Bizonyára már sokan láttak olyan telefonokat, melyek egy számítógép közelében automatikusan rákapcsolódnak a gépre, habár semmilyen kábellel nincsenek összekötve. Bár több ilyen technológia van, de az egyik legnépszerűbbet BlueTooth-nak (szó szerint: kék fog!) hívják. Persze nem csak ilyen kapcsolatra jó, hanem bármilyen két, ezen technológiával felszerelt elektronikus eszköz képes segítségével kapcsolatot teremteni.
Maga az őrültnek tűnő elnevezés a X. századi dán király Kékfogú Herald Blätang nevéből eredeztetik. Ő Norvégiát és Dániát egyesítette anélkül, hogy a két ország között lett volna bármilyen szárazföldi kapcsolat. ( http://mason.gmu.edu/~ahatcher/page1.html)
Az ötletet a skandináv Ericsson cég vetette fel 1994-ben. Céljuk a számítástecnikai és a kommunikációs eszközök felesleges kábelek nélküli zökkenőmentes kapcsolatba hozása volt! A kapcsolatra világszerte a 2,4 GHz-es frekvencia-tartományt használják. Manapság már minden nagy cég támogatja a technológiát (Ericsson, IBM, Intel, Microsoft, Motorola, Nokia, Toshiba,…), amint ezt a www.bluetooth.com honlapon is olvasni lehet. Mobiltelefonok tucatjain kezdve egerek és billentyűzetek során keresztül egyre több eszközt szerelnek fel ezzel a kényelmi szolgáltatással. Az egyetlen problémát a viszonylag kicsi, kb. 10 méteres hatótávolság jelenti.
Ám a kékfogú technológia betört a robotikába is. Miniatűr léghajók, helikopterek, tankok az eddigi, kísérleti jellegű fejlesztések. ( http://webster.cs.uga.edu/~potter/) Színre lépnek a mobil gépecskék, valamint az "önmagukat telepítő" (self-deploying) szenzorhálózatok következő generációja. A Svájci Szövetségi Technológiai Intézet egyik laborjában például egy robotikus léghajót fejlesztettek. A gépecske egyrészt vezetéknélküli kapcsolatban áll egy asztali számítógéppel, másrészt emberi beavatkozás nélkül, természetből ellesett modellt utánozva evolválja saját navigációs rendszerét. Beépített szenzor segítségével "lát". A vizuális jeleket a computer feldolgozza, az ("intelligens" szálldosást biztosító) eredményt visszaküldi a robotnak. A léghajó egyelőre csak a laboratóriumban, viszont ott egyre biztosabban repked Dario Floreano és kollégái harmincgrammos minirepülőn is dolgoznak, de már készül a mini-helikopter is. A www.agent.ai honlap szerint alig pár hónapja alkalmaztak bluetooth robotot patkány-izomszövet mozgatására. (www.cnsi.ucla.edu) Az igazi csoda a meghajtó energia volt: glukóz! Ez pedig mindenhol fellelhető…
Persze a LEGO-játékok sem maradhatnak ki a sorból, hiszen a http://vorlon.cwru.edu/ lap szerint ezek a hétköznapi szerkentyűk kiáltanak a technológia után. (Hmm, önépítő LEGO?! Nem rossz ötlet, de jobb szeretem saját kezűleg!)
Az egyik legelvadultabb ötlet egy régi sport robot-változata. Lásd: www.fira.net , illetve http://www.tech.plym.ac.uk/robofoot/.