T. Tamás Ferenc: Ez az utam

Itt állok immár az életem delén,
Ideje visszanéznem, mit is értem el én.
Éltem én már eleget.
Kaptam hideget-meleget.

Hittem az életben,
Mindabban, amit elértem.
Sikeres vagyok, legalább is hiszem én.
Miért is mondana mást ez a költemény?

Nézem az én utam,
És átadom a helyem, fiam!
Amíg tudlak, segítelek én,
Hiszen csak érted élek én.

A mindennél is többet jelentesz nekem,
Hiszen te vagy az örökségem.
Ez volt az én utam
Legyen már a tiéd, fiam!