1989-ben az amerikai Nemzeti Mérnöki Akadémia a mikroprocesszort az emberiség 10 legjelentősebb mérnöki találmánya közé sorolta. Továbbá kiadták az Intel i850-es CPU-t, melyben először először sűrítettek bele 1 milliónál több tranzisztort, így könnyebbé tették a tudományos és a szuper-computeres megoldásokat. 1989. áprilisában bocsájtották ki az Intel 80486-os processzort, „A 486-ost”. Eredeti órajele: 25 MHz. Későbbi verziókban ez 33 és 50 MHz-re nőtt. Technológia: 1, illetve 0,8 mikron. Tranzisztorok száma: 1,2 millió. Címezhető memória: 4 GByte. Itt is az üzleti szférának szánt 486-DX jött ki először, melyet 1991. szeptemberében követett csak a főleg otthoni, illetve hobbi-felhasználóknak szánt alacsony árfekvésű 486-SX. (Frekvenciák: 16, 20, 25, 33 MHz.) Bár a 386 után hamarosan felmerült az igény egy új processzorra, de ezt a várakozást a 486-os nem igazán váltotta be. Gyakorlatilag nem változtattak a jól bevált 386-os modellen, de a teljesítmény érdekében az egészet áttervezték. Ez a CPU is 32 bites volt. Beépítettek egy, a 387-essel kompatibilis FPU-t (lebegőpontos számító-processzort). Megjelent a CPU-ban belül a kis méretű, de rendkívül gyorsan működő memória, a cache, de egyenlőre csak 8 Kbyte méretben.

1990. június 3-án hirtelen szívrohamban meghal Bob Noyce. Az Intel piacra dobja a nyomtatószerverek első generációját, NetPort néven, melyek lehetővé teszik printerek lokális hálózatra kötését és megosztását. 1990. októberében jön a mobil gépekbe szánt 386-SL CPU.

Intel Inside logo1991-ben világszerte bevezetik az „Intel Inside” logót, mely segít a felhasználóknak azonosítani a gépek belsejében elbújó Intel-es CPU-kat. (Kép eredetije: www.intel.com) 1991. szeptember jelenik meg az otthoni felhasználóknak szánt 486-SX. 1991-ben az Intel Touchstone Delta rendszere, amely Intel i960 CPU-kon alapul világrekordot ér el, mivel eléri a 32 GFLOP műveleti sebességet (32 milliárd lebegőpontos művelet másodpercenként).

1992-ben az Intel lesz a világ legnagyobb félvezető-szállítója a Dataquest piaci kutatásai alapján. A frissen bevezetett 486-alapú rendszerekhez ajánlott Intel 82420-as chip-csomagja nagy sikert arat, mivel így a PC-gyártók biztosan kompatibilis eszközökhöz jutnak. Az egyre újabb és újabb processzorok megjelenése elbizonytalanította a felhasználókat. Mindig ki kellett szedni az előző processzort és a helyére bedugni az újat. Esetenként ez nem volt elegendő, mivel az egész alaplapot ki kellett cserélni, így a számítógépet teljes egészében át kellett szerelni. Természetesen az egyre nagyobb programok egyre több helyet igényeltek a HDD-n és csak egyre több memórián voltak hajlandóak működni. Hamarosan megjelent az alaplapokon az OverDrive helye. Ezeket a speciális processzorokat nem a régi helyére kellett beépíteni, hanem a régi fölé, esetleg az alaplapon előre kiképzett helyre, a régi processzor mellé kellett bedugni. Így az alap-processzor cseréje nélkül is gyorsult a rendszer 10-50 %-kal. 1992. márciusában jelenik meg a teljesítmény duplázását elérő 486-DX2 CPU (frekvencia: 40/55/60 MHz, 0,8 mikronos technológia, 1,2 millió tranzisztor, 4 GB címezhető memória, de még mindig 8 Kbyte cache). Érdekes, hogy nagy teljesítménye ellenére aránylag alacsony áron dobták piacra. 1992 novemberében dobták piacra a mobil gépekbe szánt 486-SL CPU-t (frekvencia: 20/25/33 MHz, technológia: 0,8 mikron, tranzisztor: 1,4 millió).

A 486-os széria utolsó tagja csak 1994. márciusában jelent meg, ami újabb duplázás után a 486-DX4 jelet kapja (frekvencia: 75/100 MHz, technológia: 0,6 mikron, tranzisztor: 1,6 millió és már 16 Kbyte cache).

Ekkorra az Intel késhegyre menő harcot és vitát folytatott egykori szövetségesével, az AMD-vel a 386-os és a 486-os processzorok felhasználása miatt. Évekig tartó jogviták után 1995. januárjában megállapodtak, hogy mindegyik vállalat felhasználhatja a processzorok építéséhez szükséges, közösen fejlesztett mikrokódokat, de semmi többet és mindkét vállalat eláll a további perektől kölcsönös kártérítések után. A pereknek így vége lett, de ez a per váltotta ki az Intel következő lépését: a Pentium piacra dobását.

Intel 486-DX

(Kép eredetije: www.intel.com)

Folytatása következik!

 

Felhasznált irodalom:

© TFeri.hu, 2011. jún.

Felújítva: 2016 és 2020.