Este fáradtan értünk a CERN-be, ami Genf szélén van, ami alig pár méterre a francia határtól. Különben a létesítmények jó része átnyúlik a határon, illetve alatta, de erről majd később! Egy gyors vacsora után a helyi szervezők főnöke, Mick Storr fogadott mindet és átfutottunk a másnapi programon is.

 

Hétfőn reggel 8.30-kor Jurcsó Péter előadásában hallhattuk a CERN bemutatkozását. Történetről röviden annyit, hogy 1954-ben alapította 12 ország. Gondoljuk csak el, hol volt még akkor az EU?! Ma 20 ország a tagja, köztük hazánk is. Sokan azt gondolják, hogy ez a fizikusok mekkája: igazuk van - és mégsem! Annyiban tényleg fizikusoknak épült az egész komplexum, hogy a II. világháború után igen erős amerikai agy-elszívást csökkentse! Mostanra immáron óriási kutatási eredményeket értek el itt. Ha belegondolunk, hogy itt csupa-csupa munkamániás megszállott fizikus dolgozik, akkor a kép első pillantásra szörnyű lehet. De ha leülünk egy kávéra az étterem teraszára és ott beszédbe elegyedünk bárkivel, akkor már egészen más a kép. Itt mindenki mindenkivel simán szóba áll. Nincs a hatalmasságokat máshol körülölelő dicsfény: itt emberek vannak és kutatnak! A több száz ott lévő fizikus és doktorandusz-hallgató mellett jelenleg is fél tucatnyi Nobel-díjas dolgozik itt! Bár értük van a CERN, de a többséget nem ők adják, hanem a szerelők, a mérnökök, a munkások és a személyzet. Maga a CERN csak az infrastruktúrát adja, a fizikusok a kutatásokhoz való ötleteket maguk dolgozzák ki, illetve a pénzt is maguk kalapozzák össze.

Számomra, mint egyszerű tanárember számára az volt a meglepő, hogy tényleg bárkivel nyugodtan szóba lehetett állni és mindenki készséges volt és segítőkész. Emlékszem, hogy még a hétfői napomon veszettül kerestem egy épületet, amikor is egy öreg, hófehér hajú ázsiai öregúr zavaromat látva kisegített. Megköszönve segítségét már elmentem, amikor majdnem nekem jött egy fiatal kutató, aki éppen ezt az öreg professzort kereste. Lehet, hogy ő volt az egyik Nobel-díjas? Olyan emberi pillanat volt!

CERN

No, visszatérve a CERN bemutatására: itt főleg részecskék gyorsításával és ütköztetésével foglalkoznak. A költségvetésük évente kb. 1100 millió svájci frank, ami 200 milliárd forintnak felel meg. A költségvetésből mi magyarok fejenként évente átlagosan 1 kávéra valót fizetünk. Szinte semmi! Viszont a tudás, amit ebből nyerünk, hihetetlen! Jelenleg megközelítőleg 80 országból közel 100 nyelvet használók vannak a CERN-ben. Munkanyelvek az angol és a francia. A kutatók és a mérnökök inkább az angolt használják, míg például a konyha, a szerelők inkább a franciát. Fizetni inkább svájci frankban lehet, de mindenhol simán elfogadják az eurót is – legfeljebb frankban adnak vissza.

A lényeg: a CERN legnagyobb projektje, az LHC (Large Hadron Collider – Nagy hadron-ütköztető) a világ jelenlegi legnagyobb részecskefizikai ütköztetője. Csak egyetlen egy gyors adat: az ideális üzemi hőmérséklet: 1,8 K, ami -271 Celsius foknak felel meg. 4 fő detektora van: ATLAS, ALICE, CMS, LHCb. Ezek önállóan felépített, a nagy gyűrűben elhelyezett több tízezer tonnás monstrumok. Bár a CERN bevallottan leginkább eszmecsere a fizikusok és a mérnökök számára, de óriási fejlődést hozott például az informatikai, orvosi, kormányzati, műszaki alkalmazásokban is. Aki nem tudná, a jelenlegi WEB is maga a CERN-ben látott napvilágot Tim Barners-Lee keze nyomán még 1991-ben. Az első weblap: http://info.cern.ch/LMBrowser.html

Szallas

Szállásunk

CERN reggel

Reggeli csendélet

CERN reggel

Reggeli csendélet háttérben a Mount Blanc

CERN elöadó
Gyülekezünk
Globe CERN

CERN glóbusza

Plazmahömerök

Plazmahőmérők (CRPP-EPFL)

Következő előadónk Veszprémi Viktor volt, aki magukról a gyorsítókról beszélt. Ezen eszközök segítenek minél jobban megismerni a körülöttünk lévő világot a pásztázó elektronmikroszkópok által sem észlelhető atommagi alkotóelemektől egészen az egész világegyetemünket formáló, galaxisokat mozgató erőkig.

 

Hétfői harmadik előadónk Trócsányi Zoltán volt, aki a Kozmológiáról beszélt alapfokon. Ebből megtudtuk, hogy a világegyetemünkben látható anyag az összes tömegnek csupán a 0,3-0,4%-a. A hidrogén-hélium gáz közel 4%-ot alkot, míg a rejtélyes sötét anyag 22%-a mellett a legnagyobb összetevő a sötét energia a maga 74%-ra becsült tömegével.

 

Hétfő délután kirándultunk Lausanne-ba, ahol a Plazmafizikai Kutatóintézetet (CRPP-EPFL) néztük meg. Itt alapvetően plazmafizikai és fúziós kutatások zajlanak. Nem tudom, hogy ki tudja, de már Európában épül a nemzetközi fúziós erőmű (ITER), ami remélhetőleg meghozza az olcsó, bőséges és szennyeződésmentes energiaforrást. Nos, ezért ilyen fontos például ezen kutatóintézet is! (www.iter.org) Egy apró adalék, hogy jobban érzékelhetőek legyen a működési körülmények: 1 millió amperes áramerősség mellett 1,43 Teslás mágnesen térben (borzalmasan nagy ez is!) 100 millió C feletti hőmérsékletet kell elérni és itt lehet jól kísérletezni.