1982-ben sem csökkent a lendület, hiszen piacra dobták az Intel 8096-ost, az első 16-bites mikrokontrollert, de sokkal fontosabb lépésként jött 1982 februárjában a következő 16-bites CPU, az Intel 80286, röviden „A 286-os”. A beépített 134 ezer tranzisztorával ez lett minden IBM PC/AT szíve. Kibocsájtáskori frekvencia: 6 MHz. Ezt későbbi verziókban sikerült feltornázni 10, illetve 12 MHz-re. Technológia: 1,5 mikron. Tranzisztorok száma: 134 ezer. Címezhető memória maximuma: 16 Mbyte. Még valami: az Intel tett egy azóta rengetegszer megbánt lépést: szövetséget kötött nagy riválisával, az AMD-vel (Advanced Micro Devices), hogy közösen fejlesszék ki az újabb processzort, a 286-ost. Az akkori nem egészen tiszta jogviszonyú szerződés azóta rengeteg pert, ellenpert és kölcsönös vádaskodást hozott. (Balra: Intel 286; Forrás: http://www.intel.com/ )

Az Intel 80286-os processzora tervezésekor felismerte és ezt az IBM-mel is elfogadtatta, hogy ha egy felhasználó kiépített maga számára egy működő rendszert és azt lassacskán bővítgette, akkor nem lesz hajlandó az egészet elölről kezdeni. Éppen ezért a 80286-os felülről volt kompatibilis a régebbi processzorokkal, de igen sok újdonságot is tartalmaztak. Eme újdonságok legfontosabbika volt, hogy lehetővé tette a védett módú (protected) programozást, azaz lehetővé tette egyszerre több program egymás melletti működését. Sok év távlatából már bátran ki lehet jelenteni, hogy műszaki szempontból a 286-os nem volt a legsikeresebb megoldás. A valós módú programozás miatt alapesetben csak 1 MByte memóriát tudott kezelni, a 16 MByte-os teljes memória kihasználásához védett üzemmódba kellett kapcsolni. Sajnos a két üzemmód között csak egy teljes újraindítással lehetett átkapcsolni. Az IBM 1984. augusztusában kihozta a 80286-ra épülő gépét, az IBM PC/AT-t. ( Advanced Technology ) Terjesztésének 6 éve alatt 15 millió 286-os processzort adtak el.

Itt már bevezették a színesebb grafikai képességeket lehetővé tevő EGA monitort és az eddigi 84 gombos billentyűzetet lecserélték a mai 101-102 gombosra. Azoknak a felhasználóknak, akik a DOS alatt dolgoztak, az új gép egyszerűen csak gyorsabb volt, más külön lehetőséget nem hozott. A védett mód használatához egy teljesen új operációs rendszer kellett, de a software-készítők nem igazán tolongtak látva a nehézségeket. Végül mégis elkészült pár ilyen rendszer a Xerox cég Palo Alto-i laboratóriumából koppintva az ötletet. (Képen: 1985-ös kiadású Windows 1.0!)

(Kép forrása: http://www.emsps.com/oldtools/mswinv.htm)

1983-ban több újítás is jött, melyek közül az első a kiegészítő magas-kivitelezésű fém-oxid félvezető (CHMOS), melynek segítségével a chipekben lényegesen csökkent a fogyasztás. Még ebben az évben érte el az Intel forgalma az 1 milliárd USA dollárt.

1984-ben az Intel kiadta a világ legelső CHMOS DRAM-ját 256 Kbyte méretben. Ráadásul a céget beválasztották az USA 100 legjobb munkahelye közé.