Kábelek és hálózati eszközök
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Kábelek és hálózati eszközök
Többen is kérdezték, hogy mikor milyen kábelre van szükségük, így úgy érzem, hogy itt az ideje egy telefonon és/vagy hálózati kábelekről szóló összefoglaló cikknek.
Frissítés: menet közben a cikk az informatikus tanulók/hallgatók kérésére kibővült az OSI-ISO és a TCP/IP modellekkel, valamint a legfontosabb csatlakozó típusokkal; továbbá meg is újult.
Fontosabb telefonos kábelek
Nos, a legelső telekommunikációs kábelt Alexander Graham Bell találta fel 1876-ban a telefonnal együtt, mivel csak így lehetett megvalósítani a telefon hangátvitelét. A legelső telefonok a telegráfok által (is) használt drótokat vették igénybe. Anyaguk jellemzően réz volt, de sokszor használtak alumíniumot is. Az 1880-as években azonban több városban is kifejlesztették a városi villamos-hálózatot a jobb tömegközlekedésért, ám az új vezetékek zavarokat okoztak a telefonok átvitelében. Hamarosan a villamos energia átszőtte a városokat, így az eddigi telefonkábeleket minőségileg meg kellett újítani, mivel a szolgáltatásuk elégtelennek bizonyult. A mérnökök ötlete az volt, hogy a már elektromos átvitelre amúgy is használt póznákon vigyék a telefonkábelt is, de ez csak úgy működött, ha a telefonkábelek kaptak megfelelő szigetelést. A korai vezetékek jobb átvitelt biztosítottak, ha a póznák tetején a kábeleket keresztezték kb. 4-szer kilométerenként. (Kép eredetije: http://en.wikipedia.org/wiki/Twisted_pair)
Az ilyen periodikus kábelcsere időnként még most is fellelhető, de egyre ritkábban.
A következő átviteli módot megint Alexander Graham Bell találta fel 1881-ben. 1900-ra az egész amerikai telefonvonal-hálózatot felújították és a kábeleket kicserélték csavart érpárra (angolul: TP = twisted pair) vagy jobb minőségű távolsági átvitelt is biztosító, áthallás-mentes kábelre. Napjainkban több millió kilométernyi sodrott érpár van a világon, melyek biztosítják a vezetékes telefontársaságok hang- és adatátvitelét. Hivatalosan a CAT1-es kábel átviteli sávszélessége 0,4 MHz és a mai, modern modemes adatátvitelhez már alkalmatlan.
OSI-ISO modell
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
OSI-ISO modell (és a TCP/IP)
Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a szerep az ISO-ra (International Standards Organization -Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) hárult. Ez a szervezet nem csak a számítástechnikában, hanem az élet más területein is igyekszik szabványokat teremteni, mint pl. a csavargyártásban. A hálózatokra vonatkozó rétegmodellt 1980-ban fogalmazta meg az OSI (Open System Interconnection) néven. Ez viszont nem szabvány, hanem csak egy ajánlás. Mindössze csak azt mondja meg, hogy milyen rétegekre kell osztani egy hálózatot és ezen rétegeknek mi legyen a feladatuk. Nem kötelező betartani. A megvalósított rendszerekben egyes rétegei szinte teljesen üresek, másokat tovább kellett osztani zsúfoltságuk miatt. Sok hiányossága ellenére a mai napig alapnak tekintik a gyártók.
Az OSI referencia modell szerint egy hálózatot 7 rétegre osztunk.
Időjárási oldalak
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Időjárási oldalak
Megjelent a Fejér Megyei Hírlap 2019.ápr.16-i számában
Valamint a Feol.hu oldalon: https://www.feol.hu/idojaras/helyi-idojaras/szamos-oldal-probalja-megjosolni-mi-varhato-osszeszedtuk-a-leghasznalhatobbakat-2977777/
Az internet tömegessé válása után szinte azonnal létrejöttek a különféle időjárási oldalak. Feltűnően nagy számukból lehet következtetni a meglehetősen nagy keresletre is. Jelen cikk igyekszik néhány ötletet adni a megfelelő, megbízható időjárás előrejelzésre.
1.) Windows 10 beépített alkalmazás – Időjárás néven: A folyamatos javítások ellenére sokunk operációs rendszere még mindig tele van logikátlan és következetlen hibákkal. Ennek ellenére egyik jól sikerült eleme az Időjárás nevű applikáció, ami az egyik frissítéskor a tálcára került ("28 oC Többny. felhős" felirat, majd az egeret a sáv fölé vive megkapjuk a teljes képet – ezt jelöltem a 2. számú piros nyíllal.)
Ez az alsó információs sáv az időjárás helyett részvényárfolyamokat is mutat. Továbbá még pár apróbb beállítást is végezhetünk, pl. tartózkodási hely, érdeklődési kör, stb.
Már a bejelentkező ikonjában is mutat pár adatot, de igazi tudását az alkalmazást elindítva mutatja be alapértelmezetten a Bing böngészőben. A pillanatnyi adatok mellett láthatunk pár napnyi előrejelzést, valamint a mai hőmérséklet/hőérzet, szél, látótávolság, páratartalom, légköri nyomás és harmatpont jelenlegi állását, ha engedélyezzük a helyzetünk megismerését (érdemes!). Közvetlenül alatta vannak az elkövetkezendő órák adatai, valamint a legfontosabb térképek (hőmérséklet, csapadék, radar, szél). Ez őszintén szólva több, mint elegendő! A szolgáltatás amúgy az MSN Weather része.
A Voyager küldetés
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
A Voyager küldetés
A NASA fennállása óta rengeteg küldetést hajtott végre, most is többet folytat párhuzamosan. Ezek között az talán egyik legsikeresebb a Voyager-1 és -2 küldetés; de minden esetre ez a jelenleg leghosszabb ideje futó misszió.
A küldetés célja
A Voyager csillagközi küldetésnek eredeti célja a külső bolygók és szomszédságukon túli tájak felderítése, majd Nap által uralt térség (heliopauza) peremének felderítése. Ez az újradefiniált küldetés továbbra is kutatja a külső Naprendszer környezetét, keresi a heliopauza határát, a Nap mágneses mezejének határát, illetve a napszél kifelé irányuló áramlását. Ilyen messzire még egyetlen, ember által alkotott űreszköz sem jutott.
Áttekintés
A Voyager-1 és -2 szondák azt a helyet kutatják, amit ember korábban még soha. 1977-es fellövésük óta töretlenül folytatják útjukat, immár 45 éve, ráadásul mindkét szonda sokkal távolabbra került a Naptól, mint a Plutó kisbolygó pályájának legtávolabbi pontja. 2012. augusztusában a Voyager-1 szonda jutott ki az emberiség történetében legelőször a csillagközi térbe, amit a közeli csillagok évmilliárdokkal ezelőtti robbanása által kidobott anyag részecskéi alkotnak. A tudósok remélik, hogy minél többet megtudhatnak erről az ismeretlen régióról, főleg a Voyager-2 2018. novemberi helioszférából a csillagközi térbe való kilépése miatt. Mindkét űrszonda továbbra is tudományos információkat küld a környezetéről a Mélyűri Hálózat (Deep Space Network = DSN) segítségével.
A szondák elsődleges küldetése a Jupiter és a Szaturnusz vizsgálata volt. Számos tudományos sikerük után (pl. a Jupiter Io holdjának aktív vulkánjai, vagy a Szaturnusz gyűrűinek bonyolultsága) a küldetést a NASA tudósai meghosszabbították. A Voyager-2 folytatta útját az Uránusz és a Neptunusz felé. Mind a mai napig ez az egyetlen emberi szonda, mit meglátogatta ezt a két bolygót. A szondák a helioszférából való kilépés után jelenleg a csillagközi űrt tanulmányozzák.
Fellövés időpontja: 1977. szept. 5. A szonda a Jupiter és a Szaturnusz mellett is elhaladt, kihasználva az óriásbolygók gravitációs parittya-effektusát. 1979.márc.5-én haladt el a Jupiter mellett, majd 1980. nov. 12-én volt a Szaturnusznál. A Szaturnusz után a szonda kiröpült a bolygók pályáiról és elhagyta a Naprendszert. Részletesebben: https://svs.gsfc.nasa.gov/4139
Háromszögtan program
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Háromszögtan program
Sokan próbáltak meg matematikai segédprogramokat írni, amik segíthetnek eligazodni a sokak által túl nehéznek tartott tantárgyban. Mivel egyik tanított osztályom sokat panaszkodott, hogy a háromszögek trigonometriája részből nem tudunk eleget gyakorolni, ezért összeütöttem egy alkalmazást, ami a háromszög három csúcspontjából több adatot is számol. Az anyag helye általában a 11. évfolyamban van.
A program még fejlesztés alatt van, de már elérhető egy elég komplett formában. A mindössze két fájlt tartalmazó letöltés után azonnal használható. Nem igényel telepítést. A Windows alkalmatlankodik vírusveszélyre hivatkozva, de ezzel nem kell törődni.
Fekete lyukak
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: A fekete lyukak
Rövidített verziója megjelent a Fejér Megyei Hírlapban 2019.ápr.12-én.
Egy szép, tiszta éjszakán, ha a városból felnézünk az égboltra, több tucatnyi csillagot látunk. Ha kimegyünk egy távoli fényektől mentes mezőre, akkor ez a szám több ezerre növekszik. Ha mindezt egy közepes távcsővel tesszük meg, akkor a szám máris milliós nagyságrendűre ugrik. Bár az égbolt rengeteg csillagát ismerjük és az egyre szaporodó földi és űrtávcsövek segítségével ez a szám napról napra nő, de a legrejtélyesebbek azon csillagok, amelyeket nem láthatunk: a fekete lyukak.
Mobilok története - statisztikák
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Mobilok története - Statisztikák
A sok statisztikai oldal közül megnéztem egyet, ezúttal a Statcounter.com-ot, ahol elég jól követik a világban adatformalommal is rendelkező mobiljainak megoszlását. Ez alapján a készülékek megoszlása a következő:
Mérés alapja: https://gs.statcounter.com/vendor-market-share/mobile
Számomra érdekes, hogy az Apple és a Samsung ennyire fej-fej mellett halad, de a nálunk nagyjából ismeretlen Oppo, illetve Vivo is komoly szeletet kapott. Sok tucatnyi gyártó szerepel a "többi" kategória 16 %-ában is.
Ugyanez a grafika a magyar mérések alapján:
Programozási tételek
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Programozási tételek
Tisztelt informatika (új nevén: digitális kultúra) iránt érdeklődők!
Pár éve jelent meg a "Bevezetés a Visual C# programozási nyelvbe felhasználói szemmel" c. könyvem az ISZE kiadó jóvoltából. Nemrégen megjelent a második kiadása is. Egyre többen kérdezik, hogy miért nem adok ki hozzá egy tételgyűjteményt is?! Ez a cikk-sorozat szeretné ezt az olvasói kérést teljesíteni.
Fontos: ez a programozási tételek nem bevezető jellegű olvasmány! Bár igyekeztem kommentelni sok mindent, de ez még kevés a teljes megértéshez. Arra kérem, hogy az oldalt látható borítójú könyvet rendeljék meg az www.isze.hu holnapról!
Ez a 30 tételből álló gyűjtemény szeretné az általános programozási tételeket feldolgozni. Használható középiskolai tanításhoz informatika, szakmai informatika, illetve digitális kultúra tantárgyakhoz. Referencia anyagként felsőfokú tanulmányokhoz is bátran javaslom.
Ezen felül a megújult érettségiben az emelt szintű digitális kultúra „B” tétele egy rövid programozási tétel vagy feladat lesz. Ezek a tételek igyekeznek lefedni ezt az igényt.
Tisztelt Olvasó! A mellékelt tételek csupán az egyik lehetséges megoldást mutatják. Nem állítom, hogy ez a legjobb megoldás, főleg nem azt, hogy az egyetlen jó megoldás. Kérem, ha Ön bármilyen kommentárt vagy kiegészítést szeretne ezekhez fűzni, akkor azt nyugodtan írja meg a tferi (kukac) tferi (pont) hu e-mail címre.
Operációs rendszerek arányai
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Operációs rendszerek arányai
Sok olyan oldal van, ami informatikus körökben mérvadó. Ezek közül egyik a www.w3schools.com oldal. Itt igen részletes statisztika van az oldalt látogatók adatairól. Az oldal sok adatgyűjtése között összeszedik a látogatók operációs rendszereinek adatait is. Ez az adatgyűjtés immáron 2003 óta folyik. A pontos URL: http://www.w3schools.com/browsers/browsers_os.asp
Ezen oldal adatai alapján állítottam össze pár grafikont. Az elsőn az összesített adatgyűjtés látható (2003 és 2017 között):
Jól látható, hogy a Win XP 75% körüli aránnyal tetőzött 2006-2007 fordulóján, de ez drasztikusan csökkent a Vista megjelenésekor. A sikertelen Vistát viszont gyorsan felváltotta (2010 elején) az igen sikeres Win7. A sikert mi sem jellemzi jobban annál, hogy 2011 közepén megelőzte az addig vezető Win XP-t. A következő nagy dobást a Win8 megjelenése jelentette, de piaci részesedése soha nem érte el a 25 %-ot. A következő nagy dobást a Win 10 megjelenése jelentette, ami gyorsan nőtt, de a Microsoft szerint nem elég gyorsan...
Az újabb időket fontosságuk miatt egy külön grafikonon ábrázoltam: