Tamás Ferenc: Adatbáziskezelés alapjai 4. rész


Cikksorozatunk utolsó részében már csak pár apró lehetőség, illetve javaslat maradt hátra. Tapasztalatom szerint, ha valaki érettségihez, illetve ECDL-vizsgához használja az MS Access-t, akkor az adatbázist importálnia kell. Erre jelen cikksorozat megfelelő alapot nyújt. Ám a valódi adatbázisok többségében gyakori, hogy az adatok egy részét kézzel vigyük fel. Ezt legegyszerűbb olyan módon megtenni, hogy a táblát megnyitjuk és egyből hozzáfűzzük a következő rekordokat, de nagyobb mennyiségű adat felvitele esetén célszerű adatfelvételi űrlapot készíteni. Szerencsére az Access erre is kiváló lehetőséget nyújt!
Első lépésben nyissuk ki a már ismert „felmeres” adatbázis „megallo” nevű tábláját.
 
Az „Űrlap” gombra kattintva megnyithatjuk az űrlapokat. A program ad egy minimális mintát.
 
Az űrlap adatait így immár nyugodtan szerkeszthetjük. Például a fenti képen az Árpád üzletház nevét, valamint a menetidőt tudjuk átírni. Bár lehetőség van az egyes mezőnevek átírására is, de ezt nem érdemes megtenni, hiszen akkor az egész adatbázis (és főleg a lekérdezések rendje) felborulhat.
Ha a képen piros nyíllal kiemelt mező környékén nézelődünk, akkor látható lesz, hogy jelenleg hány rekord van a táblában (21) és abból jelenleg hányadikon állunk (1). Ezeket így egyesével léptethetjük, de hozzá is fűzhetünk újakat, persze előbb célszerű a végére lépni. Ezen műveleteket a piros nyíllal megjelölt rekord mellett jobbra találhatjuk. Megtalálásukban nagyot segít az egérmutató!
Bonyolultabb lehetőség az „Űrlaptervezés”, ahol már tetszőleges állíthatunk össze űrlapokat, illetve a bejárási sorrendet is megváltoztathatjuk.


Az Access lényege a különféle adatok és adatbázisok feldolgozása. Bemenő (importálandó) adatok lehetnek előzőleg mentett importálások, Excel táblák, Access adatbázisok, ODBC-adatbázisok (ilyenek például az egyes SQL-szerverek adatbázisai), a már látott szövegfájlok, XML-fájlok és még számos egyéb lehetőség. Ha ezeket a fenti lehetőségeket sikerül hibátlanul importálni, akkor már lehet velük dolgozni!
Más lehetőség az adatok kivitele, azaz exportálása. A legfontosabb lehetősek itt: mentett exportálások, Excel fájl, szövegfájl, XML-fájl, PDF-fájl, XPS-fájl, e-mail, Word körlevél vagy még sok egyéb.
Ami az Access előnye: óriási adatbázisokkal igen könnyen elbír. Nagy számítási igényű adatlekérdezéseket, szűréseket igen gyorsan végrehajt. Ami hátrány: nem rendelkezik az Excel-ben megszokott grafikus kimenettel, mivel nincsen grafikus kimenete, tehát nem lehet a lekérdezések végeredményét látványos grafikonokban ábrázolni.
Egy fontos dologról még mindenképpen beszélni kell: ez az Access lényege, az SQL nyelv. Jelen cikksorozat erejét és terjedelmét többszörösen meghaladja az SQL nyelv ismertetése, de az Access komoly szintű ismeretéhez elengedhetetlen az angol nyelv alapvető szavain alapuló adatbázis-lekérdező nyelv komoly ismerete. Csak bemutatásul szeretném az utolsó lekérdezés (7idodb) SQL-verzióját is megjeleníteni:
 
Még valamiről feltétlenül szólni kell: a Word-Excel-PowerPoint hármasnál megszokott dolog, hogy a programok visszafelé kompatibilisek, tehát ha egy dokumentumot egy régebbi Word-del formáztunk, akkor azt azonnal megnyitja az újabb szövegszerkesztő. Bár az Access is képes ezt megtenni, de az adatbáziskezelő esetében sajnos komoly kompatibilitási problémák lépnek fel. Sajnos a régebbi adatbázis-motor nem megfelelő az újabb adatbázisok kezelésére és ez fordítva is igaz! Kérem, nem lepődjön meg, ha pl. egy 2013-as Access-ben kiválóan megírt és jól elmentett adatbázisát a régebbi Access-ek bármelyike rosszul nyitja meg, ha egyáltalán hajlandó megnyitni!



Tisztelt Olvasó!
Köszönöm, hogy figyelemmel kísérte az adatbáziskezelésről szóló cikksorozatomat. Kérem, ha bármilyen kérdése, megjegyzése, kiegészítése van, akkor a szokásos tferi (kukac) tferi.hu címen feltétlenül ossza meg velem!

Tisztelettel:

Tamás Ferenc
© TFeri.hu, 2014. dec.
Frissítve: 2017.