15. fejezet: Word for Windows
Befejezve: 2006.
Ajánlott verzió: 8.0 (más néven: Word 97)
Maximális verzió: 10.0 (más néven: Word XP)
Tisztelt Olvasó! Kérem, hogy NE EZZEL a programmal KEZDJE el A SZÖVEGSZERKESZTÉST,
mivel így saját magával szúr ki. Elsőként javaslom a Jegyzettömböt
(12.5. fejezet) , majd a WordPad-et
(12.6. fejezet)
és csak utána a világ egyik legnépszerűbb szövegszerkesztőjét!
Jelen leírás a Word 2000-re készült, de sok Word XP-s kiegészítés is található benne!
Ez a program az egyik legjobb szövegszerkesztő,
illetve a legnépszerűbb. Mivel a kezdetek kezdetén még igen gyakori volt
a csupán szöveges operációs rendszer, ezért a DOS alatti verzióban
a Microsoft eljutott egészen az 5.5-ös verzióig. Utána váltottak a Windows-os
verziókra, amelyből először a 2.0-ás lett
népszerű. Ez oly’ mértekben sikeres lett, hogy mind a mai napig a kisebb
teljesítményű, de még Windows-t futtatni képes gépeken megtalálható. Ehhez
képest a 6.0-ás verzió bár tartalmaz néhány újdonságot, de igen könnyű
átállni. A legnagyobb újítás véleményem szerint itt az előre megszerkesztett
vázlatoknak van, melyek kitöltésében a gép lényeges segítséget
ad úgynevezett varázslók (Wizards) segítségével. További újdonság, hogy
a program igen sok fajta file-t képes beolvasni, illetve beszerkeszteni
a saját dokumentumokba. A 7.0-ás verzió az előzőhöz képest nem sok újdonságot
tartalmaz, csupán ezt-azt bővítették ki egy picikét. Megjelenéskor ez a
verzió már az Office '95 nevet kapta. Szervesen illeszkedik a Windows '95-höz.
Ez a verzió már erősen közelített az Internethez, de még nem volt az igazi.
Érdekességképpen szeretném megemlíteni, hogy ez a programcsomag (Office
'95) még megjelent floppy-n is. Konkrétan 30 db floppy volt a csomag. Ezt
követően már csak CD-n jelentek meg a frissebb verziók. A Word 7.0 legnagyobb
előnye viszont az, hogy szervesen illeszkedik a Microsoft Office programcsomag
többi programjához, melyek a táblázatkezelő Excel, a prezentáció-készítő
PowerPoint, valamint a személyes üzleti asszisztens szerepét kiválóan betöltő
Outlook. A profi Office csomaghoz a Microsoft
mellékeli az előzőkhöz szervesen illeszkedő Access adatbázis-kezelőt. A
csomag egyik óriási előnye, hogy igen sok hasonló, sőt ugyanolyan viselkedésű
elem van benne. A másik vitathatatlan előnye, hogy a Microsoft igen
agresszív stratégiájának következtében az irodák egyik legelterjedtebb
programcsomagja. Ez mellett, valljuk be, igen egyszerű a használatuk. Következő
verzióban a Word 8.0-ban (más néven Word 97) ismét jöttek újdonságok.
A legnagyobb újdonság a szokásos fejlesztések mellett az, hogy a néha
nehezen áttekinthető és olvasható súgó file
helyett rajzfilmszerű figurák jöttek be személyi asszisztensként - egyenlőre
még külön ablakban. Komoly újdonságként az Office csomag egyre jobban összefonódott.
Pár év és több javítócsomag után megjelent a 9.0-ás verzió, más néven a
Word 2000. Ez már teljes egészében az Interneten dolgozik. Képes tökéletesen
írni és olvasni a világháló nyelvét, a HTML-et.
Lássunk egy összefoglaló táblázatot az előbb elmondottakról:
Program neve |
Install lemezek száma |
Körülbelüli terjedelme |
Word 2.0 |
4-5 floppy |
5-6 Mbyte |
Word 6.0 (Office 4.2) |
10 floppy |
8-12 Mbyte |
Word 7.0 (Word ’95, Office ’95) |
Office: 30 floppy = 1 CD |
Office: 15-50 Mbyte |
Word 8.0 (Word ’97, Office ’97) |
Office: 1 CD |
Office: 25-100 Mbyte |
Word 9.0 (Word 2000, Office2000) |
Office: 1-2 -3 CD |
Office: 100-500 Mbyte |
Word 10.0 (Word XP, Office XP) |
Office: 1-2 -3 CD |
Office: 250-800 Mbyte |
Ezek után jöjjön a szövegszerkesztő program konkrét ismertetése!
15.0.) Az Office csomag installálása
Abban az esetben,
ha nem vagyunk igazán hozzáértők, akkor nem kell túlzásba vinni
a dolgot. Berakjuk a CD-ROM-ba az Office lemezt, ami kis idő múlva automatikusan
indul. A kezdeti kötelező adatok beállítása után 2000-es verzió esetén
NE
válasszuk az automatikusan felajánlott lehetőséget, amely szerint egyes
lehetőségek csak a legelső használatkor lesznek feltelepítve. Ez nagyon
hátrányos azoknak, ahol nincsen állandóan kéznél a telepítő CD. Ettől eltekintve
könnyű a telepítés: a megjelenő feliratok
alapos áttanulmányozása után egyértelműen
végrehajthatjuk. Ha lehetséges és van elegendő üres hely a HDD-n, akkor
válasszuk a teljes telepítést, mivel a program igazán így mutatja meg teljes
léptékű képességeit. Igaz, hogy így rengeteg olyan dolgot is felteszünk,
amit talán életünkben soha sem fogunk használni, de sebaj! A program így
lesz igazán szép... |
15.1 kép:
A Microsoft Word ikonja
|
Indítás természetesen a leghagyományosabb módon lehetséges, kétszeres kattintással.
15.1.) A kezdőkép
15.2. kép: A Word indulóképe használat közben
Ez minden eddig tanult programnál bonyolultabb kezdőkép. A hagyományos
kezelőgombok és ablak-felépítés természetesen
itt is megtalálható. Az ablak neve (Microsoft Word) alatt az alapvető menüsor
található. Menük: Fájl, Szerkesztés, Nézet, Beszúrás, Formátum, Eszközök,
Táblázat, Ablak, Súgó. A menüsor alatt két vonalzó is található, benne
számtalan ikonnal. Alattuk van a vonalzó.
A szerkesztési képernyőn van a teljes szöveg. Ez egy bonyolult rendszer,
viszont a használata alapvetően egyszerű!
15.1.a.) Alapfogalmak és szövegek
Még valamit tisztáznunk kell, nehogy valaki
félreértse. Furcsa, de a következőkről van szó:
- szó
- Két darab SPACE közötti betűk halmaza. Lehetőleg valami értelmes kifejezés.
- mondat
- Több szó egymás utánja a végén valamilyen mondatzáró jellel. (felkiáltó jel, kérdőjel, pont)
- bekezdés
- Két ENTER közötti mondat(ok) halmaza.
- dokumentum
- A teljes bevitt szöveg.
Ez az alapvető formázásoknál lesz fontos.
Ezek után már elkezdhetjük az alapvető szövegek írását. A dolog egyszerű,
mivel csak gépelni kell! Arra érdemes vigyázni, hogy jó öreg írógépes szokás
szerint NE nyomjunk ENTER-t a sorok végén, csak akkor, ha ez feltétlenül
szükséges. Például bekezdések végén. Ott viszont
muszáj! Most lássunk néhány egyszerű feladatot:
15.1. feladat: Írjuk le közeli ismerőseink nevét, valamint telefonszámát.
A Fájl menüben válasszuk ki az Új dokumentum menüpontot, majd kezdjük el a következő feladatot.
15.2. feladat: Szerkesszen össze egy levelet, melyben megköszöni,
hogy Önt húzták a Nagy Sorsjátékon, mellyel egy vadonatúj kocsit nyert.
Természetesen itt is nagy hangsúlyt kell fektetni a mentésre. Ehhez
más a Fájl menü ismerete is szükséges.
15.1.b.) Fájl menü
15.3. kép: A Fájl menü részei
|
A Fájl főmenüben
csupa-csupa régi, ismerős pontot látunk. Természetesen itt is az
“Új dokumentum” menüvel lehet új lapot kezdeni. (CTRL+N) Régit megnyitni
a “Megnyitás” menüvel lehet a szokásos módon
barangolva a könyvtárakban. (CTRL+O) Érdemes bíbelődni a “Bezárás” ponttal
is, ugyanis a túl sok nyitva hagyott dokumentum komoly lassulást
is okozhat a gépünkben. A "Mentés" (CTRL+S) és a "Ment másként" szokásos.
Talán csak az utóbbinál kell megjegyezni, hogy a Word automatikusan a DOC
kiterjesztést alkalmazza mégpedig a típusának
megfelelő legújabbat! Sajnos a régebbi Word-ök nem értik az újabbak
szabványait, kivéve a 6-7-es párost, mivel ez a két szabvány gyakorlatilag
ugyanaz. Szeretném felhívni becses olvasóm figyelmét a “Mentés weblapként”
menüpontra, amelyben azonnal Internetre lehet kivinni munkánkat, de előtte
jöhet egy "Megtekintés weblapként" is. |
Az “Oldalbeállítás” mindig tartalmaz újdonságokat. Külön lehet állítani
a margókat, a papírméretet, a papír adagolását,
valamint az elrendezést. Ezt szerintem érdemes a “Minta” nevű belső ablakban
végignézni és nagyjából ötletszerűen, de óvatosan próbálgatni. A “Nyomtatási
kép” menüben előzetesen meg lehet nézni pár oldalt, hogyan fog majd
kinézni a lap nyomtatáskor. Ez nagyon fontos, hogy ha lényeges a dokumentumunk
kinézete. És valljuk be magunknak, hogy mikor nem az?! A “Nyomtatás” menüben
egy kicsit részletesebb a procedúra, mint az eddigi programokban. (CTRL+P)
Egy fontos újdonság: a 4 legutóbb szerkesztett file-t külön keresgélés
nélkül lehet megnyitni a file sorszámára rákattintva. A “Kilépés” menüt
nem kell részletezni, ugye?
Még valami, ami fontos lehet: A “Fájl”
főmenüre való felugrás legegyszerűbb módja az oda való kattintás
egérrel. De mi van, ha éppen gépelünk és semmi kedvünk sincs egerészni.
Ekkor javaslom a már ismert gyorskódokat. A “Fájl”-ra való felugrás másik
módja az ALT+F billentyűk együttes
megnyomása. Fontosabb és általam is gyakran alkalmazott gyorskódok:
- Megnyitás = CTRL + O
- Mentés = CTRL + S
- Nyomtatás = CTRL + P.
15.1.c.) Varázslók használata
Ugye már Ön is, kedves olvasó, kínlódott eleget egy hivatalos levél,
egy jelentés, vagy egy önéletrajz megírásával? Nos, ekkor
érdemes a “Fájl” főmenü “Új dokumentumok” menüpontját alaposan áttanulmányozni.
Itt számtalan (és egyre jobb) eleve kész vázlat található. Eme vázlatok
készítésén és kitöltésén vezetnek végig az úgynevezett “Varázslók”. Figyelem!
Ez a szolgáltatás nem vehető igénybe
a gyorskódos indításnál! Egy modernebb Word helyes installálása esetén
tucatnyi jobbnál jobb varázsló áll rendelkezésünkre. Használatuk már csak
azért is célszerű, mert így nem nekünk kell kínlódni holmi időrabló formázgatásokkal,
hanem a program ezt automatikusan megteszi helyettünk. A Vázlatpontok
kitöltése elég egyértelmű, külön magyarázatra
nem szorul, de vigyázzunk! Hiába lesz istentelenül profi és csúcsminőségű
a vázlatunk, ha utána szinte semmit sem törődünk a kidolgozással.
Mindenesetre több éves tanári és felhasználói tapasztalatom mondatja, hogy
a fájl beadása előtt a részletes átolvasás szigorúan kötelező!
(Jobb oldalon látható pár sablon, illetve varázsló.)
15.3. feladat: Az Önéletrajz-varázsló segítségével írjunk egy szakmai
önéletrajzot a legfontosabb adatainkkal, majd mentsük el cv1.doc
néven.
15.4. feladat: A faxvarázsló segítségével szerkesszünk
fedőlappal együtt egy faxot, melyben egy komplett gépet szeretnénk megvásárolni
és erre kérünk árajánlatot. Ha készen van, akkor mentsük el a fax1.doc
néven.
A fax címzettje:
Tamás Ferenc tanár, Jáky József Műszaki Szakközépiskola
8000, Székesfehérvár
Deák F. u. 11.
Tel./fax.: 22/315-012 Mobil: 06-20/988-6500
Web: http://www.jaky.hu/ E-mail: tferi@jaky.hu
15.2.) Betűk formázása
Minden egyes szövegszerkesztő legfontosabb feladata a kért szöveg valamilyen
bevitele. Ennek szebbé, emészthetőbbé tétele viszont már nem alapvető feladat.
A Jegyzettömb (NotePad) program például gyakorlatilag alkalmatlan szövegformázásra.
A WordPad (Write) alkalmazás már eggyel intelligensebb. Itt már tucatnyi
formázási lehetőséget kaptunk. A jelenlegi egyik legnépszerűbb szövegszerkesztővel,
a Microsoft Word-del az eddigieknél drasztikusabban több lehetőségünk
van. Már az önéletrajz, illetve a fax írásakor is találkozhattunk azzal
a problémával, hogy ezt-azt szeretnénk kiemelni. Ezt a klasszikus, kézzel
írott levélben bár nehezen, de meg lehet tenni, például az eredetitől
eltérő méretű, színű, stílusú írásmóddal. Ezt a kiemelést a szövegszerkesztőkben
természetesen sokkal könnyebben megtehetjük. Lássuk most ennek a módozatait!
15.2.a.) Kijelölések
Töltsük be valamely előre beírt és elmentett
szövegünket, például a cv1.doc nevűt!
Itt fontos, hogy felelevenítsük a kijelölések lehetséges fajtáit! A
teljesség igénye nélkül ezek a következők:
- A kijelölendő szöveg elejére vigyük
az egérkurzort, majd az egér bal gombját lenyomva húzzuk végig a
szövegen. Ha több soros a szöveg, akkor a
legcélszerűbb függőleges irányban húzni. A szöveg
végére érve engedjük el a bal gombot. A szöveget többnyire fekete megjelölő-színnel,
inverzben látjuk. Ha el akarjuk tüntetni a kijelölést, akkor elegendő az
egérrel a szövegben valahová kattintani egyszer.
- Akik nem elég biztosan mozgatják az
egeret, vagy az egerük kezd elkopni, azok számára javaslom a következőt.
Menjenek a szöveges kurzormozgató nyilakkal a kívánt szöveg elejére, majd
valamelyik SHIFT gombot lenyomva a nyilakkal menjenek
el a szöveg végéig. A szöveg természetesen itt is inverzen fog megjelenni.
- Sokan a második módszer lassúságát emlegetik. Ezt én nem feltétlenül
támogatom. Abban az esetben ha szavakat akarunk kijelölni, akkor a SHIFT
gombbal
együtt a CTRL gombot is nyomva kell tartani. Ebben az esetben
ugyanis szavanként lehet kijelölni a szöveget. Ha az adott pozíciónktól
a sor elejéig akarunk menni, akkor a SHIFT-tel együtt a
HOME gombot kell megnyomni. Ugyanez a sor végéig: shift
és vele együtt az END. Így már remélem, hogy mindenkinek
teljesül a gyorsaság iránti kívánsága.
15.2.b.) Alapvető betű-manipulációk
15.5. kép: Alapvető betű-manipulációk |
Mint az ábrából is látszik, itt egy kicsit
már tudunk változtatgatni a szövegen. Alapvetően igaz, ha kijelölünk
egy szöveget vagy részletet, akkor a kijelölés minden karakterére érvényesül
a parancs. Ez a parancs lehet például a betűtípus
vagy a betűm
éret
megváltoztatása, esetleg a kijelölés félkövérré tétele, megdöntése
vagy aláhúzása. Természetesen eme lehetőségeket lehet kombinálni
is! |
Ha így akarunk betűtípust változtatni, akkor
nincs egyszerű dolgunk, mivel nem látjuk a mintát,
csak vakon próbálkozunk. Sokan nem szeretik túlságosan cifrázni a dokumentumaikat,
így legfeljebb 5-10 betűtípust használnak összesen. Érdekesség, hogy a
betűtípusok óriási számban vannak jelen a Word verziókban
(A Word 6.0-ban kb. 50 betűtípus van.), de van akinek még ez sem elég.
Léteznek különféle programok, melyekben kiegészítő betűtípusok vannak.
Így például a “2222 Fontos” nevű program, illetve az “5000 Betűkészlet”.
Nevük és a bennük található betűk magukért
beszélnek.
Betűméretben van bár korlátunk, de nem
igazán jelentős. Általában a 8-as betűmérettől választhatunk
a felajánlott 72-es maximumig, de ha éppen nincsen meg a pontosan kívánt betűméret
a listában, akkor a “betűméret” mező
közepébe kattintva nekünk is jogunk van egy tetszőleges méretet
beírni, akár 72-nél nagyobbat is. Abban az esetben a dolgunk még egyszerűbb,
ha csak kövéríteni (F), dönteni (D), vagy aláhúzni
(A) akarjuk betűinket mivel akkor elegendő
rányomni a megfelelő zárójelben lévő betűk gombjaira.
15.4. feladat: Gépeljük be pontosan az alábbi szöveget!
Ez a Times New Roman CE betűtípus. Ez félkövér. Ez dőlt. Ez
pedig aláhúzott.
Ez az Arial CE betűtípus. Ez félkövér. Ez dőlt. Ez pedig aláhúzott.
Ez itt újra Times New Roman, de egyre inkább nö
veks
zik
a betűméret.
15.5. feladat: Gépelje be lakhelye városát,
utcáját és házszámát úgy, hogy a betűk mérete egyre
csökkenjen - lehetőleg egyesével.
15.2.c.) Formátum menü - Betűtípus menüpont
15.6. kép: Betű menüpont |
Ha megnyomjuk a “Formátum” főmenüben a
“Betűtípus” menüpontot, akkor a bal oldali látvány tárul elénk. Tény, hogy
ez sokkal bonyolultabb, mint a gyorsgombok nyomogatása az előző oldalakon.
Pedig a dolog egyszerű! A “Betűtípus” menüben egyszerűen ki kell választani
a megfelelőt. Itt az ábrán a "Times
New Roman" szerepel. A betűstílusok itt is egyszerűbben variálhatóak, akár
a hagyományos gomboknál. A “Méret” pontban értelemszerűen ki lehet
jelölni a megfelelő betűnagyságot. Érdemes kipróbálni az “Aláhúzás típusa”
pontot, ugyanis itt a szimpla aláhúzáson túl több lehetőségünk is van a
kijelölésre. Lehet változtatni az aláhúzás színét, valamint magának a betűnek
a színét is.
A “Különlegességek” között az “Áthúzott”
pontnak érdekes megoldás, mivel szinte olvashatatlan lesz tőle a szöveg.
A “Felső index”, illetve az “Alsó index” főként képletekben
hasznosítható. Tény, hogy létezik egy képletíró eljárás, de azzal még később
is ráérünk foglalkozni. A “Kiskapitális” kisebb méretű nagybetűket eredményez,
míg a “Nagybetűs” értelemszerűen csupa
nagybetűt eredményez. További érdekes lehetőséget tartalmaz a középső oszlop
(Árnyékolt, körvonalas, Domború, illetve Vésett) A legtöbb tulajdonságot
természetesen
lehet keverni pár kivétellel. A “Minta” mező
nagy segítséget jelent, hiszen itt pontosan látjuk azt, amit éppen csinálunk. |
Van még azért pár lehetőség, a “Térköz és
pozíció” fül. Itt a betűközt ritkítani, illetve sűríteni lehet. Utána az
alapvonalat lehet emelni, illetve süllyeszteni. Mindkét esetben meg lehet
változtatni a kiemelés mértékét. Munkánkat természetesen itt is segíti
egy “Minta” mező. Megszállott grafikusoknak és animátoroknak javasolt az
"Effektusok a szövegben" fül, ahol menetelő hangyákat láthatunk, vagy konfettit
és még számos más lehetőséget.
Még egy ötlet: Ha kijelöljük a megfelelő
betűcsoportot, akkor az éppen ott tartózkodó egér jobb gombjának lenyomásával
egy újabb kicsit menüt kapunk, melyből már könnyű kiválasztani a “Betűtípus”
menüpontot. Szerintem, ha a betűk kijelölése egérrel történt, akkor ez
az egyik leggyorsabb módja a betűk
formázásának.
15.6. feladat.) Gépeljen be egy levelet a főnökének,
illetve az osztályfőnökének, melyben sajnálattal
közli vele, hogy sajnos nincs megelégedve jelenlegi lehetőségeivel és ezért
drasztikus fizetésemelést kér. A dolog lényege,
hogyminden szó másféleképpen
legyen formázva!
15.7. feladat.) Írjon egy szabályos felhatalmazást, melyben barátját
felhatalmazza, hogy fizesse ki Ön helyett a teljes éjszakai éttermi számláját.
15.2.d.) Pár mondatnyi betűelmélet
Sajnos a dolog egy kicsit bonyolultabb,
mint első pillantásra látszik. Ha a tisztelt Olvasó csak egyetlen egy fajta,
lehetőleg minél újabb típusú Word-öt használ, akkor semmi komolyabb gond
nem merülhet fel. Ellenben ha például az egyik gépen 8-as Word alatt írja
a szöveget, majd 7-es Word alatt akarja kinyomtatni, akkor már gondok lehetnek.
Ugyanis jó öreg Microsoftos szokás szerint a programok csak lefelé
kompatibilisek, azaz az újabb verziók értik a régiek formátumát. Viszont
felfelé ez már koránt sem igaz! A régiek sajnos nem hajlandóak felfogni
az újabbak kutyulmányait.
A Windows bevezetésekor a Microsoft csak angol nyelvű programokat gyártott. Ezek
csak az ASCII kódtábla klasszikus 256 karakterét használták. Viszont a különböző
nyomtatók különbözőféleképpen nyomtatták ki a karaktereket. Erre válaszul bevezették
a “TrueType” fontokat ( font = betűtípus ). Ezek nyomtatáskor éppen úgy
néznek ki, mint a képernyőn voltak. Csakhogy a felhasználók menet közben rájöttek
arra, hogy miért kellene nekik angol nyelven szerkeszteni kedvenc szövegeiket,
amikor azok nemzeti nyelvű verzióit kellene megírni. Így kezdődött a nemzeti nyelvű
kódtáblák sikere. A klasszikus DOS alatti ASCII megmaradt, de bejöttek a főleg
Windows által használt kódlapok. A magyar nyelvű például a 852-es sorszámú. A
karakterkészleteket át kellett írni nemzeti nyelvűekre. De az egyes nyelveken
természetesen más és más karaktereket akartak használni. Ekkor sajnos a monitorok
gyengécske ábrázolóképessége még közbelépett és nem tudtak tökéletesen ábrázolni
egy-két speciálisabb karaktert. Ahogy javultak a monitorok képességei, úgy növekedtek
a felhasználók igényei és egyre inkább azt akarták, hogy a nemzeti speciális betűik
tökéletesen jelenjenek meg a monitorokon és a nyomtatókon. A “Type I” egy
másik, sikeres próbálkozás volt. Eredetileg az Adobe nevéhez fűződik. és már jóval
a "TrueType" előtt szabványosítva volt. Mind a mai napig igényes grafikai
munkákhoz ezt a szabványt használják. A “WYSIWYG” egy jobb ötletnek bizonyult.
A rövidítés feloldása: “What You See Is What You Get”, azaz magyarul: “Azt kapod,
amit látsz” . Ekkor a nyomtatók már felnőttek a feladathoz és elkezdték egyre
jobban és jobban kirajzolni a karaktereket. A következő problémát az Internet
megjelenése okozta. Eddig egy átlagos gépen a nemzeti nyelvű karakterek mellett
az angol nyelvű szövegek jelentek meg. Az Internet rohamos betörésével viszont
könnyen megeshetett, hogy egyetlen gép egyetlen böngésző-programjában egyszerre
jelen volt 5-10, esetleg több nemzeti nyelvű karakterkészlet segítségével írt
szöveg. A Microsoft újfent lépéskényszerbe került. Ekkor vezették be a “UniCode”
kódolást. Itt két byte ábrázol egyetlen karaktert. Az első a nemzeti kódot jelöli,
míg a második a konkrét karaktert. Ilyen módon egyetlen szövegben jelen lehet
több nemzeti nyelvű karakter is. Sajnos ennek a módszernek is megvannak a hátrányai,
például az egyszerű szövegek méretének hirtelen megduplázódása. Még újabb technika
az XML-nyelv használata, melyben szabályozható, hogy egy adott, begépelt szöveg
hogyan nézzen ki a monitoron, a weben és a printeren.
15.2.e.) Karakterkészletek elnevezései
Egyszerű terjedelmi hiányosságok miatt
nem lehetséges több száz vagy több ezernyi karakter elnevezésének megmagyarázása.
Néhány szabályra, illetve szokásra viszont szeretném felhívni a
tisztelt Olvasó
figyelmét. A karakterkészletek fő elnevezései (számítógépes) történelmi
okokból alakultak ki, például Arial, Courier, Roman, Sans Serif, Times
New Roman, Symbol, Wingdings, ...
A fő elnevezések után vannak speciális
kiegészítések, például: Bold = Félkövér, Italic = Dőlt, UnderLine = Aláhúzott,
Cyr = Cirill, CE = Közép-európai
Ezek közül az utolsó a legfontosabb, mivel itt találhatóak a magyar
karakterek.
15.8. feladat: A következő két szót
minél több betűtípussal írja le:
“Hosszúszárú cipőfűző” - "Árvíztűrő tükörfúrógép"
15.3.) Bekezdések formázása
Ne feledjük, hogy egy bekezdés ENTER-től egy
újabb ENTER-ig tart. Javaslom, hogy a következő
apróságok kipróbálásához gépeljünk be egy meglehetősen hosszú szöveget.
Ez ízlés szerint lehet fél oldalnyi, vagy valamivel több is. Ha nincs valakinek
ötlete, akkor javaslom, hogy vegyen
elő egy újságot vagy egy könyvet és gépelje be a kívánt mennyiséget.
15.3.a.) Bekezdések formázása ikonokkal
15.7. kép: Bekezdések formázása
|
Csak ez a négy ikon segíti a bekezdések formázását.
Sorban balra, középre, jobbra, illetve sorkizártan lehet rendezni. Az első
három nem igényel magyarázatot, de az utolsó igen! Ebben az esetben
a szöveget balra és jobbra egyaránt átrendezi a program. |
Gyakorlatilag olyan lesz a szöveg, mint egy újság hasábja, ahol tökéletes
oszlopban vannak a sorok szélei. Minden mellékes magyarázat
helyett egyszerűbb, hogy ha a T. Olvasó kipróbálja a módszert. Amúgy a
sorkizárást a gép úgy éri el, hogy a sor belsejébe beszúr pár üres karaktert.
Ez eleinte elég furcsának látszik és a klasszikus írógépen nevelkedettek
nehezen szokták meg, hogy a sorok végén nem szabad ENTER-t ütni.
De a módszer nem véletlen, ugyanis a gép csak és kizárólag akkor tud sikeresen
átrendezni, hogy ha a sorok végén nincsen ENTER, csak a bekezdések végén.
Ez a file is így készült. Sajnos a magyar nyelv szavai nem mindig rövidek
és időnként megesik, hogy egy-egy hosszú szó átkerül a másik sorba jelentős
méretű üres helyet maga után hagyva az előző sorban. Létezik egy lehetőség
a hosszabb szavak elválasztására, de ez szerintem nem feltétlenül hasznos
és időnként igen macerás a használata.
(Eszközök főmenü; Nyelv menü; Elválasztás pontja)
15.9. feladat: Tagoljuk be a begépelt szövegeink közül valamelyiket
ikonok segítségével olyan módon, hogy minden bekezdés másfelé legyen igazítva.
15.3.b.) Bekezdések formázása menüvel
Abban az esetben, ha mást is szeretnénk,
mint a fenti négy lehetőséget, akkor válasszuk ki a “Formátum” főmenü
alatt a “Bekezdés” menüt. Itt csak egyik lehetőség a bekezdések
igazítása 4 pontja (balra zárt, jobbra zárt, középre zárt, sorkizárt).
Ennél sokkal több lehetőséget rejt
eme menüpont. Ugyanis lehetőség van a balról, illetve a jobbról való behúzásra
beállítható méretben, illetve a hagyományoknak
megfelelően megjelent az első sor behúzása, illetve a függő behúzás. A
“Térköz” részben lehetőségünk nyílik néhány pontvonalnyi üres helyet hagyni
az aktuális bekezdés előtt, illetve utána. Ha a bekezdést magát ritkítani
szeretnénk, mivel a szöveget túl sűrűnek
ítéljük, akkor megoldható az egyszeres, másfélszeres, kétszeres, vagy egészen
más beosztású ritkítás. Ez igen hasznosnak bizonyul, ha például egy oldalnyi
szöveget kellene leadnunk, de csak háromnegyed oldalra való jut eszünkbe.
Kicsit nagyobb betűmérettel, megnövelt sortávolsággal, lazábbra
hagyott margókkal a dolog szinte észrevehetetlen lesz.
A “Bekezdés” ablak “Szövegbeosztás” nevű
fülét nem érdemes komolyan áttanulmányozni, esetleg a “Tördelés” részleg
érdemes némi figyelmet, amely értelemszerűen a kisebb-nagyobb bekezdések
tördelését szabályozza oldalak között.
Még egy apróság: a TAB billentyűvel egyszerre
több karakternyi üres helyet is lehet átugrani, ha jó helyen áll a kurzor.
Ugyanis a képernyő vízszintesen alapértelmezésben 12 db egyenlő részre
van osztva és ezekből mindig a következőkre lehet ugrani. Természetesen
a jelölő tabulátorok helyét is át lehet állítani,
de ez őszintén szólva ritkán szokott megtörténni. Ezt amúgy a “Formátum”
főmenün belül a “Bekezdés...” menüben a “Tabulátorok” nyomógombbal lehet
szabályozni vagy a “Formátum” főmenün belül a “Tabulátorok” menüvel.
15.3.c.) Összefoglalás és feladatok
Ennyi tudással már nyugodt lélekkel neki
lehet állni egyszerűbb szöveges (!) dokumentumoknak. Természetesen
ez még nem valami sok, de már sokkal több a semminél. Ha valamelyik
ikon elsőre nem lenne érthető, akkor várjunk pár pillanatot és megjelenik
a neve is. Most lássunk néhány apróbb feladatot:
15.10. feladat: Írjunk egy olyan szerződés-tervezetet,
amelyet anyósunkkal vagy utált ismerősünkkel
kötünk, melyben kölcsönösen garantáljuk, hogy egymást soha, semmikor, semmilyen
jó kívánsággal nem fogjuk zaklatni.
15.11. feladat: Vegyük elő egy előzőleg
megszerkesztett legalább egy oldalas szövegünket és szótagoljuk
az “Elválasztás” menüpont segítségével.
15.12. feladat: Mutassuk be a Word
által használt “TrueType” betűtípusokat oly módon, hogy minden betűtípussal
leírjuk a saját nevét 12-es méretben.
15.13. feladat: Mutassuk be, hogy az
“Arial” betűtípusok milyen és mekkora fajtái lehetnek !?
15.14. feladat: Vegyük elő egy előzőleg
megszerkesztett legalább egy oldalas szövegünket és rendezzük bekezdésenként
balra, középre, jobbra, illetve sorkizártan.
15.4.) A “Formázás” eszköztár további részei
15.8. ábra: Formázás eszköztár |
Mint a mellékelt
képen is látható, itt már nincs igazán sok újdonság az elmondottakhoz képest.
A “Stílus” mezőben most éppen “Normál” felirat látható, de a mellette lévő
kis nyílra rákattintva legördül pár lehetőség. |
Szerintem ezeket kifejezetten érdemes használni,
mivel meglepően jók. Például a “Címsor” kezdetűek automatikusan generálnak
különböző szintű címeket, melyeknek igen nagy hasznát vettem például eme
dokumentum gépelésénél is. Alapértelmezésben 3 címsor-stílus van.
A “Betűtípus”
mezőről már beszéltünk. Mostani alapértéke “Arial”. A “Betűméret”
ablakocskába belekattintva átírható a méret, de a kis nyilat lehúzva megjelennek
az illető betűtípusra jellemző méretek is. A félkövér
,
döntött
és aláhúzott
gombok már régi ismerősök. A bekezdések formázásából is ismerős a balra
,
középre,
jobbra
zárás illetve a sorkizárás
.
Sorban a sorszámozás következik
.
A Wordnek ez egy igen kellemes szolgáltatása, de néha idegesítő tud lenni
az állandó számozási mánia egészen addig, amíg rá nem jön a felhasználó,
hogy a gomb újbóli lenyomásával ő maga is ki tudja kapcsolni a sorszámokat.
Szerencsére sorszámok helyett a következő gomb csak pöttyöket rak a sorok
elé. Egyes
bekezdéseket lehet balra, illetve jobbra húzni.
Érdemes megnézni az eszköztáras keretezés ikonját is
,
mivel használata mindenfajta menünél sokkal gyorsabb. Utánuk viszont egy
igen jó ötlet jön, a “Kiemelés”.
Ez nagyon értelmes módszer, hiszen így egyes betűk, illetve szavak kijelölés
után más színű háttérrel kiemelhetők. Nyomtatásban is visszajön a kiemelés,
de azért a nem színes nyomtatók esetén ne számítsunk komoly eredményre!
Ebben az éppen aktuális, illetve a kijelölt bekezdést, vagy bekezdéseket
lehet több módon is bekeretezni, illetve kidíszíteni. Egy
apró jó tanács: ha valaki nem tudná így, első olvasatra megjegyezni valamennyi
ikon pontos nevét, akkor igen erősen
javaslom neki, hogy az éppen kérdéses ikon felett időzzön az egerével
és így egy rövidke idő elteltével megjelenik
az ikon tisztességes neve.
15.15. feladat: Használjuk egy dokumentum alapos díszitésére a
fenti eszköztár részeit!
15.5.) A “Szokásos” eszköztár részei
15.9. kép: Szokásos eszköztár
|
Az itt balra látható
eszköztár is, akár az előző, alapértelmezésben a képernyő felső részén
foglal helyet, a főbb menüpontok alatt. Most csak a jobb láthatóság kedvéért
húztam lejjebb. |
Az első csoportban lévő három ikon a hagyományosan
legfontosabb 3 funkció csinálja egyetlen kattintással. Ezek: “Új dokumentum”
,
"Megnyitás”
és “Mentés”.
Egy apróság: ha valaki itt, ikon segítségével kezd el egy új dokumentumot,
akkor nem tudja használni az igen hasznosan megírt varázslókat. A következő
csoportban a “Nyomtatás”
és a “Nyomtatási kép”
hagyományos. Nem igényelnek magyarázatot.
Bezzeg a következő!
15.5.a.) Helyesírás-ellenőrző
15.10. kép: Helyesírás-ellenőrző ikonja
|
A Word for Windows
program egyik legjobb és leghasznosabb funkciója a helyesírás-ellenőrző.
Ez igen sok védelmet nyújt az elírások és/vagy elgépelések ellen.
A Microsoft maga rengeteget kísérletezett, hogy egy megfelelő
minőségű helyesírási programot létre tudjon hozni, aztán feladta a magyar
nyelvvel való küzdelmet és megvette a “MorphoLogic” cég helyesírási programját. |
Ez megfelelően jó a szavak ellenőrzésére.
Sajnos nem véd az ellen, ha valaki Gizikét ír a gőzeke helyett, de az ellen
kiválóan véd, hogy ha “y”-t gépelünk a “z” helyett és fordítva. Van egy
további előnye is: a hibásnak vélt szó helyett többnyire ajánl egy (számára)
megfelelőbbet. Ez főleg akkor működik, ha a szó csak a legvégén van elgépelve.
Ez igaz volt a Word 95-ös verziójáig bezárólag.
Szerencsére ezt a mondatértelmezési gondot
a Word következő, 8-as verziójában
már beleépítettek egy mondathelyesség-ellenőrzőt
is. Ez a hagyományos szóellenőrző piros hullámos aláhúzása helyett már
zöld hullámos vonallal jelzi, ha valami mondatszerkezeti gondot észlel.
Tapasztalatom mondatja, hogy ebben
az újabb verzióban már igen ritkán fordul elő a “Gizike-gőzeke” hiba.
Egy valamit viszont azonnal szeretnék tisztázni: bármilyen tökéletes
is a helyesírási program, nem képes felkészülni a magyar személynevek változatosságára,
illetve a szabályok időnkénti felújítására.
Új és igen jó lehetőség a Wordben: az
idegen nyelvű részt sok szövegszerkesztő program kiköpi, mivel az szerinte
helytelen, csak a magyar nyelvűt hagyja jóvá. Szerencsére megfelelő ügyességgel
a Word 2000 többnyelvű ellenőrzést is képes csinálni. A nyelvet az Eszközök
főmenü Nyelv menüjének Nyelv megadása pontjában lehet beállítani!
15.16. feladat: Hívjunk be néhány előzőleg
megírt fájlt és ellenőrizzük le a helyesírását!
15.17. feladat: Egy hosszabb lélegzetű fájlban jelöljünk ki pár bekezdést és most nyomjunk rá a helyesírás-ellenőrző
ikonra. Mi a tapasztalat? (Ekkor
a gép csak a kijelölt szakaszt ellenőrzi!)
15.18. feladat: Ha van módunk rá, akkor
gépeljünk be egy kétnyelvű szöveget, például egy szótár-részletet.
Vajon ebben az esetben mit lép a program?
15.5.b.) Részletek manipulálása
15.11. kép: Kivágás, másolás, beillesztés és formátum
másolása ikonok |
A kijelölt szöveget, illetve annak egyes részleteit
már korábbról is tudjuk. A “Kivágás”, “Másolás”, illetve “Beillesztés”
ikonok régebbről ismert funkciójúak, de azért nem árt egy rövid ismétlés: |
- Kijelöljük az adott szövegrészletet.
- Megnyomjuk a “Másolás” ikont.
- Rákattintunk egérrel az új helyre, ahová másolni szeretnénk a szövegrészletet.
- Megnyomjuk a “Beillesztés” gombot.
A következő ikon, a “Formátum másolása” kicsit
más. Itt ugyanis az egyszer már gondosan megcsinált formátumot lehet
könnyedén és lazán másolni. Lépések:
- Kijelöljük a másolandó formátummal rendelkező szövegrészletet.
- Megnyomjuk a “Formátum másolása” ikont.
- Lépjünk arra a részletre, ahová akarjuk másolni a formátumot.
Még egy gondolat: egy-két egyszerű ikonnal
megoldható formátumot kár másolni, de komolyabb beállítást már kifejezetten
javasolt ilyen módon újraalkotni.
15.5.c.) Visszavonás és visszaállítás
15.12. kép: Visszavonás és visszaállítás ikonok
|
Ez egy meglepő
páros funkció. Itt ugyanis az utolsó jó pár lépést lehet visszacsinálni.
Elméletileg a “Szerkesztés” főmenüben
van egy ilyen funkciót ellátó páros, de ott az a gond, hogy csak
lépésenként lehet visszavonni. |
Ellenben itt, az ikonok esetében, ha rányomunk a lefelé mutató nyílra,
akkor rengeteg lépést tudunk visszavonni. Javaslat: óvatosan! Miért? Egy
rossz, vagy hirtelen mozdulat és igen hosszú munkát tehetünk tönkre. De
még ekkor sem kell dühöngeni, mivel ott van a “Visszaállítás” ikon. Ezt
lenyomva meggondolhatjuk magunkat a hirtelen törlések ügyében. Nincs tovább
mit magyarázni: ezt próbálja ki Ön is T. Olvasó!
15.19. feladat: Formázzunk meg egy szöveget több lépésben, majd
1-2 lépésenként vonjuk vissza.
15.20. feladat: Próbálkozzunk az előző
részben tanult másolással és beillesztéssel, majd próbáljuk meg
eme lépéseket visszavonni!
15.21. feladat: Kiemelés segítségével
jelöljünk ki három részletet egymástól eltérő színben, majd vonjuk
vissza a kijelöléseket!
15.5.d.) Hiperhivatkozás beszúrása
Ez
az egyszerű ikon igen sokat rejt. Ha simán nyomtatni akarunk, akkor nyilván
nem sok hasznát tudjuk venni az ikonnak, bezzeg ha nyomtatás helyett egyből
internetre akarunk menteni! Ekkor ugyanis egy élő kapcsolatot (hotlink)
tudunk a kívánt objektum alá rejteni. Ez lehet szöveg, grafika, kép vagy
bármi egyéb is! Természetesen van lehetőség E-mail-cím elrejtésére is.
A dolgot valódi Weblapok szerkesztésénél érdemes kihasználni!
15.22. feladat: Csináljunk egy weblapot saját magunkról a Word segítségével.
Legyen benne legalább 5 élőkapocs és 2 E-mail cím!
15.5.e.) Táblázat beszúrása
15.13. kép: Táblázat beszúrása
|
Ez a szövegszerkesztőnk
egyik legfontosabb szolgáltatása. A bal oldali példában a egy 4x2-es táblázatot
szúrhatunk be. Ezzel alapértelmezésben teljes oldalhossznyi táblázatot
szúr be a szövegünk aktuális helyére egyenlő oszlopszélességekkel. A táblázat
minden cellája egyenlő széles és egyenlő magas lesz. Bár a példában
az látszik, hogy a könnyedén beszúrható táblázat maximális mérete 5x5,
de ez könnyen nagyobbítható.
Ha ezen az ideális, minden sor és oszlop
egyenlő állapoton szeretnénk változtatni, akkor ki kell jelölnünk
a változtatni kívánt sort vagy oszlopot egérrel ugyanúgy, mintha a méretén
akarnánk változtatni. Utána a bal gombot lenyomva a kívánt rész inverzen
jelenik meg.
Menürendszerben: Táblázat\Beszúrás\Táblázat. |
Ekkor lehet a sor magasságát, illetve az oszlop
szélességét megváltoztatni a közbülső egérkurzor megjelenésekor
a bal gomb lenyomásával. Ez látszólag bonyolultnak látszik, de ha visszagondolunk
az ablakok méretének megváltoztatására, akkor máris könnyebb lesz a dolgunk.
A táblázatba természetesen írhatunk szövegeket,
adatokat, grafikonokat, illeszthetünk bármi egyebet, amit a szövegszerkesztőnk
megenged.
15.23. feladat: Foglaljuk táblázatba a személyes adatainkat és nyomtassuk
is ki.
15.24. feladat: Foglaljuk táblázatba
ismerőseink nevét, címét és telefonszámát. Használjunk egy 3 oszlopos és
legalább 10 soros táblázatot.
15.25. feladat: Foglaljuk táblázatba közeli és távoli rokonainkat
név, lakhely és családi kapcsolat szerint.
A fenti lehetőséghez hasonlít a következő ikon
,
amivel egy táblázatkezelő (Excel) fájlt lehet belerakni egy működő Word
dokumentumba.
15.5.f.) Hasábok
15.14. kép: Hasábok ikon
|
Ez az ikon a Word egyik legszebb és leglátványosabb
szolgáltatását jeleníti meg, nevezetesen az egy adott szöveg vagy szövegrészlet
hasábokra való tördelését. Ez gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a hagyományos
újságokban. A mondandónkat nem kell feltétlenül egész oldalnyi szélességben
elmondani, hanem szépen megbonthatjuk több oszlopra, amiket hasáboknak
nevezünk. |
Természetesen az alapértelmezés az egyetlen
hasáb megléte, mivel a programot használók
többsége ezt a beállítást fogja használni. Ha a “Formátum” főmenüből
húzzuk le a “Hasábok”
menüt, akkor kicsit részletesebb és pontosabb beállítási lehetőségeket
kapunk, mint itt, az egyszerű ikonos indításnál.
Érdeklődők számára javaslom, hogy próbálják
saját maguk, kézzel beállítani az egyes hasábok szélességét. Legszebb dolog
az egészben az a lehetőség, hogy ha valaki nem jelöli be az “Azonos
hasábszélesség” jelölőnégyzetet.
Ilyen esetben ugyanis lehetőség nyílik arra is, hogy tetszőleges
szélességű hasábok legyenek. Egy apróság, ami ebben a szövegszerkesztőben
már megvan: van lehetőség arra, hogy a szöveg “körbeölelje” az esetleges
rajzot. Itt a rajzok, ábrák nem mindig téglalap alakúak és a szöveg
nem csak statikusan mellette, illetve alatta/felette tud megjelenni.
Még pár gondolat: abban az esetben, ha
egy már létező, begépelt szöveget akarunk hasábokra osztani, akkor egyszerűen
ki kell jelölnünk az adott részletet és vagy az ikonnal, vagy a
megfelelő menüponttal elvégezni a hasábolást.
Egynél több hasáb esetén be kell szúrnunk valahová egy hasábtörést. Ezt
a “Beszúrás” főmenü “Töréspont” menüjében találjuk meg “Új hasáb”
címszó alatt.
15.16. feladat: Írjunk be egy szöveget, vagy nyissuk meg az
egyik már létező fájlt és szerkesszünk
belőle először két azonos szélességű hasábot, majd két különböző szélességűt.
15.17. feladat: Vegyünk elő egy napilapot
és gépeljünk be belőle egy hosszabb lélegzetű cikket. Alkalmazzuk a helyesírás-ellenőrzőt,
illetve a formátum-másolót, ha több formátumban is szeretnénk írni.
Még valami: az egész szöveget két vagy három hasábra tördeljük írás közben.
Törekedjünk arra is, hogy eme hasábok azonos hosszúságúak legyenek!
15.5.g.) Rajzoló és Diagram beszúrása
15.15. kép: Rajz ikon |
Eme ikon hatására
egy teljes eszköztár tárul elénk, amely a rajzolási és illusztrálási lehetőségek
egész tárházát rejti. Ez a “Rajzoló” sokkal több lehetőséget nyújt,
mint a klasszikus “Paintbrush” című rajzolóprogram, ráadásul direkt
olyan szolgáltatásai vannak, amelyek a szövegek illusztrálását megkönnyítik.
Feltétlenül érdemes kipróbálni! |
15.5.h.) Megjelenítések
15.16. kép: Mutat/Rejt és Nagyítás ikonok |
Mindkettő ikon
egy jó lehetőséget rejt, amellyel nem kötelező, de néha érdemes élni. Nevezetesen
a bal oldali ikon, amely első ránézésre fordított, nagy “P” betűnek
tűnik, a képernyőt teleszórja furcsa jelekkel. |
Ezek a nagy jelek a sor végi ENTER-eket, illetve a TAB leütéseit és még
pár apróságot mutatnak. Akkor érdemes velük
élni, hogyha nem jutunk dűlőre a bekezdések formázásával, vagyis többszöri
nekifutásra sem értjük meg, hogy miért nem úgy néz ki a bekezdés,
ahogyan azt mi elgondoltuk. Ilyen esetekben tapasztalatom szerint pár felesleges
ENTER, illetve TAB elég gyakori baleset.
A másik ikon az aktuális nagyítást mutatja. A fenti képen látható esetben
a nagyítás 95%-os, ami éppen azt eredményezi,
hogy egy teljes sor kényelmesen elfér a képernyőn. A 100 %-os nagyítás
jelentése az, hogy a képernyőn megjelenő szöveg szélessége éppen megegyezik
a nyomtatón majdan kigördülő szöveggel. Érdemes élni ezzel a lehetőséggel
is, mivel a legnagyobb felajánlott nagyításnál (500%) a kicsi ábra-részletek
is óriásiak lesznek, míg a legkisebb "nagyításnál" (10%) kiválóan át lehet
tekinteni az oldal összképét.
15.18. feladat: Próbáljunk ki egy rövid dokumentumon belül minél
többféle nagyítást!
15.6.) Szerkesztés főmenü
Itt főleg a hagyományos menüpontok találhatóak,
de van egy-két figyelemre méltó újdonság is. A “Visszavonás” (CTRL+Z) és
az “Visszaállítás” (CTRL+Y) megegyezik az előzőleg tárgyaltakkal, melyet
a “Szokásos” vonalzóban megtalálhatunk. A “Kivágás” (CTRL+X),
“Másolás” (CTRL+C), “Beillesztés” (CTRL+V), “Törlés” is a hagyományosak.
Egy apróságot azonban szeretnék megjegyezni: ha sok szöveget jelöltünk
ki, akkor a “Kivágás” megnyomásával az egészet egyetlen kattintással el
lehet tüntetni. Egészen biztos, hogy mindig ezt akarjuk?!
Egy érdekes újdonság az “Irányított beillesztés”. Ez
több újdonságot is rejt. Jó, elismerem, hogy az átlagos felhasználónak
nem feltétlenül kell használnia ezt a menüpontot, de azért érdekességképpen
nem árt egypárszor kipróbálni...
Érdekes és igen hasznos menüpont a “Mindent
kijelöl” (CTRL+SHIFT+O) nevű, melyben az éppen aktuálisan szerkesztett
szöveg minden egyes karakterét és objektumát (!) is ki tudjuk jelölni esetleges
átformázásra. VIGYÁZAT! Ezzel a ponttal sok aprólékos munkánkban tehetünk
egyetlen mozdulattal kárt!
A “Keresés” (CTRL+I), “Csere” (CTRL+H) és
“Ugrás” (CTRL+G) pontok elég érthetőek és érdemes is őket kihasználni!
Az utolsó két pont, a “Csatolások” és “Objektum” használatát
javaslom alaposan elsajátítani! Ezekkel a Word dokumentumba tudunk integrálni
egyes képeket, ábrákat, egyéb dokumentumokat és fájlokat is!
15.6.a.) Fontosabb gyorskódok a Szerkesztés főmenüben
Itt is lehetőség nyílik menük használata helyett gyorsított eljárásban
pár billentyű megnyomásával a parancsok kiadására. Nem mondom, hogy
mindegyiket meg kell tanulni, de néhány belőlük
igen hasznos lehet!
Törlés |
DELETE |
Visszavonás |
CTRL+Z |
Mindent kijelöl |
CTRL+SHIFT+O |
Visszaállítás |
CTRL+Y |
Keresés |
CTRL+I |
Kivágás |
CTRL+X |
Csere |
CTRL+H |
Másolás |
CTRL+C |
Ugrás |
CTRL+G |
Beillesztés |
CTRL+V |
15.19. feladat: Próbáljuk ki egy már
meglévő szövegen az iménti főmenüpont lehetőségeit!
15.20. feladat: Egy szövegben keressük
meg az “y” betűket és cseréljük ki “ipszilon” szóra!
15.21. feladat: Illesszünk be egy már
meglévő több oldalas szövegünkbe pár könyvjelzőt és nézzük meg,
hogy miként lehet eme jelekre ugrani.
15.7.) Nézet főmenü
15.17. kép: Nézetek |
Négy fontos nézet
is szerepel a Word főképernyőjének alsó részén.
Ezek a "Nézet" menüben is szerepelnek: “Normál nézet”, "Webes megjelenítés",
“Nyomtatási elrendezés nézet”, illetve
“Tagolás”. |
A “Normál nézet” természetesen az, amiben minden nap hagyományosan dolgozunk.
A "Webes megjelenítés" szimulál egy internetes környezetet, amely csaknem
ugyanúgy néz ki, mint a Microsoft Internet Explorer megjelenítője. A “Nyomtatási
elrendezés” az a különleges nézet, amit a “Nyomtatási kép”
ikonra kattintva kapunk, csak valamivel nagyobb
méretben. Igaz viszont, hogy eme méret megváltoztatható. A “Tagolás” nézet
egy meglehetősen érdekes, mely csak nagyon vázlatosan jelzi a file szerkezetét.
15.18. kép: Teljes képernyő ikon
|
Egy igen érdekes
lehetőséget takar a “Teljes képernyő” menüpont.
Ha valaki hosszasan gépel egy egyszerű szöveget, akkor számára zavaró lehet,
hogy mindenféle ikonokkal tele van szórva a képernyő. Ekkor érdemes mindent
eltüntetni és csak a tiszta szöveget hagyni a monitoron. Természetesen
marad egy ikon, mellyel mindezt vissza tudjuk állítani. Ez látható oldalt. |
15.7.a.) Eszköztárak és Vonalzó
A következő menüpontban lehet az összes
eszköztárat rászabadítani a képernyőre. Ha ez sikerül,
akkor a rengeteg ikon a képernyő csaknem felét elfoglalja és így szinte
lehetetlenné teszi a normális munkát. Abban az esetben, ha keresünk egy
speciális ikont, akkor sem érdemes sokszor ezt a módszert
követni. Egyszerűbb megnézni, hogy hol van ez az ikon és utáni egy már
létező eszköztárat (vonalzót) módosítani az Nézet\Eszköztárak\Testreszabás
menüjében, vagy egy újat készíteni a jelenlegi menünkben. Amúgy a lehetséges
eszköztárak jelenleg:
Szokásos |
Hagyományos funkciók (Lásd: 15.5 pont) |
Formázás |
Betűk és bekezdések formázása (Lásd: 15.2.,3.,4. pont) |
Adatbázis |
Nagy mennyiségű adat értelmes rendezése |
Kép |
Képek egyszerű manipulálása |
Keretek |
Egy adott terület vagy táblázat keretezése |
Kész szöveg |
Megszokott, hagyományos szövegek gyors beszúrása |
Korrektúra |
Javítások nyomon követése |
Rajzolás |
Egyszerűbb ábrák, rajzok szerkesztése |
Táblázatok és szegélyek |
Kiváló komponálási lehetőségek |
Űrlapok |
Weben megszokott űrlapok egyszerű összedobása |
Vágólap |
Nem csupán 1 vágólapi lehetőségünk van, hanem egyszerre 12. |
Vezérlők eszköztára |
Űrlapvezérlők eszköztára |
Visual Basic |
Egy komoly programíró nyelv, csak profiknak! |
Web |
Egyszerűbb internetes eszköztár |
Web eszközök |
Komolyabb internetes eszköztár |
WordArt |
Látványos és gyors grafikák készítése |
15.7.b.) Élőfej és élőláb
15.19. kép: Fejléc és lábléc vonalzója
|
Lehetőségünk nyílik rá, hogy minden oldalunkra tegyünk akár. |
különböző feliratokat a lap legtetejére
és/vagy legaljára. Lehetőségünk van arra is,
hogy beszúrjuk az aktuális dátumot, időt, oldalszámot, illetve tetszőlegesen
formázott szöveget vagy lógót. Javaslom, hogy a fejlécbe, illetve a láblécbe
ne írjunk túl sok szöveget, mivel az
már belelóghat a normális, lapon szereplő szövegbe.
15.22. feladat: Egy régebbi dokumentumunkhoz
írjunk egy fejlécet, melyben szerepel a nevünk, valamint a dokumentum címe.
Mindezek “Times New Roman CE” betűtípussal, 14-es betűmérettel, félkövéren
és aláhúzva.
15.23. feladat: Ugyanezen dokumentumban
a láblécbe vigyük bele az oldalszámokat, de ne 1-gyel kezdjünk, hanem 111-gyel.
15.24. feladat: Készítsen fejlécet,
amely tartalmazza az aktuális időt és dátumot angol formátum szerint!
15.7.c.) HTML forrás, Nagyítás
Eme menüpontok is azok közé tartoznak, amelyeket igen ritkán használunk,
ráadásul a nevük alapján elég jól beazonosíthatóak.
15.7.d.) Dokumentumtérkép
15.20. kép: A Címsor helye a Formázás vonalzóban |
Egy különleges eszköz, ugyanis ha a dokumentumunkat ügyesen gépeljük
be, akkor a menüpont beindítása után a képernyő bal oldalán egy rövid térkép
tűnik fel, amin igen egyszerűen navigálhatunk. Ezt úgy érhetjük el, hogy
"Címsor"-okba helyezzük az egyes fejezetek címeit. Ez a bal oldalt
keretezéssel látható, amúgy a Formázás vonalzóban helyet foglaló
Stílus
ablakban van. Címsorból 3 fajta van, melyből a legnagyobb az 1-es sorszámú. |
15.8.) Beszúrás főmenü
Ebben a főmenüben igen sokrétű lehetőségeink
vannak, a legegyszerűbbektől az egészen bonyolultakig.
Lássuk őket!
15.8.a.) Töréspont
Ez a menüpont oldaltörést, illetve hasábok
elválasztását teszi lehetővé egyszerűbb esetekben. Ha valaki elkötelezi
magát, hogy mindenáron szakaszokban szeretne írni, akkor itt az egyes
szakaszokkal is lehet ide-oda manőverezni.
Személy szerint én a szakaszos írásmódot nem kedvelem, de mint sok
minden, ez is egyéni ízlés dolga.
15.8.b.) Oldalszámok
Itt sok mindenben segít a “Minta”
mező, melyben lehet látni az éppen aktuális elrendezést egy kicsi, fekete
légypiszokkal jelen lévő “Oldalszám”-mal együtt. Szerencsére itt
van a “Formátum” gomb is, melynek alapos felfedezését
javaslom. Például itt lehet beállítani azt is, hogy a szerkesztett dokumentumunknak
hányas sorszámú legyen az első oldala. Tudományos
és/vagy különleges igények esetén érdemes azt is megfontolni, hogy a hagyományos
arab számozás helyett érdemes betűket vagy római számokat alkalmazni. Ezek
a lehetőségek a "Formátum" gomb megnyomása
után válnak láthatóvá egy legördülő menüben. Ne felejtsük el, hogy ha beállítottuk
a kívánatos formátumot, akkor az “OK” gombra klikkeljünk és ne a
kizárólag gyakorlás kedvéért fenntartott “Mégsem” gombra!
Még valami: Sajnos szomorú tapasztalat, hogy az egyes nyomtatók hajlamosak
rosszul, vagy egyáltalán nem kinyomtatni az oldalszámot, ha az a lap legalján
van. Erre mindig kéretik vigyázni és egy hosszú
nyomtatás előtt feltétlenül próbáljunk ki egy-két próbaoldalt is!
15.25. feladat: Egy több oldalas dokumentum betöltése után állítsuk
be az oldalszámot a lap tetejére, középre
római számokkal, de csak 97-től kezdve!
15.8.c.) Széljegyzet, Dátum és idő, Mező, Szimbólum, Kész szöveg, Megjegyzés
Meg kell vallani, hogy ezek a lehetőségek nem túl gyakran szerepelnek
és alapfokon nem igazán lényegesek. Talán
az egyetlen kivétel a “Dátum és idő”, melyet illik minden levél
aljára beszúrni.
A “Mező” menüpontot csak gyakorlott
felhasználóknak javaslom és csak akkor, ha egy komolyabb lapot kell megszerkeszteniük.
Ezek a műveletek viszonylag egyszerűek, de azért egy mezei tanulónak össze
kell magát szednie, hogy egy értelmes kinézetű űrlapot összehozzon.
A munkát segíti a speciális, “Űrlap”
vonalzó.
A másik hasznos menü a “Szimbólum”.
Itt a ritkán használt, billentyűzeten nem található jelek beszúrása
is egyszerűvé válik. Ilyenek például a “Copyright”
© vagy a “Regisztrált”
®. Apróság, de hogyha a Word-ben beírjuk a "(C)", illetve a "(R)" karaktersorozatokat
(idézőjelek nélkül), akkor a program ezeket automatikusan átalakítja az
iméntiekké.
Ezen kívül jó ötleteket adhat a "Kész
szöveg", melyben főleg az üzleti életben gyakran használt kifejezések
találhatóak meg.
A "Megjegyzés" menüpontot főleg
ott fogják előszeretettel használni, ahol egy dokumentumot többen is véleményeznek,
mivel így minden egyes lektor saját megjegyzéseket fűzhet az eredeti szöveghez,
annak megcsonkítása nélkül!
15.26. feladat: Próbáljuk ki a legfontosabb
néhány speciális karaktert a “Beszúrás” főmenüből is, valamint gyorskódokkal
is!
15.27. feladat: Szúrjuk be az éppen
szerkesztett dokumentumunkba az aktuális dátumot és időt a következő formátumban:
98.07.11 20:55:37.
15.8.d.) Lábjegyzet, képaláírás és kereszthivatkozás
Ezek a menük is viszonylag ritkán használtak,
de előfordulhat, hogy kellenek. A “Lábjegyzet” értelemszerűen
az éppen aktuális oldal aljára szúr be egy pár soros, általunk beírt szöveget.
A “Képaláírás”
menüponttal értelemszerűen
képek alatti szöveget lehet beszúrni,
ha ügyesen cselezünk. A harmadik menüpontot gyakorlatilag soha nem használjuk!
15.8.e.) Tárgymutató és tartalomjegyzék
Ez egy igen hasznos menüpont, mivel itt
pár egyszerű lépéssel készíthetünk mutatós és jól értelmezhető
tartalomjegyzéket, ha vigyáztunk arra, hogy minden fejezetcímünket ne a
“Normál”
stílussal, hanem valamelyik “Címsor”-ral készítsük el. Vigyázat!
A dolog nem biztos, hogy elsőre remekül sikerül, így legyünk felkészülve
a “Visszavonás” gomb megnyomására is!
15.28. feladat: Egy több oldalas dokumentumban az egyes fejezetek
címeit cseréljük le a szövegszerkesztő által
javasolt “Címsor x" formátumokra. Fedezzük fel közöttük a különbséget!
15.29. feladat: Az előbbi dokumentumban
készítsünk el egy tartalomjegyzéket megkülönböztető formátumban, jobbra
igazított oldalszámokkal!
15.8.f.) Fájl és Kép
Itt is elég egyértelmű, hogy miket szúrhatunk
be a készülő dokumentumunkba.
A “Fájl” menüpont választása esetén
egy hagyományos képernyőt kapunk, akár csak egy fájl megnyitása
esetén. Itt egyszerűen el kell navigálnunk a beszúrandó fájlhoz és rákattintanunk.
Kép beszúrása esetén a helyzetünk egy
kicsit bonyolultabb, hiszen itt kénytelenek vagyunk vadászni a megfelelő
kép után. Ez nem mindig a legegyszerűbb, hiszen a megfelelő képek formátumai
is igen sokrétűek lehetnek. A Word 2000 rengeteg formátumot ismer (többek
között: BMP, WMF, PIF, PCX, JPG, GIF, ...). Bátran bízhatunk benne,
mivel szinte mindent be tud fogadni! Szerencsére a Word fejlődése során
ez a menüpont nagyságrendekkel bővült. A Word 2000-ben például kisebb rajzokat
(ClipArt), folyamatábrákat (Alakzatok), tetszetős rajzokat (WordArt), illetve
diagramot (Diagram). Forrásként lehet fájlt, illetve scannert is használni!
15.8.g.) Objektum és Adatbázis
15.21. kép:
Egy relativisztikus képlet
|
15.22. kép: WordArt alkalmazása
|
Itt igazán tobzódnak
a lehetőségek! Rengeteg apróságot ajánl fel, közte sok eddig nem tárgyaltat
is. Az itt bal oldalon látható képletet például az “Egyenlet” panellal
írtam alig fél perc alatt. Van itt lehetőség kép, videó- és médiaklip,
diagram, munkalap, egyenlet és még sok minden szerkesztésére. Javaslom,
hogy a matematikai vénával megáldottak (megvertek) |
nyugodt szívvel próbálják ki az egyenletek alakítását. Én például mindig
így írom a dolgozatokat matematika és fizika tantárgyakból. Grafikus ábrákat,
jeleket lehet lelni a ClipArt panelban.
Az előző lapon a “WordArt” feliratot szintén
az objektumok beszúrása menüponttal készítettem. Az utolsó menüpont
az “Adatbázis”. Ez szintén meghaladja a jelenleg tárgyalt szintet!
15.30. feladat: Szerkesszünk egy tetszetős
ábrát a WordArt segítségével saját nevünkkel!
15.31. feladat: Illusztráljunk egy cikket pár ábrával, illetve képlettel!
15.32. feladat: Csináljunk végig egy matematikai levezetést a képletek
helyes beírásával. (Például a másodfokú egyenlet megoldóképletét!)
15.9.) Formátum főmenü
Csupa-csupa ismerős pár újdonsággal körítve.
15.9.a.) Betű és Bekezdés
Mindkettővel megismerkedtünk már korábban! (Betű,
illetve Bekezdés)
15.9.c.) Felsorolás és számozás
Itt különböző stílusú felsorolásokat és sorszámozásokat, illetve bekezdés-előjelet
lehet választani. Tapasztalatom szerint különösebben nem kell bonyolítani
a lehetőségeket, mivel bőségesen elegendő az a két lehetőség, ami a "Formázás"
vonalzóban van. Ezek a Számozás
()
és a Felsorolás
().
15.9.d.) Szegély és mintázat
Ezzel a menüponttal egy adott bekezdést lehet bekeretezni, illetve
háttérmintával kiemelni. A szegélyt többféle színben és vastagságban is
megadhatjuk, illetve a hozzá rendelt árnyékot is variálhatjuk aránylag
tág keretek között. Az árnyékolás fülben többféle mintázatot találunk,
természetesen több színben és többféle sötétítési módszerrel. A
munkánkat nagyban segíti, hogy bármelyik fület választva az ablakban van
egy “Minta” mező, ahol aránylag jól látható munkálatunk hatása.
Ez nagyon jó és látványos kiemelési módszer, de vigyázat, mivel a dolog
visszafelé is elsülhet. A túl sok kiemelés áttekinthetetlenné teszi
az egész dokumentumunkat.
Érdekes szolgáltatás a "Mintázat", ahol különböző háttereket
lehet alakítgatni. Munkánkban sokat segít a "minta"-mező látképe.
15.33. feladat: Egyik dokumentumunk
második bekezdését keretezzük be 0,75 pt szélességű dupla vonallal
vörös színben.
15.34. feladat: A következő bekezdést
3 pt szélességű szimpla vonallal keretezzük be, de ezúttal legyen árnyék
is, valamint legyen 12,5 %-os kitöltöttség is valamilyen tetszetős színben
is.
15.35. feladat: Csináljunk egy plakátot
az EXTRÉM diszkóba, lehetőleg minden különös effektust kiaknázva!
(WordArt feliratok, képek, vad színek,...)
15.9.e.) Hasábok, Tabulátorok, Iniciálé, Szövegirány és Kisbetű-Nagybetű
Hasábok: feljebb! (15.5.f. pontban!)
Tabulátorok: Ön is már biztosan
észlelte, hogy a TAB billentyű megnyomására a kurzorunk párat ugrik. Ez
azért van, mert a képernyő függőlegesen pár részre van osztva és a TAB
billentyű segítségével egy soron belül mindig a következőre tudunk ugrani.
Ez azt jelenti, hogy ha csak egyetlen üres hely kell ahhoz, hogy elérjük
a következő beosztást, akkor csak annyit szúr be, de ez a legritkább
eset. Sokkal gyakoribb az, hogy jóval több, mint egy üres helyet szúr be
a szövegszerkesztő. Sajnos gyakori, hogy egyesek
a tabulálási lehetőséget használják középre, illetve jobbra igazítás helyett
is. Természetesen lehetőség nyílik arra is, hogy mi magunk állítsunk be
újabb tabulálási lehetőségeket és így piszkáljunk bele a beállításokba.
Iniciálé: Ugye ismerős ez a név? A kódexek nagy, díszes kezdőbetűt
hívják így. Nos, a szövegszerkesztőnk képes a kezdőbetűt kinagyítani, de
a díszítés sajnos lemaradt! Kár érte!
Szövegirány: Ugye önnek is időnként szüksége van egy plakát
aljáról letéphető telefonszámra, amit ferdén írtak le. Nos, ezt lehet megvalósítani
a Szövegirány váltogatásával.
Kisbetű/nagybetű: Erre a menüpontra
szerintem nem túl sok szükség van, mivel gyakorlatilag
ugyanaz a szerepe, mint a “CAPS LOCK” billentyű. A legjobb lehetőség itt
a kis- és nagybetűk váltása.
Ezt kifejezetten érdemes kipróbálni!
15.36. feladat: Fedezzük fel, hogy hol és hogyan vannak beállítva
gépünkön a tabulátorok!
15.37. feladat: Készítsünk egy olyan dokumentumot, amelyben legalább
4 bekezdés van és minden bekezdésben legalább 5-6 sornyi szöveg. Minden
bekezdést kezdjünk iniciálékkal, váltva helyezzük
el margón és süllyesztve a betűket.
15.38. feladat: Készítsünk egy olyan kéthasábos szöveget, amelyben
a bal oldalon vannak iniciálék, míg a jobb oldalon nincsenek.
15.39. feladat: Készítsen egy A4-es méretű utcai plakátot, melyben
egy most induló nyelviskola hirdet kezdő tanfolyamat szuahéli nyelvre!
15.9.f.) Egyéb lehetőségek
Háttér: Ha az egész szöveget szeretné valamilyen színben vagy
ábrában látni, akkor itt lehet ezt megvalósítani. Háttér lehet rengeteg
szín, színátmenet, illetve kép.
Téma: Ha a hátteret lusták vagyunk beállítani, akkor célszerű
a "Téma" menüpontot végignézegetni, mivel itt igen értelmes és jó
ötletek vannak. Nekem személy szerint leginkább a Fűzfa és a Színátmenetek
témák tetszenek.
Keretek: Főleg a tartalomjegyzék manipulálására alkalmas, de
a megjelenő külön vonalzó segítségével egész érdekes dolgokat lehet elkövetni!
Automatikus formázás: Ezzel az adott oldalt,
bekezdést, vagy bármi hasonlót lehet előre elkészített apróságok
szerint formázni, ha valakinek nincsen elég ideje ilyen apróságokkal pepecselni!
Stílus: A “Formázás” vonalzó bal szélén többnyire a “Normál”
felirat látható, mint stílus. Ebben a menüpontban
láthatóvá válik, hogy mennyi stílust választhatunk, ha megmutattatjuk az
összes létező stílust. A dolog csak akkor érdekes, hogy ha akarjuk látni,
hogy mivé is válik a megváltoztatott anyagunk.
15.40. feladat: Próbáljuk ki az automatikus sorszámozást oly’ módon,
hogy egymás utáni évszámokkal jelöljük meg az újabb bekezdések elejét.
15.41. feladat: Változtassuk meg az
előző feladatban kapott mindegyik bekezdés stílusát.
15.42. feladat: Szúrjunk be egy képet a szerkesztett dokumentumunkba,
majd a menüpontok segítségével változtassuk meg a keretét.
15.43. feladat: Számláljuk meg, hogy hányfajta stílust kínál fel
az általunk használt verzió!
15.10.) Eszközök főmenü
Itt is sok lesz az ismerős, mivel a két
fontosabb vonalzón megtalálható ez-az innen.
15.10.a.) Nyelvi ellenőrzés
,
Nyelv és Hibás szöveg javítása
Ez ugyanaz a menü, mint amelyet a 15.5.a.)
pont alatt tárgyaltunk a “Szokásos” eszköztár részeként.
Egy apróságot szeretnék azért kiemelni: az “F7” billentyűvel is kérhető
a helyesírás-ellenőrzés. Szerencsére a Word2000-ben a program oly' mértékben
fejlődött, hogy többféle nyelvet is fel tud egy dokumentumon belül ismerni
és a hibáit ki is tudja javítani! Én például angol és magyar vegyes nyelven
szoktam időnként írni , mivel a számítástechnikai szakszavak egy részének
nincsen magyar megfelelője. Ilyenkor az angol szövegrészt ki kell jelölnöm,
majd az Eszközök\Nyelv\Nyelv megadása pontban rákattintok az angol
nyelvre. Szerintem ez a fordítók ideális munkaeszköze. Ráadásul segít a
helyes íráskép megtalálásában is.
Szinonimaszótár (Shift+F7):
Ez egy rendkívül hasznos és igen jó szolgáltatás, mivel egy tetszőleges (adott
nyelvű) szóra ajánl hasonló értelműt, hogy azzal kicserélhessük. OK, a
dolog nem minden szónál működik és nem 100 %-osan, de az ötlet igen jó.
Mindenkinek őszintén ajánlom, aki hosszabb
lélegzetű cikket, vagy levelet ír. Így ugyanis könnyedén elkerülhetők a
felesleges szóismétlések. Egy fontos apróság: a Word fejlettebb
verzióiban mindig fejlődött a szinonimaszótár
is. Ez ugyan jelentősen megnöveli a Word teljes terjedelmét, de
szerintem megéri használni! Gyorskódja: SHIFT + F7.
15.44. feladat: Keressük meg a következők
szinonimáit: dolog, tárgy, billentyűzet, rágcsáló.
Elválasztás:
Ez is egy igen jó szolgáltatás, de csak abban az
esetben, ha valakit nem zavar, hogy egyes szavai gépelés közben el-elszakadoznak
egymástól. A szolgáltatás érdekessége, hogy csak az úgynevezett elválasztási
zónán belüli hosszú szavakra ajánlja fel az elválasztást. Szerencsére a
Microsoft magyar szakemberei jó munkát végeztek és a magyar nyelv kacskaringós
helyesírási és elválasztási szabályait különösebben nagy tévedés nélkül
adoptálták magyar nyelvre. Javaslom, hogy érdemes hosszabb
szövegek esetén beállítani az automatikus elválasztást és a nagybetűs szavak
automatikus elválasztását is, mivel mindkettő segít abban, hogy egyetlen
sorunk se legyen zsúfolva üres helyekkel, ha sorkizárt bekezdéseket
írunk. A többi bekezdés-rendezési módnál véleményem szerint ez nem ilyen
hangsúlyos!
Ha már megtaláltuk a hiba helyét, akkor természetesen ki is lehet javítani
a "Hibás szöveg javítása" pontban.
15.45. feladat: Egy régebbi, begépelt szövegnél engedélyezzük az
automatikus elválasztást és nézzük meg, hogy mennyivel változik a szöveg
elhelyezkedése! A jelenség különösen a rövid soroknál igen szembetűnő...
15.46. feladat: Egy másik, régebben begépelt dokumentum esetén ne
engedélyezzük az automatikus elválasztást, hanem csak a kézit. Nézzük meg,
hogy most mi történik!
15.47. feladat: Ha beszélünk valamilyen szinten angolul, akkor próbáljunk
meg egy levelet két nyelven egyszerre megírni oly’ módon,
hogy az első hasábba magyarul, míg a másodikba angolul írjuk meg ugyanazt
a levelet.
15.10.e.) Szavak száma
|
BALRA: 15.23. kép: Szavak száma
Ez a menüpont egyszerűen csak statisztikai
mutatókat nyújt, de azokat igen pontosan. Véleményem szerint használata
azoknak fontos, akik ellenőrzik, hogy eleget dolgoztak-e ma, illetve azoknak,
akiket a leírt szavak száma szerint fizetnek. |
15.10.f.) Kivonatoló
Ha a teljes (kissé hosszúra sikeredett) szövegnek a lényegét akarjuk
megérteni, akkor eme ponttal lehet kiemelni a lényeget. Kellemesen és értelmesen
lehet használni!
15.10.g.) Automatikus javítás
Ha tudjuk, hogy állandóan és notóriusan elgépelünk egyes szavakat,
akkor érdemes hagyni a programot bizonyos szavakat automatikusan javítson
ki. Ez a javítás sem képes a klasszikus "Gizike-Gőzeke" típusú fogalmazási
hibák javítására, de az "y"-t és a "z"-t állandóan felcserélőknek hatalmas
segítség!
15.10.h.) Változások követése
Ha fokozatosan javítgatunk egy szövegtesten, akkor érdemes különféle
módon megjelölni a változásokat. Ekkor nagy segítség lehet eme menüpont,
különben igen ritkán kell használni.
Egy esetben viszont hasznos lehet. Ügyvédi irodában társasági szerződéseknél.
Itt lehet nyugodtan írni egy alapot és a mindig aktuális változtatásokat
ezzel a ponttal kényelmesen lehet követni!
15.10.i.) Dokumentumok egyesítése és Dokumentumvédelem
Ha több személy egyszerre csinál egy (hosszabb lélegzetű) munkát egymás
között elosztva, akkor így lehet kényelmesen egyesíteni.
Ha viszont egy törzsdokumentumban az alapszöveget szeretnénk védeni,
akkor hasznos lehet a Dokumentumvédelem bekapcsolása!
15.10.j.) Online közös munka
Abban a speciális esetben, ha megfelelően gyors internet-kapcsolatunk
van és együtt akarunk dolgozni egy dokumentumon, akkor javasolt eme menüpont.
Itt ugyanis közösen dolgozhatunk - egyszerre. A menüpont használatához
nem árt a Microsoft Netmeeting program!
15.11.) Eszközök - Körlevél
Ez a menüpont jóval több figyelmet érdemel, mint amit az eldugott helyzete
mutat. Ezt a lehetőséget akkor kell kihasználni,
ha több embernek/cégnek akarjuk közel ugyanazt a levelet írni. A cél
a következő: Cégünknek válaszlevelet kell küldenie 13 olyan embernek,
akit érdekelt az általunk forgalmazott citromízű banán, illetve a banánízű
citrom. Hogyan csináljuk meg ezt?
- Vegyünk először is egy adatbázist! Ebben
szerepeljen címenként a megszólítás, a személyes adatok, a levelezési cím,
a termék neve és ára.
Alapértelmezésként a Word2000 ajánl mezőket,
például: Megszólítás, Vezetéknév, Utónév, Beosztás, Vállalat, Város,...
Gyakorlatilag a legfontosabbak. De ezt természetesen át lehet - és sokszor
át is kell - szerkeszteni!
15.24. kép:Körlevél vonalzó
- Fogalmazzuk meg azt a törzsdokumentumot, melyben általánosságban
leírjuk, hogy mit küldünk és kinek, de ebben
a törzsdokumentumban használjuk az úgynevezett “Adatmezők beszúrása”
gombot, amivel az iménti adatmezőket lehet a dokumentumunkban szerepeltetni.
- Ha elkészültünk az általános levéllel, akkor fésüljük össze az adatbázist
a törzsdokumentummal és nézzük meg a végeredményt, hogy milyen lesz a 13
darab levelünk. Ha nyomtatni akarjuk a leveleket, akkor ezt rekordonként
tehetjük meg. Így minden egyes ügyfelünknek személyre szóló levelet küldhetünk.
Ez így előszörre igen bonyolultnak tűnik,
de higgye el, Kedves Olvasó, hogy nem olyan borzalmas. Javaslom,
hogy próbálja ki!
15.48. feladat: Próbáljuk megcsinálni az előző példát!
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy kik
használják ezt a lehetőséget?! Nos, olyan emberek, illetve cégek,
akiknek sok, hasonló tartalmú levelet kell egyszerre elküldeniük, de azt
szeretnék, hogy a címzettbe ne a fénymásoláskor megszokott “Tisztelt Cím!”
kerüljön, hanem az illető címzett tényleges
neve és megszólítása. Ha nem a fénymásolást választjuk, akkor még arra
is van lehetőség, hogy egyes címekre csak azon információkat küldjük el,
amelyek azon cím számára érdekesek.
További lehetőség, hogy csak egyes címeknek beszúrjunk speciális
információkat, amik csak azt a címet érdeklik.
Ezt értelemszerűen az összefésült dokumentumban kell megtenni. Érdekes
az a fentebb megjelenített vonalzó is, amely
a körlevél szerkesztésekor ugrik elő, mivel itt igen hasznos gombokat találunk.
Az
gomb természetesen egy adatmezőt szúr be, például nevet, címet, vagy valami
hasonlót. Egy apróság, ami fontos lehet az adatbázis szerkesztésekor! Nem
kell teljesen elölről kezdeni mindent, mivel egy eleve kész adatbázissal
kezdünk, amiben a legfontosabb adatok szerepelnek. A
egy
érdekes gomb, mivel itt választási
és feltételes parancsokat is találunk. Ezt az első pár körlevélnél nem
ajánlom! A következő gomb
a néha nehezen áttekinthető adatmezők nevei helyett a konkrét adatokat
írja be. Hogy melyiket, azt a következő 5 gomb szabályozza.
Először is tisztázzunk egy fogalmat: “rekord”
az egyes összetartozó adatok szabályozott sorrendje, például az egyes címzettekhez
tartozó adatsor! Az 5 gombbal az egyes rekordok
között ugrálhatunk előre-hátra. A soron következő ikon a “Körlevél segítő”
menüt hozza vissza.
A következő négy ikon a körlevelet ellenőrzi
,
az összefésült formát dokumentumba viszi
vagy nyomtatóra
, illetve segít ezt-azt beállítani
.
Az utolsó két ikonnal egy szó alapján lehet megkeresni egy rekordot
,
illetve az adatforrást lehet szerkeszteni.
Most lássunk egy rövidebb és egy hosszabb feladatot!
15.49. feladat: Az előző feladatot
bonyolítsuk annyival, hogy a megszólitásben szerepeljen a nemre utalás
(Uram/Asszonyom)! Javaslat: ehhez szükség lehet egy újabb mezőre, melyben
utalunk az illető nemére!
15.50. feladat: Készítsünk egy körlevelet az alábbi adatforrásból:
Név |
Kovács Gedeon |
Tar Amál |
Abay Ferenc |
Titulus |
Igazgató |
Titkárnő |
vállalkozó |
Város |
Székesfehérvár |
Székesfehérvár |
Budapest |
Lakcím |
Budai út 222. |
Picike tér 127. |
Imre herceg tér 5. |
Irányítószám |
8000 |
8000 |
1111 |
Árunév |
Holland pipa |
francia harisnya |
kézi puffogtató |
Darabszám |
1 |
25 |
2 |
Nettó |
3000 Ft |
400 Ft |
12000 Ft |
Bruttó |
3750 Ft |
500 Ft |
15000 Ft |
Itt van a mintalevél, amit be kell gépelni (külső keret nélkül):
Címzett: Kovács Gedeon igazgató
Székesfehérvár
Budai út 444.
8000
Tisztelt Kovács Gedeon igazgató!
Ezúton értesítem, hogy a mai napon sikerült beszereznünk az Ön által
rendelt “holland pipa” fantázianevű
árut 1 darabban. A nettó ár: 3000 Ft, melyből a 25% ÁFA miatti bruttó ár:
3750 Ft. Kérjük, hogy ha érdekli az áru, akkor szíveskedjék sürgősen felhívni
a 06-90/123-456 telefonszámot és megbeszélni a részleteket.
Budapest, 2001. 04. 30.
Köszönettel:
Battonyai Béla helyettes mindenes
Battonyai és Fia Kft.
Kérem, ne felejtse el, hogy a konkrét
cím és adatok helyett csak az adatbázismezőt kell behívni, de azt
pontosan. Ha végzett, akkor nyomtassa is ki az összefésült dokumentumot!
15.12.) További részek az “Eszközök” főmenüben
15.12.a.) Boríték és címke
Itt persze borítékot tudunk nyomtatni a postai szabvány szerint. Érdemes
kihasználni, de csak akkor, ha a nyomtatónk támogatja az általunk használt
boríték-, illetve címkeformátumot. Ez sajnos a régebbi nyomtatóknál egyáltalán
nem biztos!
15.12.b.) LevélVarázsló
Ez természetesen segít egy levél értelmes megfogalmazásában. Hasznos
lehet, ha hivatali blikkfanyelven kell megszerkesztenünk pár levelet!
15.12.c.) Makró
Vallja be, tisztelt Olvasó, hogy időnként
elege van abból, hogy rutinszerűen megismétel sok műveletet mindig ugyanabban
a sorrendben. Nincs kedve a sokszori ismétlés helyett mindössze
egyszer megcsinálni ezt a műveletet (mialatt felveszi a teljes műveletsort,
mint egy magnetofonon), az utolsó művelet
után gondosan le is zárni a felvételt. Legközelebb pedig egyszerűen lejátszani
a felvételt?! Ugye, hogy milyen jó is lenne! Nos, éppen ezt teszi a makró.
Egy műveletsort lehet vele rögzíteni,
majd tetszőleges sokszor lejátszani.
Pár billentyű lenyomásánál még nem érdemes
makróval szórakozni, de ha már 15-20 kattintás felett kell valamit unos-untalan
ismételnünk, akkor már megéri felvenni és valami megjegyezhető
néven elmenteni.
A Word2000-et és egyéb Microsoft Office
programokat is egész jól lehet programozni a beépített (és immár az Office
mellé járó) Visual Basic programnyelven. Ez gyakorlatilag egy teljesen
önálló programozási nyelv. Érdemes vele foglalkozni már csak azért is,
mert az Internet egyik kedvelt nyelve a Java mellett.
15.51. feladat: Hat dokumentum megnyitására csináljunk egy makrót
NYITHAT néven.
15.52. feladat: Írjon egy makrót, mellyel egy kijelölt szövegrészletet
állít át 14-es méretre, félkövéren, dőlt és
aláhúzott betűkkel.
15.12.d.) Sablonok és Bővítmények, Testreszabás, illetve Beállítások
Ezzel a Word finomhangolását lehet elvégezni, ha ezt szükségesnek tartjuk.
A “Testreszabás” menüben az egyes eszköztárakat és menüket tudjuk
átvariálni, de javaslom, hogy ezzel igen csínján bánjunk.
A “Beállítások” menüpontban lehetőség
nyílik többek között a helyesírás, a felhasználói adatok, a mentés,
a kompatibilitás, a szerkesztés, a nyomtatás és még sok egyéb finomhangolására.
Fontos, hogy egy OK-val szálljunk ki a procedúra végén. Sajnos a tapasztalat
mondatja, hogy a hangolási “kutyulmányolás” előtt nem árt a NORMAL.DOT
file biztonságos helyre mentése.
Egy fontos apróság! A Word 2000-ben megjelentek az úgynevezett
alkalmazkodó-öntanuló menük, melyek felmérik a felhasználó által gyakrabban
használt menüpontokat és csak azokat teszik ki a menübe. Persze némi várakozás
után az egész menü megnyílik, de azért ez mégsem jó ötlet. A szolgáltatás
kikapcsolható az Eszközök\Testreszabás ablak Beállítások fülénél, ahol
az "Először csak a legutóbb használt parancsok megjelenítése" kapcsolót
kell kiiktatni. Így minden menü állandó lesz és stabil!
15.53. feladat: Állítsuk be, hogy a “Fájl” menüben legutóbbi 6 file
neve szerepeljen.
15.54. feladat: Állítsuk be, hogy a gépünk csak 15 percenként mentsen
automatikusan.
15.55. feladat: Állítsuk be, hogy a
kiemelő színünk cián legyen.
15.56. feladat: Ellenőrizzük le, hogy
a “Felhasználó” fül alatt tényleg a saját nevünk, monogrammunk és címünk
található-e és ha nem így van, akkor javítsuk ki a hibát.
15.57. feladat: Állítsuk be, hogy gépünk adjon hibát minden helyesírási
hibánál!
15.13.) Táblázat főmenü
15.13.a.) Általános táblázati eszközök
A 15.5.e pontban
már szó volt a táblázat beszúrásáról, hiszen ilyen ikon szerepel a “Szokásos”
eszköztáron is, de most nézzük ezt egy kicsit részletesebben! A művelet
ott kezdődik, hogy be kell szúrnunk egy táblázatot, mivel csak akkor lesz
aktív a főmenü nagyobbik része. Ha ez sikerült, akkor már léphetünk
tovább. Sok múlik azon, hogy mit is akarunk. Ugyanis ez nem egy statikus
menü, mivel ha egy oszlopot jelölünk ki, akkor oszlopo(ka)t tudunk beszúrni,
illetve törölni, de hasonló a helyzet akkor is, ha sor(oka)t jelölünk ki.
Ha egyes cellákkal elégedetlenek vagyunk, akkor tudunk cellákat törölni,
szélesíteni, egyesíteni, illetve felosztani.
15.58. feladat: Csináljunk egy pontosan olyan táblázatot, mint az
alábbi mintában szerepel:
1. oszlop 1. |
2. oszlop 1. bal |
2. oszlop 1. jobb |
1. oszlop 2. |
2. oszlop 2. |
15.59. feladat: Hozzunk létre egy 5x5-ös
táblázatot, töltsük fel egyszerű lottószámokkal, majd töröljük ki a negyedik
oszlopot, végül a második sort.
15.13.b.) Táblázati kijelölések
Több különböző menüpontunk is van, de
ezúttal nem nézzük végig minden egyesével, mivel sokkal célszerűbb egy
táblázatot a direkt erre kitalált Excel táblázatkezelő segítségével elkészíteni!
Egyik pont az éppen aktuális sor kijelölésére, egy
az oszlopéra, egy pedig az egész táblázatéra.
Ez nagyon szép és jó, csak szerintem ez az a helyzet, ahol egyszerűbb az
egérrel történő kijelölés, mint a menüvel. Ugyanis, ha egérrel jelölünk
ki egy sort vagy oszlopot a táblázat szélénél, akkor nem csak azt
az egyetlen egyet tudjuk “befeketíteni”, hanem
az egérkurzor nyomva tartásával tetszőleges mennyiségűt. Szerencsére a
Word az utolsó (97-es) verzió óta jelentősen javult és sokkal jobban a
kijelölési-javítási lehetőségek.
Jó trükk az is, hogy az egész táblázatot
is ki tudjuk jelölni a bal oldali “ALT” billentyűvel és a numerikus
5-ös lenyomásával, de csak akkor, ha a
numerikus billentyűzet nem aktív. Egy apróság, ami fontos lehet! Csak szomszédos
oszlopokat, illetve sorokat lehet kijelölni, például nem lehet csak minden
páratlan sorszámút megjelölni.
15.60. feladat: Hozzunk létre menük segítségével egy 7 oszlopból
és 6 sorból álló táblázatot és töltsük fel
valamivel, például az utolsó hatoslottó nyertes számaival. Emeljük ki minden
páros sorszámú sort félkövér betűkkel.
15.61. feladat: Az előző táblázathoz
tegyünk sötétkék árnyékot és 5 %-os telítettséggel sárga hátteret.
15.62. feladat: Az előző táblázatból
töröljük ki a 4. oszlopot.
15.63. feladat: Az előző táblázat 3.
oszlopának 3. Sorába szerkesszünk bele egy kicsi képet, például
egy négylevelű lóherével.
15.64. feladat: WordArt objektumok
beszúrásával és a táblázat főmenü használatával tervezzünk egy tetszetős
sorsjegyet, egyenlőre fekvő “A4”-es formátumban.
15.13.c.) Automatikus formázás
Ez is egy érdekes funkció és ráadásul
nagyon hasznos is, mert több tucat mintapéldát nyújt egyes táblázatok tetszetős
formátumba öntéséhez. Tudom, hogy ez nem mindenkinek egyezik meg
a szívéhez legközelebb álló táblázat-formátummal, de nem szabad elfelejteni,
hogy bármit lehet változtatni!
15.65. feladat: Hozzuk létre az alábbi táblázatot minél pontosabban!
1997. év |
Angol |
Amerikai |
Német |
Olasz |
Tavasz |
120 |
70 |
1475 |
120 |
Nyár |
130 |
15 |
1222 |
250 |
Ősz |
200 |
12 |
2512 |
110 |
Tél |
350 |
20 |
720 |
8 |
15.66. feladat: Az előző táblázatból takarítsuk
ki az összes színt és minden betűformátumot hozzunk alaphelyzetbe!
15.13.d.) Cellamagasság és -szélesség, Címsorok
Itt értelemszerűen az egyes cellák, oszlopok,
sorok magasságát és szélességét lehet változtatni elég jó pontossággal,
de ha megelégszünk a szemmértékkel is, akkor érdemesebb a cellák közötti
kis vonalat húzkodni, mivel szerintem azzal gyorsabb a méretváltoztatás,
mint a menükbe belegabalyodva. Próbáljuk ki azt is,
hogy ha nem egyes oszlopokat, illetve sorokat jelölünk ki, csak egy-egy
cellát, akkor mi történik. Ugyanis ilyenkor csak azon cellát szélesítjük,
illetve szűkítjük, amelyiket előzőleg kijelöltünk. Érdemes kipróbálni azt
a lehetőséget is, hogy egyes objektumok kijelölése után az egér
jobb gombját megnyomva milyen menüt kapunk. Itt vannak
ugyanis a leggyakrabban használt táblázati műveletek összefoglalva. Szerintem
ez a szolgáltatás igen hasznos a Word-ön belül. A “Címsorok” menüvel
természetesen a táblázat bal oldali, illetve
legfelső sorára vonatkozóan lehet ezt-azt állítgatni.
15.67. feladat: Az előző táblázatot
alakítsuk át olyan módon, hogy az amerikai tavasz celláját kb. felére szűkítsük,
majd a német tél celláját kicsit szélesítsük meg.
15.68. feladat: Készítsünk egy 4x4-es
táblázatot, ahol az 1. oszlop 1 cm széles, a 2. 2 széles,...
15.69. feladat: Szedjük rendbe a fontosabb
személyi adatainkat és egy tetszetős táblázati formátumban jelenítsük is
meg.
15.13.e.) Konvertálás: Táblázat szöveggé
Időnként előfordul, hogy a legnagyobb
igyekezetünk ellenére is túl sok lesz a táblázati sor, vagy oszlop, esetenként
szöveggel feltöltve. Saját tapasztalatomból tudom, hogy ez elég bosszantó
tud lenni. Ilyenkor szükség lehet eme menüpontra, ami az átalakítást elvégzi,
bár néhány aprólékoskodó kérdést azért feltesz,
de erre majdnem mindig elegendő egy “ENTER” billentyűvel
válaszolni.
Ugyanezt a konvertálást megpróbálhatjuk
fordítva is, ahol szövegből csinálhatunk táblázatot, de ebben a módszerben
nem szabad túlságosan reménykedni, mivel tapasztalatom szerint az eredmény
- finoman szólva - nem mindig tökéletes.
15.13.f.) Sorba rendezés
Ugye már önnel is előfordult, hogy névsort,
vagy valami hasonlóan “érdekes” dolgot kellett csinálnia. Murphy törvénye
(Arthur Bloch) alapján a névsor végleges változatának leírása után
jövünk csak rá, hogy már a legeslegelején valakit kihagytunk és írhatjuk
az egészet újra. Nos, ilyen esetekre kiváló a “Sorba rendezés” menüpont,
ami az egyes bekezdéseket rakja ABC-sorrendbe. Azt azért egy pillanatra
sem szabad elfelejteni, hogy ezt a sorbaszedést az alapvetően
angol nyelvű ASCII kódtábla alapján végzi a gép, így a magyar ékezetes
betűkkel gond lehet.
15.13.g.) Képlet, Rácsvonalak elrejtése
Eme menüpontok elég ritkán használtak.
A “Képlet” menüpont jelentősége leginkább az Excel táblázatkezelő
tárgyalása
közben fog megvilágosodni. A “Rácsvonalak elrejtése”
menüpontot kijelölve a rácsozatot takaríthatjuk ki a táblázatból, ha eddig
még nem tettük volna meg.
15.14.) Ablak és Súgó főmenük, Ismétlő feladatok
Az “Új ablak” menüpontban az éppen szerkesztett dokumentumból
nyithatunk meg még egy példányt, ha éppen
ezt akarjuk. Ez akkor lehet fontos, hogy ha egyszerre akarjuk látni vagy
szerkeszteni egy dokumentum két különböző részét. Az “Elrendezés”
menüpont az éppen megnyitott dokumentumokat rendezi be egyenlő arányban
a képernyőre. Előnye, hogy több mindent láthatunk. Hátránya, hogy kettőnél
több nyitott fájl esetén elég nehéz a munkát így folytatni. Az egyenlő
arányú felosztást a “Felosztás” menüpontban ronthatjuk el
valami értelmesebbre. Egy apróság: A nyitott fájl normál Windows ablakként
viselkedik, így tudjuk méretét növelni, csökkenteni, illetve minimalizálni.
Egy elválasztó vonal után az éppen nyitva
lévő fájlok felsorolását láthatjuk. Ezek között természetesen a fájl kiválasztásával választhatunk. Nagy segítséget jelent a gyors-kódok
megléte. A fájlok kiválasztásánál ez egyszerűen a főmenüpontra való kattintás
vagy ugrás után egy számjegy megnyomását jelenti.
A “Súgó” főmenü semmi újdonságot
nem tartalmaz, hacsak azt nem vesszük újnak, hogy az eddig látott programoknál
sokkal bőbeszédűbb és sokkal tartalmasabb segítséget kaphatunk.
15.14.a.) Ismétlő feladatok
15.70. feladat: Vegyünk elő egy matematikai
képletgyűjteményt, vagy egy APEH-forma-nyomtatványt
és minél pontosabban írjuk be.
15.71. feladat: Csináljunk egy táblázatot,
melynek első sorában egy, második sorában kettő, harmadikban három,...
cella van.
15.72. feladat: Írjunk egy olyan fájlt,
melyben csaknem minden szóban ejtünk egy-két helyesírási hibát és nézzük
meg, hogyan boldogul velük a helyesírás-ellenőrző.
15.73. feladat: Egy másik fájlba írjuk
be a teljes magyar “ABC”-t és legalább 10-féle betűtípussal egymás alá
írjuk be őket.
15.74. feladat: Az előző fájlt első
sorát szerkesszük át olyan módon, hogy minden betűt más méretben, vagy
döntötten, vagy félkövéren, vagy aláhízva, vagy más színnel írjunk.
15.75. feladat: Csináljunk egy táblázatot,
melyben ismerőseink neveit, valamint telefonszámait soroljuk fel és a belsejét
pirosítsuk be, míg a külső vonalakat duplán húzzuk meg feketére.
15.76. feladat: Az előző táblázat első
sora elé szúrjunk be egy sort, melybe hozzunk be egy képet.
15.77. feladat: Csináljon egy fájlt,
melyben a Word2000 fontosabb gyorskódjait írja le. Ne feledje el, hogy
a SHIFT és a nyilak lenyomásával kijelölhet szöveget, valamint azt, hogy
a CRTL nyomva tartása sokat segíthet a kijelölt szövegrész másolásában.
15.15.) Mi várható még?
A fejlődés gyakorlatilag megállíthatatlan. Most, 2003 májusban nem lehet pontosan
azt sem tudni, hogy mikor lesz újabb Office. Várhatólag 2004 vége felé dobják
piacra a 11-es verziót, remélhetőleg még többet tud majd.
Azt még kevésbé lehet tudni, hogy mit is fog tartalmazni. Az
azért sejthető, hogy előbb-utóbb a Microsoft is beleszövi a valódi multimédiás
lehetőségeket a Word egy későbbi verziójába és végre lehetővé teszi az
élőbeszéd felismerését, így hamarosan megszabadulhatunk a késő éjszakákig
tartó gépelgetés nyűgétől. Azért ez mégis könnyebb lesz annak, aki hozzám hasonlóan nem tud vakon
gépelni. A híresztelések szerint a beszédfelismerést sajnos
csak az angol/amerikai verzió fogja tudni.
A félreértési hibák ettől persze még megmaradnak...
Jelenleg is vannak ilyen programok, például a Philips FreeSpeech nevű
igen jól sikerült próbálkozása, de ezek az angolon kívül csak pár fontosabb
nyelvet tudnak most még! Szerencsére a számítástechnikai hírek szerint
a Microsoft is vett egy beszédfelismeréssel foglalkozó céget, így sejthető
a fejlődés iránya! Én magam is részt vettem egy magyar beszédfelismerést
segítő felmérésben és remélem, hogy minél gyorsabban be kell szereznem
egy megfelelő minőségű mikrofont is!
Ezen túl pedig a Word további burjánzása és terebélyesedése várható.
A mérete így is szinte kezelhetetlen. Vannak alternatívák, melyek közül
szeretném kiemelni a
Corel
megoldását. Kár, hogy nem igazán terjedt el!
Másik lehetőség a Sun által felvásárolt
StarOffice,
ami magánhasználatra letöltve
teljesen ingyenes és a komolyabb magazinok rendszeren közlik az aktuális verzióit.
Kár, hogy egyenlőre még nem tud nemzeti nyelveken beszélni!
Használni viszont kiválóan lehet és meglepően kicsi a mérete (pár MByte).
Felhasznált irodalom:
- Szak Kiadó: World Wide Web (Füstös János)
- Ed Bott-W. Leonhard: Microsoft Office 2000 (Kiskapu Kiadó) 1.-3. kötet.
- Szak Kiadó: Winternet (Kis Balázs)
- Jutasi István: Az Internet felépítése és működése
- Fred Butzen-Christopher Hilton: LINUX hálózatok működése (Kiskapu Kiadó)