
Staféta újság PC-rovat cikke 2002. március 6-án
Stréhli Ildikó

Bár már elmúlt a téli olimpia Salt Lake City-ben, de egy versenyszám megér sok-sok szót.
Konkrétan a női kétüléses bobról van szó. A honlap címe:
http://www.saltlake2002.com/
Mindössze egyetlen napon versenyeztek ebben a számban és a férfiakkal szemben csupán két futamon
dölt el minden.
Február 20-án a beköszönő oldalon (!) "Olympic spirit" címmel szerepelt a női páros. Ez az olimpia
nem mindenkinek a győzelemről szólt, így többek között a magyar Strehli Ildikónak sem.
A mellrák támadását kétszer túlélő hölgy életének céljaként tűzte ki, hogy a téli olimpián
tudjon indulni a női bob versenyén.
Bár Ildikóék mindent megtettek, amit kis hazánkban különösebb támogatás nélkül sikerült, de
keddre készülve tudták, hogy semmi esélyük sincs éremre. De ez nem a győzelem és a vereség
versenye volt, hanem a szokatlan életé. Ildikó, akit a versenyzőtársak ruhája miatt csak fekete
hercegnőnek hívnak, ezzel az eredményével meg akarta mutatni, hogy nem kell feladni a rák elleni
küzdelmet, nem szabad begubózva a halált várni, hanem meg lehet valósítani "a nagy álmot"!

Ildikónak kellett a rák ismételt támadását leküzdenie, a második támadást éppen edzések alatt,
múlt év augusztusában kellett túlélnie. Rövid, de kegyetlen küzdelem után, mindössze hat hetet
hagyott ki és már vissza is állt edzeni. A magyar női bobcsapatnak nem tudta az indulási jogot
kiharcolni magának a Világkupán és első számú tartalék lett. A kanadai csapat kilépése után
azonban megnyílt az indulás lehetősége a magyarok számára. A rózsaszín szalag, amit Ildikóék a
"Hungary" utolsó betűjéből származtattak, a rák elleni küzdelem nemzetközi emblémája lett.
Szóval amikor a magyar 1-es csapat beállt kedden a starthelyre és sikeresen megérkezett,
győzteseknek kijáró ünneplés fogadta. Ildikó csak állt ott, mint egy győztes ... és valóban
az volt. A rák elleni küzdelem győztese!
Azért el kell mondani, hogy az első futamban 49.99-cel 12. helyet érték el, míg a
másodikban 49.92-vel a 13. helyet, így összesen a 13. helyen végeztek 2.15 hátránnyal
az első helyezetthez képest és mindössze 2 századmásodperccel lemaradva a az előttük
végzett (és összehasonlíthatatlanul jobb anyagi körülményekkel rendelkező) angol 1-es csapattól.



