Staféta újság PC-rovat cikke 2002. július 10-én
A böngészőháború újabb ütközete
Valaha a „kezdetek kezdetén”, amikor 1991-ben Tim Barners-Lee a genfi Atomkutató
Intézetben (CERN) bemutatta az új internetes felületet, a WWW-t, még nem is sejtette,
hogy ekkora sikert fog aratni. Ő a Mosaic böngésző egy igen kezdetleges verzióját használta.
Mire 1995-ben a World Wide Web forgalma lekörözte az addigi csúcstartó FTP-t, a
Netscape lett a legsikeresebb böngésző.
Egyre újabb és újabb verziói láttak napvilágot, melyekért 30,
illetve 90 napig nem kellett fizetni; de addigra úgyis megjelent az újabb verzió. Aztán
a piac exponenciális növekedését látva a PC-s operációs rendszerek terén piacvezető
Microsoft is piacra dobta
a saját ingyenes termékét Internet Explorer néven. Egyre
több és több pénzt belepumpálva a kezdetben gyengécske próbálkozás egyre komolyabb fejtörést
okozott a Netscape-nek. A harc addig fejlődött, hogy az évtized végére mindkét termék
teljesen ingyenes és korlátlanul terjeszthető lett.
Nem sokkal később a Microsoft elkezdte a Windows-ba kiirthatatlanul belecsomagolni az
Explorer aktuális verzióját. Ezzel csődközeli helyzetbe vitte a vetélytársát, melyet az
egyik internet-szolgáltató, az America Online fel is vásárolt szőröstül-bőröstül. Míg az
Explorer forráskódja szigorúan titkos, addig a Netscape a Linux mintájára szabadon
fejleszthetővé tette a sajátját. Ebből lett a
Mozilla projekt, mely 2002 júniusára dobta piacra első kiforrott termékét.
A helyzetet bonyolítja, hogy megjelent a világ (méltán) leggyorsabbjának nevezett
Opera böngésző is,
mely reklámokkal bár, de ingyenes.
Saját tapasztalatom szerint a honlapok többsége Explorerre van optimalizálva, de
vannak helyzetek, amikor az MS „csigája” helyett érdemesebb az alternatívák használata.
Végezetül jöjjön egy táblázat pár fontos adattal:
A programok több helyről is letölthetők, például: a gyártók webhelyeiről,
www.letoltes.com,
www.download.com, vagy
ftp.jaky.hu.