megoldás
is van. A legegyszerűbb az, ha Ön egy magyar billentyűzettel felszerelt
gép előtt ül és az ENTER mellett balra fekvő billentyűk segítségével egyszerűen
tud magyarul gépelni. Ez nem minden gépben van így. Érdemes egy másik lehetőséget
is megtanulni. Ebben a variációban
az alsó sorban a SPACE mellett balra található ALT gomb játszik kulcsszerepet.
Ugyanis az ALT lenyomásával, valamint egy 2-3 jegyű szám begépelésével,
majd az ALT elengedésével is írhatunk különböző karaktereket. Figyeljünk
arra, hogy a számokat a jobb oldali
numerikus billentyűzeten kell leütni!
Először próbáljunk csak számokat ütni.
Gépeljük be például a születési dátumunkat év.hó.nap formátumban, ahol
a magyar hagyományostól eltérően minden információt számjegyekkel adjunk
meg! Ha ez nem megy, mert csak ilyen-olyan csipogásokat ad a gép eredményül,
de számokat nem, akkor nézzük meg, hogy a numerikus billentyűzet be van-e
kapcsolva. Ki-bekapcsolni a numerikus billentyűzet bal felső sarkában lévő
"Num Lock" segítségével lehet. Visszajelzésként keressük
meg a billentyűzeten lévő szintén "Num Lock" feliratú diódát. (Többnyire
jobb felső sarok.) Ha világít, akkor be van kapcsolva a numerikus billentyűzet.
Hasonló visszajelző diódája van a nagybetűk beírására szolgáló "Caps Lock"
billentyűnek, valamint a mostanra már
alig használt "Scroll Lock" billentyűnek.
Leggyakrabban használt ékezetes betűk:
ALT+160 = á |
ALT+132 = ä |
ALT+142 = Ä |
ALT+130 = é |
ALT+144 = É |
ALT+161 = í |
ALT+162 = ó |
ALT+148 = ö |
ALT+147 = ô |
ALT+147 = ô |
ALT+139 = ő |
ALT+163 = ú |
ALT+129 = ü |
ALT+154 = Ü |
|
|
5.9. feladat: Ha még nincs, akkor csináljunk
egy TEMP nevű alkönyvtárat a C: diszkre. Ebbe rakjuk bele az előző feladatban
elkészített DOSINFO.TXT nevű fájlt, valamint készítsünk egy PSINFO.TXT
nevű másik fájlt. Tartalma: Az összes személyi adat(név, szül. hely, szül.
idő, szig. szám., lakcím, telefonszám, testvérek neve, életkoruk, szülők
neve, munkahelyük neve, címe, telefonszáma,...), de most már ékezet-helyesen,
hossza: min. 150 Byte!
5.7.) További DOS-parancsok
További fájl-parancs az átnevezés, a REN.
Használata igen egyszerű, mivel nagyon hasonlít a COPY-ra. Formátuma:
"REN mit mire"
5.10. feladat: Nevezzük át a PSINFO.TXT
nevű fájlt ADATOK.TXT-re, majd listázzuk ki az alkönyvtár tartalmát!
Megjegyzés: a REN helyett használható a teljes, RENAME alak is.
5.11. feladat: A TEMP könyvtáron belül hozzon
létre egy TEMP2 nevű alkönyvtárat, majd ebbe az új alkönyvtárba mozgassa
át a TEMP valamennyi fájlját. Most listázza ki mind a TEMP, mind a TEMP2
tartalmát, majd mozgassa vissza fájlokat. Végül törölje le a TEMP2 alkönyvtárat!
Adatok gyors ABC-sorrendbe rendezésére használható
a SORT parancs. Használata igen egyszerű!
Csak egyszerűen be kell gépelni a SORT parancsot, majd egy ENTER lenyomása
után máris lehet gépelni az adatokat.
Minden adat begépelése után meg kell nyomni az ENTER-t! Az utolsó adat
beírása után a COPY CON-nál megszokott módon
nyomjuk meg a CTRL+Z billentyűket, majd a gép kiírja az adatokat ABC-rendbe
szedve. Fordított sorrendben a SORT /R
parancs segítségével rendez. Természetesen lehetőség van egy adott fájlba
előzőleg begépelt adatok sorba rendeztetésére is. Ekkor meg kell
adnunk az adatfájl helyét, (ha nem az aktuális könyvtár) a nevét, valamint
a célfájl nevét. Például: SORT ORIGIN.TXT SORTED.TXT.
5.12. feladat: A csoport valamennyi tagjának nevét írjuk be egy TAGOK.TXT
file-ba, majd rendeztessük ABC-sorrendbe a SORT parancs segítségével.
Időnként szükség van arra, hogy a floppylemezeinket
rendbe szedjük. Erre legegyszerűbb forma a felesleges lemezek formattálása.
Ugyancsak ez a követendő módszer új lemezek vásárlásakor. Figyelem! Mostanában
kezd divatba jönni, hogy eleve formattált lemezeket lehet venni. Ezekben
csak 99 %-ban lehet megbízni, mivel előfordulhat, hogy pont az Ön által
használt gép nem hajlandó megemészteni az ismeretlen gép által előkészített
lemezt. Így ezeket a formázva vásárolt
lemezeket tényleges, "éles" használat előtt érdemes kipróbálni.
Formázás előtt győződjünk
meg róla, hogy biztosan nincs semmi értékes a lemezen, majd rakjuk be az
A: meghajtóba. Írjuk be DOS-promptként a következő parancsot: FORMAT A:
Ekkor feltesz néhány kérdést a gép, ezekre
biztonsági okokból van szükség, válaszul egyszerűen ENTER-t kell ütni.
Hamarosan elkezdi a lemez megtisztítását, majd újraírását. Menet közben
kiírja, hogy hol áll. Formázás végén megkérdezi a leendő lemez nevét:
Volume label (11 characters, ENTER for none) ?
Ekkor meg lehet adni a max. 11 karakterből
álló új nevet, amit majd a DIR parancs 1. információs sora fog kiírni,
illetve egy ENTER-rel lehet névtelen lemezt létrehozni. A formattálás végeztével
megkérdezi, hogy kell-e új lemezt formázni. Nyomjon "y"-t, ha igen,
vagy "n"-et, ha nem. ( y = yes = igen; n = no = nem )
Természetesen lehet a B: lemezegységben is formattálni, a fentiekhez
hasonlóan!
Súlyos gépi betegségek (vírustámadások, HDD törlése, ...) elkerülése
végett érdemes úgynevezett BOOT-lemezt készíteni. Ezt csak akkor
kell alkalmaznunk, ha a gépünk nem hajlandó a hard disk
segítségével bejelentkezni. Ezt könnyen észrevehetjük, mivel egyszerűen
nem fogja kiadni a DOS-promptot. ( C:>_)
Ekkor érdemes bevetni a BOOT-lemezt! Ilyenkor a gép kikapcsolása után
dugjuk be az A: lemezegységbe a BOOT-lemezt (itt a B: nem jó, csak az A:),
majd kapcsoljuk be a gépet. Ekkor, ha jó munkát végeztünk, be fog jelentkezni
a gép az A: lemezegységre több-kevesebb kérdés után. Így már lehet gyógyítani
a "beteget". FIGYELEM! Ezt a gyógyítási műveletet érdemes egy tapasztalt,
gyakorlott szakemberre bízni!
BOOT-lemez formattálása:
FORMAT A: /S
ahol a /S jelző a rendszerfájlokat
jelzi. ( S = System )
5.13. feladat: Készítsünk BOOT-lemezt,
majd próbáljuk ki, hogy ténylegesen működik-e!
Az alapvetően szükséges MS-DOS parancsoknak
tulajdonképpen a végére értünk. Csak még két apró kiegészítés hiányzik.
Két egymás utáni karakter, nevezetesen a /?
segítségével lehet pár soros angol nyelvű segítséget kérni az MS-DOS parancsokról.
A módszer oly' nagyon közkedvelt, hogy a manapság futó DOS-alapú programok
jelentős hányada ismeri ezt a fajta funkciót. MS-DOS példák: CLS
/?, DIR /?, FORMAT /?.
A segítségül kiírt
szöveg is megtalálható - alaposan kibővítve - a HELP
nevű MS-DOS programban. Itt meg lehet nézni valamennyi MS-DOS parancs minden
részletét - természetesen angolul. Javaslat: Ha valaki nem igazán érti
az angol nyelvű szöveget, akkor számára érdemes megnézni a példákat (Examples),
mivel ezek gyakorlatilag mindent megmutatnak és majdnem minden parancsnál
megtalálható.
5.14. feladat: A HELP program segítségével nézzük
meg a COPY összes lehetőségét!
Összefoglalásul az eddigi DOS-parancsok: CLS, VER, DIR, CD, MD, RD,
TREE, COPY, DEL, TYPE, REN, MOVE, SORT, FORMAT, HELP.
5.8.) Operációs rendszerek általánosan
Egy rövid definíció: operációs rendszernek
azt a gépközeli programkörnyezetet nevezzük, amely a számítógép saját,
belső, ember számára megemészthetetlen zagyvaságait lefordítja a felhasználó
számára érthető jelekké.
Ezek a jelek egyszerű szöveges operációs
rendszerben többé-kevésbé érthető angol nyelven van. Aki közepes szinten
ért angolul, annak többnyire nem szokott gondot okozni az egyes parancsok
megértése, illetve a hibaüzenetek megfejtése. Ilyen operációs rendszer
a DOS. (DOS = Disk Operational System) Ennek számtalan verziója
létezik. A legelterjedtebb a Microsoft által gyártott MS-DOS rendszer.
Ennek mostani verziója a 6.22-es. Ez egy teljesen különálló operációs rendszer.
Eredeti verziójához 3+1 lemez szükséges. Teljes terjedelme kb. 7 MB.
Nem Microsoft-féle DOS rendszer is létezik.
Például a Caldera OpenDOS. Annyiban különbözik a Microsoft-féle változattól,
hogy jóval olcsóbb, viszont nem olyan elterjedt. Nálunk, a
Jáky József Műszaki Szakközépiskolában
például ilyeneket használtunk, mivel
eme rendszerben kicsit stabilabbak a fájlok és a beállítások, mint
az MS-DOS-ban. Mostanra már gyakorlatilag eltűnt a DOS, de tanítjuk! (Főleg
kötelező volta miatt!)
A vitathatatlanul legnépszerűbb grafikus operációs rendszer
a Microsoft-féle Windows. Könyvem jelentős része eme Windows több verziójával is
foglalkozik. Ezen rendszerek tapasztalatom szerint könnyebben használhatóak,
mint a szöveges rendszerek. Itt a különböző parancsokat és műveleteket
egérrel, illetve pár billentyű lenyomásával is kiadhatjuk. Eme rendszerek
sokkal látványosabbak és itt figyelhetők meg először az egyes nemzeti nyelvű
verziók.
Ilyen például az Apple Computer MacOS rendszere, illetve a LINUX rendszerek.
Az utóbbi behozhatatlan előnye, hogy ingyenes! Ellenben a Microsoft Windows
a legelterjedtebb. Tapasztalatom szerint egy jól működő, vírusmentes gépen
a Windows igen stabil. Nagy kár, hogy
egyre újabb verzióihoz egyre nagyobb teljesítményű gépek kellenek! Természetesen
eme operációs rendszereknek is vannak nemzeti nyelvű verzióik, amik megléte
miatt eme operációs rendszer a világ jelenlegi legnépszerűbb operációs
rendszere.
5.9.) MS-DOS története dióhéjban
- 1981: MS-DOS 1.00 – Az eredeti IBM PC operációs rendszerének szánták. Csak az
1-oldalas, 8 szektoros, 160 Kbyte-os lemezeket kezelte.
- 1981: MS-DOS 1.05 – Javított verzió.
- 1981: MS-DOS 1.10 – Tudta kezelni a 2-oldalas, 8-szektoros, 320 Kbyte-os
lemezeket.
- 1981: MS-DOS 1.24 - Ezt adták át az IBM-nek a piac megnyitásához.
- 1981: MS-DOS 1.25 - Az előző verzió hibáit kellett igen gyorsan kijavítani.
- 1983: MS-DOS 2.00 – IBM PC/XT számára teljesen átdolgozott verzió.
HDD max. 10 Mbyte, kezeli a 360 Kbyte-os floppyt, lehetett nem szabványos
eszközvezérlőt is installálni, megjelent a BASIC nyelvi interpreter és
a print parancs.
- 1983: MS-DOS 2.10 – Javított verzió.
- 1983: MS-DOS 2.11 – A 2.xx verziók végső változata, amely nagyon
megbízhatóan működött. Gép: IBM PC Jr (Junior)
- 1984: MS-DOS 3.00 – Az új IBM PC/AT operációs rendszere. HDD maximum
20 Mbyte, 1.2 Mbyte-os lemezt is ismeri, lehet nemzetközi beállítást is
alkalmazni, megjelent a RAMDRIVE.SYS.
- 1984: MS-DOS 3.10 – Javított verzió, amelyet elláttak a hálózati
működéshez szükséges képességekkel.
- 1986: MS-DOS 3.20 – Megjelentek az új 720 Kbyte-os (3,5 inch) lemezek.
- 1987: MS-DOS 3.30 – IBM AT-386 és az IBM PS/2 operációs rendszere.
Támogatja az 1,44 Mbyte-os lemezeket. Újabb országfüggő beállítások jelentek
meg, valamint újabb országfüggő beállítások jelentek meg: DISPLAY.SYS és
PRINTER.SYS. HDD maximuma: 32 Mbyte.
- 1988: MS-DOS 4.00 – EMS használata, az fdisk program képes 32 Mbyte-nál
nagyobb partíciót is létrehozni. Megjelent a dosshell. Ezt a verziót már
telepíteni kell! Sajnos nagyot bukott!
- 1989: MS-DOS 4.01 – Javított verzió.
- 1991: MS-DOS 5.00 - Támogatja a 2.88 Mbyte-os merevlemezt. Lényeges
változások a HMA és az UMB használatában. Akár 620 Kbyte memória is használható
szabadon. Megjelent a mirror, undelete, unformat és a setver.
- 1993: MS-DOS 6.00 - Ez a jelenlegi, modern rendszer. Megjelent a DiskDupe.
- 1994: MS-DOS 6.22 - Az utolsó önálló verzió.
Továbbiakban az MS-DOS nem fejlődött önálló operációs rendszerként!
- 2002: A Microsoft beszünteti az operációs rendszer támogatását!
Lásd: 21. fejezet!
5.10.) A Windows-ok rövid fejlődéstörténete időrendben a következő
- 1987: Windows 1.01
Minimális hardware-követelmény a Windows
1.01-hez: 320 KByte RAM és 2 db floppy, vagy 1 db floppy és 1 db HDD. 6
db 360 KByte-os floppy-n forgalmazták! Nem kellett telepíteni, csak másolni.
- 1987: Windows 2.0
- 1988: Windows 2.1 (Már működött 386-os processzoron is!)
- 1990: Windows 3.0 (A legsikerültebb verzió.)
- 1992: Windows 3.1 (Ez az első Windows, ami IBM XT-ken már nem működik.)
- 1993: Windows NT (New Technology) Ez volt az első önálló operációs
rendszer, ami nem igényelt DOS-t maga alá.
- 1994: Windows 3.11 for Workgroups (Hálózati támogatottsággal.)
- 1995: Windows 95 Eredeti verziószám: 4.00.950 - Másképpen: Standard
Edition. (CD-n is forgalmazták. Önálló operációs rendszer.)
- 1996: Windows CE (Laptopokra és palmtopokra.)
- 1998: Windows 98 Eredeti verziószám: 4.10.1998 Sok 95-ös hiba kijavítása.
Sokban javult, főleg az Internetes lehetőségek javultak! Eredetileg ezzel akarták befejezni
az otthoni Windows-sorozatot.(Win' 9x)
- 1999: Windows 98 SE (=Second Edition - Második kiadás) Apróbb javítások és kiegészítések.
- 2000: Windows 2000. Eredeti verziószám: 5.0. A Windows NT 4.0 utóda. Nagyon jó és stabil!
- 2000: Windows ME (=Millenium Edition - Ezredévi kiadás)
Újabb otthoni verzió. A Windows 98 SE utóda.
- 2002: Windows XP (eXPerience - élmény) Eredeti verziószám: 5.1.2600.
A Windows 2000 stabilitása összeházasítva a '98 játékos
képességeivel.
Felhasznált irodalom
- Microsoft kiadás: MD-DOS 6.22
- Microsoft kiadás: Windows 95
- Microsoft kiadás: Windows 98
- Microsoft kiadás: Windows XP
- Microsoft kiadás: MS-DOS User's Guide
- ComputerBooks kiadás: MS-DOS 6, 6.2, 6.22 kiegészítéssel
- Nemzeti Tankönyvkiadó: Windows-iskola (Fekete Sándorné)
- LSI Oktatóközpont: Operációs rendszerek (Knapp Gábor-Adamis Gusztáv)