TFeri.hu

Számítógépek harmadik generációja PDF Nyomtatás E-mail
  

Számítógépek harmadik generációja (kb. 1964-1971)

Jack Kilby

Habár a tranzisztorok már igen nagy fejlődést jelentettek a kezdeti vákuumcsövek helyett, de az igazán nagy ugrást a Texas Instruments vállalat egyik mérnöke, Jack Kilby (1923-2005) által 1958-ban feltalált integrált áramkör (IC) hozta meg. (Képen: Jack Kilby és az IC – kép forrása: http://www.ti.com/)

Az IC maga egy kis kvarc-szilikon-lemezre helyezett bonyolult elektronikus alkatrészeket jelentett akkor. A számítógépek operációs rendszere egyre kifinomultabb lett, így számos különféle alkalmazás futtatását tették lehetővé, melyek kérelmét a gép memóriájában ellenőrizte és koordinálta. Mindezek mellett a számítógépek nagyságrendileg kisebbek lettek és sokkal gyorsabbak, mint elődeik.

 

Az IC-k kezdetben 16, majd 64 bit tárolására képes memóriaként jelentek meg, s néhány ezer tranzisztornak megfelelő áramköri elemet alakítottak ki egy-egy lapkán. Az ilyen elemeket tartalmazó gépek már elérték a másodpercenkénti 1 millió műveletet. Ez a műveleti sebesség lett az 1 MHz-es alapsebesség.

 

További lépést a félvezetők megjelenése jelentett: a Fairchild Camera and Instrument Corp. építette meg az első szabványos fém-oxid félvezetőt, mely adatfeldolgozási folyamatokat segített. Maga a termék amúgy egy nyolc bites aritmetikai egységből és ez akkumulátorból állt. Ezen alapvető tulajdonságok tették lehetővé a mikroprocesszorok 1971-es kifejlesztését is. Egy másik vállalat is kihasználta a harmadik generációs számítógépek új technikai találmányait: az IBM. A cég IBM System/360 néven egész termékcsaládot dobott piacra. A cég gyorsan felismerte a változást és a diszkrét tranzisztoroktól gyorsan lépett az IC-k felé, így a fő bevételi forrását a megszokott lyukkártyás rendszerek helyett az elektronikus számítógép-családok lettek.

 

IBM 360-as család 40-es modellje:

IBM 360

(Kép eredetije: http://www-03.ibm.com/ibm/history/exhibits/mainframe/mainframe_PP2040.html)

Tipikus sebességek és adatok az IBM 360-as család 40-es modelljénél (másodpercenként)

Decimális összeadás (5+5 számjegy)

24600

Fix-pontos összeadás (1 szó+1 szó)

133300

Fix-pontos szorzás (1 szó x 1 szó)

12000

Fix-pontos osztás (2-szó osztva 1 szóval)

5400

Lebegőpontos szorzás (1 szó x 1 szó)

13100

Gép ciklus-ideje

625 nanomásodperc

Logikai áramkörök (8 biten)

30 nanomásodperc

Memória ciklusidő (16, 32, 64, 128, 256 KByte)

2,5 mikromásodperc

16 általános regiszter (32 biten)
4 ugrási pont (64 biten)

1,5 mikromásodperc
2,5 mikromásodperc

Csak olvasható tároló

625 mikromásodperc

Megjegyzés: 1 szó = 32 bites szám; 1 mikromásodperc = 10-6 másodperc; 1 nanomásodperc = 10-9 másodperc

 

1969-ben az AT&T két programozója Kenneth Thompson és Dennis Ritchie kifejlesztette a UNIX operációs rendszert (egy tartalék DEC minicomputeren), ami a legelső modern operációs rendszernek tekinthető, amely számos felmerülő hardveres és szoftveres problémára is megoldást adott. A UNIX maga gyors és könnyű programozói felületek kifejlesztését tette lehetővé, különösen a mérnökök, tudások, valamint egyéb számítástechnikai szervezetek számára. A UNIX alapvetően egy többfelhasználós operációs rendszer, amely képes egyszerre több feladat elvégzésére is. Ráadásul a UNIX-ot C nyelven írták, amely lehetővé tette, hogy kisebb teljesítményű gépek számára is lefordítsák az operációs rendszert. Mivel a C nyelv kifejezetten ideális volt a UNIX fejlesztésére, így az operációs rendszer megjelenése egy komoly mérföldkőnek nevezhető!

Az új géptípus magával hozta a programozási nyelvek új nemzedékének megjelenését is: PL/1, Basic, COBOL, LISP, LOGO nyelvek mellett ekkor alakult ki a Pascal nyelv is. Technikai érdekességként 1966-ban megjelent az első (telefon-)modem. A számítógépekhez különféle perifériák csatlakoztak, például: mágnesszalag, mágneslemez, terminál, sornyomtató, stb.

Telefonmodem

Képen: az első telefonmodem – kép eredetije: http://www.computerhistory.org/timeline/?year=1966

1965-ben jelent meg a PDP-8-as, a nagy sikerű PDP-1es utódaként. Mivel ez volt az első olyan számítógép, amely sikeresen használta az integrált áramköröket, így sokkal kisebb és olcsóbb lett, mint a vetélytársai. Amikor először belépett a piacra, akkor még 20000 $-ért adták (szinte kizárólag vállalatoknak), de 5 évvel később az ára mindössze 3000 $ lett. A PDP-8-as viszonylag egyszerű kialakítású volt logikailag és elektronikusan egyaránt: mindössze 4096 szót volt képes tárolni és egy szó hossza csak 12 bit volt. Ez a gép lett az első kereskedelmileg is sikeres minicomputer (az akkor uralkodó robusztus méretű mainframe-ek helyett) az ésszerű költségeknek, kis méretének és gyors sebességének köszönhetően.

PDP-8

Kép eredetije: http://www.cedmagic.com/history/dec-pdp-8.html

1966-ben a Hewlett-Packard belépett a számítógépek piacára a HP-2115-ös általános célú számítógépével, amely számítási gyorsaságával felvette a versenyt a jóval nagyobb és drágább társaival is. Számos, programozók által kedvelt nyelvet támogatott, például: Basic, Algol, Fortran.

HP-2115

Kép eredetije: http://www.computerhistory.org/timeline/?year=1966

Apollo-7

Képen: Apollo-7 számítógépe (1968)
Kép eredetije: http://technology99.com/top-99-computer-history/top99-history-of-computer/

Unix rendszámtáblák

Képen: amerikai rendszámtáblák
Kép eredetije: http://leapsecond.com/pages/unix/

 

 

Felhasznált irodalom:

http://library.thinkquest.org/C0115420/Cyber-club%20800x600/History/3rd%20Generation%20Computers%20%281964-1971%29.htm

http://campus.udayton.edu/~hume/Computers/third.htm

http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_computing_hardware#Post-1960:_third_generation_and_beyond

http://www.ti.com/corp/docs/webemail/2008/enewsltr/public-affairs/jul08/landing/featured1.shtml

http://www-03.ibm.com/ibm/history/exhibits/mainframe/mainframe_PP2040.html

http://www.computerhistory.org/timeline/?year=1966

 

© TFeri.hu, 2011. Felújítva: 2016.

 
Ulti Clocks content

Egyebek

Hirdetés