(http://www.fbi.gov/priorities/priorities.htm)A 2. világháború környékén alakult ki az FBI küldetése: megvédeni az Egyesült Államokat a terroristák és a külföldi behatolók ellen, fenntartani és betartatni az Államok törvényeit, vezetni az állami szintű nyomozásokat, fellépni a felfegyverkezett, nemzetközi ügynökségek és partnereik ellen. Ezt "elősegítette" Sztálin 1946. februárjában nyilvánosságra hozott célja, hogy a kommunista országok a következő háborúban legyőzik a kapitalistákat. A Szovjetunió terjeszkedését az amerikaiak Európában akarták meggátolni, ez sikerült is ellentétben az FBI-ra bízott atombomba-titok megőrzésével, amit 1949-re sikerült a szovjeteknek felrobbantani. Az 1950-es évek komminista fenyegetettségének árnyékában élő USÁ-ban megszokottá váltak McCarthy szenátor túlzott kommunista-üldözései, amihez küldetése szerint az FBI szállított bizonyítékokat. Az 1960-as években J. F. Kennedy elnöksége idején az FBI politikai küldetése háttérbe szorult, bár a Nixon elnök lemondásához vezető Watergate-botrányban vastagon belekeveredett az FBI is, ami csaknem a végét jelentette. Innen még inkább kiderült, hogy a külföldi (sokszor politikai) feladatokra specializálódott CIA-val szemben az FBI maradjon az USA területén és mindent tegyen meg a sorozatbűnözők, illetve a köztörvényesek ellen. Ilyen célból fejlesztették fel világszínvonalúra a központi labort, mely immár nemzetközi kapcsolataival is a bűnüldözés szolgálatában áll. Drasztikusan megerősítették az elektronikai-informatikai csoportot, illetve a nemzetbiztonsági célú telekommunikációs megfigyeléseket.
Az 1975-ös Információs Szabadság-törvény érvénybe lépése óta az FBI kérésre aktáinak legtöbbjébe bepillantást enged. Azóta rengeteg amerikai polgár érdeklődött számtalan eset után, melyek anyagai sokszor rossz minőségű, az idő vasfoga által megtépett, írógéppel írt jelentésekből álltak, gigászi archívumokban. Vannak híres esetek, korszakok, melyeket különösen nagy érdeklődés övez. Ezek anyagait, amellett, hogy az FBI olvasótermében meg lehet tekinteni eredetijük fénymásolatait, az interneten is fellelhetjük. (http://foia.fbi.gov/) Itt található a nevezetes személyek közül például Louis Armstrong, Humphrey Bogart, Martin Luther King, Pablo Picasso, valamint Albert Einstein (1400 oldalas) archívumát is. Azért még érdemes benézni a legkeresettebb amerikai bűnözők "TOP10-es" listájába is a http://www.fbi.gov/mostwant.htm címen.