Weblapkészítés HTML alapokon 4. rész

Részletek

Tamás Ferenc: Weblapkészítés HTML alapokon – 4. rész

10. fejezet: Keretek (frame-ek)

A HTML 4-es verzió születésekor egyértelmű volt a keret: FRAME. De ezt a verziót eléggé túlhaladta a kor és a bővülő követelményrendszer, így egyre másra tűntek fel az újabbnál újabb lehetőségek. De mindenek előtt tisztázzuk a klasszikus alapokat!

A HTML-oldalak igen hasznos része a keretek (angolul: FRAME-ek) használata. Ezt a szomszédos dokumentum is bizonyítja. (htmlpelda22.html) A felépítése gyakorlatilag igen egyszerű, mivel a két keret külön-külön is felhasználható és minden hivatkozhat mindenre. Amint ez a forráskódban is látható, a kereteket két tag: a <FRAMESET> és a <FRAME>. Természetesen a <FRAMESET>-ben százalékosan, illetve pixelesen is megadható a keretek aránya. Szükség esetén több keret is egymásba ágyazható. A vízszintes felosztáshoz a "rows" szócskát kell használni, míg a függőleges felosztáshoz a "cols" szükséges.

Lényeges kiemelni, hogy a frameset taget a HTML5 már nem támogatja. Az egyes keretek szélességét meg lehet adni képpontban, százalékban vagy a csillag (*) jellel, ami csak egyszer használható, ám ilyenkor az összes többi helyet jelöli.

Weblapkészítés HTML alapokon 3. rész

Részletek

Tamás Ferenc: Weblapkészítés HTML alapokon – 3. rész

6. fejezet: Ékezetek

Némi kiegészítés az eredeti verzióhoz: amikor a könyv eredetijét írtam, akkor ez a fejezet még kiemelt fontosságú volt. Azóta ez jócskán csökkent, ugyanis a kódlapok (később lesz szó róluk) olyan mértékben elterjedtek, hogy gyakorlatilag megkerülhetetlenek. Óriási előnyük: immáron már nem kell szenvedni az egyes ékezetes karakterek kódjaival. Így ezt a fejezetet inkább csak, mint érdekességet ajánlom!
Az ékezetek nem mindig és könnyedén használhatóak a HTML-nyelvben. Eleve a dolog azért problémás, mert rengeteg nemzeti nyelv van a világon, viszont az internet alapvető nyelve a meglehetősen kicsi karakterkészlettel rendelkező angol. Az egyik lehetséges megoldás az, hogy mindenki csak a saját nemzeti nyelvén készült honlapokat láthatja. Nyilvánvaló, hogy ez mereven ellentmond a web nemzetköziségének. Ráadásul eleve lehetetlenné teszi a nyelvtanulást.
Másik verzió, hogy eleve minden nemzeti nyelv összes karakterét beépítjük a böngészők összes verziójába, de ezzel a képírásos keleti nyelvek (kínai, japán, koreai, stb.) hatalmas mennyiségű jelkészlete miatt a méret drasztikus növekedését érjük el. Lehetséges középút, hogy minden alapvető (angol) karakternek van egy egyszerű (1 byte-os) kódja (aki ismeri: ez az ASCII kód). Gyakorlatilag ez a repülő ékezetes írásmód "e’kezet ne'lku:li i'ra'smo'd ke’so:bb kirakott e’kezetekkel".
Az ékezetes betűk viszonylag egyszerűek, mivel az alapvető (angol) karakter köré az &xacute; kombináció kell írni, ahol az "x" az adott karaktert jelöli. De itt van egy táblázat is - a jobb érthetőség kedvéért!

Operációs rendszerek arányai

Részletek

Tamás Ferenc: Operációs rendszerek arányai

Sok olyan oldal van, ami informatikus körökben mérvadó. Ezek közül egyik a www.w3schools.com oldal. Itt igen részletes statisztika van az oldalt látogatók adatairól. Az oldal sok adatgyűjtése között összeszedik a látogatók operációs rendszereinek adatait is. Ez az adatgyűjtés immáron 2003 óta folyik. A pontos URL: http://www.w3schools.com/browsers/browsers_os.asp

Ezen oldal adatai alapján állítottam össze pár grafikont. Az elsőn az összesített adatgyűjtés látható:

Windows arányok 2003-2017

 

Weblapkészítés HTML alapokon 2. rész

Részletek

Tamás Ferenc: Weblapkészítés HTML alapokon – 2. rész

 

3. fejezet: Fejezetek és formázásuk

A böngészőkben vannak eleve beépített stílusok, amit érdemes ki is használni. Ezek a címformátumok, pontosabban a "Heading" parancsok (magyarul kb. címsor). 6 eleve beépített formátum van, sorszám szerint 1-tõl 6-ig. Az 1-es a legerősebb bekezdés-formátum, míg a 6-os a legkisebb. Apró megjegyzés: a gyakorlatban 2-3 szintű fejezetcímnél csak ritkán alkalmazunk többet! Nézzük az alábbi példa megjelenését! (htmlpelda10.html)

<HTML>

<h1>Heading 1</h1>

<h2>Heading 2</h2>

<h3>Heading 3</h3>

<h4>Heading 4</h4>

<h5>Heading 5</h5>

<h6>Heading 6</h6>

</HTML>

Ha ezt böngészőben elindítjuk, akkor egyből látható a megjelenése. A címsor-tageknek egyetlen paramétere van, ami az elhelyezést biztosítja:

align=”left/center/right/justify”

Csillagok élete

Részletek

Csillagok élete és halála

„Valaha réges-régen egy messzi-messzi galaxisban.”

George Lucas: Csillagok háborúja

Mint minden tisztességes mese, ez is így kezdődik. Valaha volt egy Ősrobbanás (Big Bang), melyben minden anyag keletkezett. Ekkor jöttek létre a protogalaxisok, melyek akkoriban még csak kicsi anyagcsomók voltak – döntő részben hidrogénből és némi kis héliumból álltak. Ezek álltak össze szép lassan – alig pár milliárd év alatt – galaxisokká és itt egy pillanatra álljunk meg!

A protogalaxisok kezdetben hidrogén-hélium-elegyből álltak, mivel egyszerűen még nem keletkezett nagyobb rendszámú (értsd: bonyolultabb) anyag.

Weblapkészítés HTML alapokon 1

Részletek

Tamás Ferenc: Weblapkészítés HTML alapokon

 Bevezető

Jelen írásom az interneten több éve megtalálható "HTML-könyv" mintájára készült, annak szerves újragondolása. Ez a bizonyos HTML könyv még tisztán a 4-es szabványú HTML-lel foglalkozik és 5-6 éve biztos első helyezett a Google "HTML könyv" találati listáján, továbbá igen sok helyen (érettségire, illetve ECDL-vizsgára készülve) tanítják.

Jelen írás már csak terjedelmi korlátai miatt sem térhet ki a teljes HTML 5-ös szabványra, bár igen sokat ismertet belőle. Az alapokat a legegyszerűbben megtanulható HTML 4-es szabványokon fogom ismertetni, majd később kerül bevezetésre a CSS, aztán szépen lassan bejön a HTML 5. Az írás végén megtalálható egy egész terjedelmes referencia-tár.

Tisztelt Olvasó!

Ha Ön ezt az írást végigolvassa és tisztességesen megcsinálja a benne lévő feladatokat, akkor elegendő gyakorlatot szerez akár egy emelt szintű (szakmai és hagyományos) informatika érettségire, akár egy ECDL-vizsgára való felkészülésre; de jól megértheti a HTML-alapú weblapkészítés logikáját és gyakorlatát is.

Jogvédelem!

Jelen mű teljes vagy részleges másolata, annak bárminemű (elektronikus, írásbeli vagy nyomtatott) terjesztése a szerző előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!
Minden további vita elkerülése végett kérem, keressen meg a http://tferi.hu/kapcsolat oldalon leírtak alapján!

 

 

Tartalomjegyzék

(Megjegyzés: az eddig elkészült részekkel)

1. fejezet A HTML logikája
2. fejezet Betűk formázása
3. fejezet Fejezetek és formázásuk
4. fejezet Kapcsolatok
5. fejezet Listák
6. fejezet Ékezetek
7. fejezet Táblázatok
8. fejezet Kép beszúrása
9. fejezet Videó beszúrása
10. fejezet Keretek (frame)
11. fejezet Keretek újszerű módon - Iframe
12. fejezet

Egyéb formázási lehetőségek
Marquee, Basefont, Bgsound
13. fejezet Body és Meta
14. fejezet Térképek
15. fejezet Kérdőív
16. fejezet Egyéb elemek
17. fejezet HTML színkiosztás
18. fejezet HTML karakterek
matematikai, görög és egyéb karakterek
19. fejezet Nyelvi kódok
20.1. fejezet CSS alapismeretek
20.2. fejezet A CSS három alapvető formája
20.3. fejezet Írjunk egyszerű stíluslapot!
21.1. fejezet CSS Betűformázások
21.2. fejezet CSS Szövegformázások
21.3. fejezet CSS Színek
21.4. fejezet CSS Hátterek
21.5. fejezet CSS Keretek
21.6. fejezet CSS Margók
21.7. fejezet CSS Helyhagyás (Padding)
21.8. fejezet CSS Magasság és szélesség

 

Advanced System Care

Részletek

Tamás Ferenc: Advanced System Care programcsaládASC lógók

Bevallom őszintén, hogy több rendszervizsgáló és -optimalizáló programot használtam eddig, de ez a kis alkalmazás, amelynek ötletét Aradról küldte Sárközi Sándor, jelenlegi kedvencem. A program egyaránt alkalmas a PC alatti operációs rendszer diagnosztikájára és javítására. Jelen verzióját több népszerű rendszeren próbáltam ki és szerencsére mindegyikkel jól elboldogult – ráadásul érezhető javulást is hozott, leginkább sebességben. A program folyamatosan javul és frissül.

Honlap: www.iobit.com. Itt számos kisebb-nagyobb program található, melyek egy része fizetős. Szerencsére az ASC rövidítésűnek létezik ingyenes verziója is. Jelenlegi verzió: 10.1.0. Persze meg lehet venni a jóval többet tudó Pro verziót is 1 gépre kb. 20 dollárért, de most nézzük az ingyenest. A letöltés igen gyors, bár 49,3 Mbyte az egész csomag. Letöltés után kattintsunk a telepítőre és az operációs rendszer beállításaitól függően pár biztonsági rákérdezés után eljutunk az első lényeges ablakhoz:

HTML/CSS könyv

Részletek

HTML-CSS könyv és referencia

Előszó az új verzióhoz

Még 2004-ben, amikor jelen könyvem eredetijét befejeztem, nem gondoltam volna, hogy ennyire sikeres lett. Sokan és sokszor dicsérték. Köszönet érte!
Legtöbben azt írják, hogy egy kifejezetten érthető, jól megszerkesztett és összefogott munka. Nem mellékes, hogy sokan referenciaként alkalmazzák, például akár az érettségire készüléshez, akár vizsgákhoz is. Most, hogy többedszerre újraírom a könyvet, remélem, hogy legalább ilyen sikeres lesz, mint a régi verzió.
Örömmel hallottam azt is, hogy tananyag lett ez az írás számos iskolában - közte számos közép- és főiskola, illetve egyetem.

Jogvédelem

Jelen mű teljes vagy részleges másolata, annak bárminemű (elektronikus, írásbeli vagy nyomtatott) terjesztése a szerző előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!
Minden további vita elkerülése végett kérem, keressen meg a http://tferi.hu/kapcsolat oldalon leírtak alapján!

 

Nos, ennyi bevezető után jöjjön a lényeg: a könyv - kibővített tartalommal!
(c) TFeri.hu, 2016.

 

Mechanikus számoló masinák

Részletek

A számítástechnika kultúrtörténete - Mechanikus számoló masinák

 

SchickardAz igazi áttörést a fémmegmunkálás finomodása hozta. Lehetővé vált a fogaskerekeket tartalmazó mechanikus zenélőszerkezetek és órák konstruálása. Ezek a számológépek előfutárai voltak. A németországi Herrenbergben született Wilhelm Schickard (1592-1635) thübingeni egyetem matematika-, csillagászat és héber nyelv- professzor volt 1623-ban leírt egy olyan számológépet, amelyben egymáshoz illeszkedő tíz- és egyfogú fogaskerekek vannak.

  1. Charles Babbage és kora
  2. Google Body Browser
  3. Hermann Hollerith – az IBM atyja
  4. Irfanview