Babilon 60-as rendszere

Mai modern kultúránkhoz és mindennapi életünkhöz Babilon a 60-as számrendszerrel járult hozzá. A babiloniak nádpálcával puha agyagtáblákba írtak, majd kiégették azt. A számjegyek különleges alakját a használt pálca kialakítása okozta. Az első kilenc jegy a megfelelő vonás volt, míg a 10-esekre külön jegyük volt. Ami valószínűleg problémát okozott: nem volt önálló jelük a 60-ra, hanem a nagyobb egység jelenléte csak a szövegkörnyezetből derült ki!

(Kép eredetije: http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/Babilon.html)

Az alapvető műveletek is egyszerűek, hiszen egy ilyen rendszerben könnyen lehetett mind összeadni, mind szorozni. A számrendszer hatása mai napig tart, hiszen egy óra ma is 60 percből áll és egy perc hatvan másodpercből...

Babilon számai

 

Római számok

Ezt a rendszert mindenki ismeri, hiszen az alapműveltséghez tartozik. Az alapvető számok: I = 1; V = 5; X = 10; L = 50; C = 100; D = 500; M = 1000. Az ezernél nagyobb számokat egy fölévonással jelölik, így az 5000 jele pl. egy V fölötte való vonallal. Érdekes, hogy ebben a rendszerben nem volt nulla, de tartósságára és megbízhatóságára jellemző, hogy egészen a középkor végéig, az arab számok elterjedéséig használták nem csupán a hétköznapokban, hanem a nagy megbízhatóságot igénylő könyvelésben is. Bár nem sok helyen, de ma is megmaradtak a római számok, ezek például a következők:

  • filmek folytatásai
  • olimpiai játékok és egyes nagyobb sportesemények sorszámozása
  • pápák sorszámozása
  • egyes órák számlapja
  • magyar nyelvben a hónapok sorszámai
  • magyar törvények sorszáma egy adott éven belül
  • stb.