Tamás Ferenc: Ubuntu Linux felhasználói szemmel

1. fejezet: Bevezetés

Ha egy számítógép operációs rendszeréről van szó, akkor a legtöbben csak a Windows-t tudják elképzelni. A Microsoft dominanciája és a jelenlegi piaci viszonyok miatt ez a valóság. Tudjuk azonban, hogy vannak ettől eltérő lehetőségek is. A jelenlegi pénzügyi lehetőségek miatt az Apple iOS rendszere túl drága (főleg az alapgép miatt), viszont sokunk zsebében ott van az Androidos telefon, ami a Linux egyik speciális fajtája. Tehát tudomásul kell venni, hogy létezik olyan is, hogy nem-Windows világ. Ráadásul aki a szerverek oldalán is érdekelt, annak mindenképpen meg kell barátkoznia a Linux világával.
A w3schools.com oldal gyűjtése szerint 2022. januárjában az operációs rendszerek aránya a következő volt:

Win 10

Win 8

Win 7

Win XP

Linux

Mac

Chrome OS

Mobil

66,3 %

1,5 %

3,4 %

0,0 %

4,1 %

9,1 %

0,6 %

15,0%

(Forrás: https://www.w3schools.com/browsers/browsers_os.asp)

 Operációs rendszerek aránya

Jogos a kérdés, hogy miért kell foglalkozni egy alig 4%-os részesedésű operációs rendszerrel? Ez a statisztika csak az asztali gépek elsődleges operációs rendszereit mutatja a W3Schools.org oldalon, de az internetes szervereken egyes felmérések szerint 60-90 % a Linuxok aránya. Így már érthetőbb a fontosság!

Ráadásul a Linux egy erősen feltörekvő operációs rendszer, melynek sikerességét az is jól mutatja, hogy egyre több disztribúció az eredeti ingyenesről pénzessé vált. Itt elértünk a Linux egyik hátrányához, ami sokak szerint az előnye: a széttagoltság. Az eredeti Linuxot még 1991-ben hozta nyilvánosságra Linus Torvards (akkori) finn egyetemista. Az operációs rendszer lényege a teljes nyilvánosság, a szabadon fejleszthető forráskód. Tehát a rendszer forrását teljes egészében nyilvánosságra kell hozni, ráadásul bárki fejleszthet a rendszerhez bármit, ha betartja az alapvető szabályokat. Ennek köszönhetően idővel a Linux egy igen fejlett, tömegek által tesztelt rendszerré vált.

Azonban a Windows-nak van egy központilag fejlesztett magja (kernel), amiből a konkrét kiadások/verziók publikálásra kerülnek, addig a Linuxnál éppen a fejlesztők sokszínűségének köszönhetően rengeteg verzió van. Ezek, az egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő rendszerek a disztribúciók. A jelenlegi fontosabbak:

  • Slackware: asztali felhasználásra, munkaállomás, szerver. Ebből származik a SuSe Linux.
  • Debian: Általános célú verzió. Ebből származott az Ubuntu Linux, ami jelenleg az egyik legnépszerűbb disztro.
  • Red Hat: Üzleti munkaállomás, szerver.

A teljes képhez érdemes megnézni a következő grafikát: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1b/Linux_Distribution_Timeline.svg

A főbb fejlesztési irányokat mutatja be a következő grafika:

Linux disztibúciók

(Kép eredeti verziója: https://cognitivewaves.wordpress.com/linux-distributions/)

Mindegyikből több ezer utód származott, melyek folyamatosan fejlődnek. Mivel nincsen központilag irányított fejlesztés, ezért az újdonságokat a fejlesztők az erre szakosodott internetes fórumokon publikálják, majd a legjobbnak ítélt, illetve legnépszerűbb fejlesztések bekerülnek a következő kernel verzióba.

A fontosabb verziók logóit mutatja be a következő grafika:

Linuxok logói

(Kép eredetije: https://nixwindows.wordpress.com/2015/02/09/linux-distros/)