Csatlakoztatási lehetőségek:

Az idők folyamán (no meg a fejlesztések hatására) több csatlakozó típus került forgalomba.

A legelső PC-knél még az ISA-busz csatoló volt használatban, mivel az egyszerű 16 bites átvitel bőségesen elegendő volt a korai alacsony sebességű PC-knek. Érdekesség, hogy az eredeti „PC/AT csatlakozó” név túl hosszú volt, így ezt hamarosan a szakma lerövidítette „AT csatlakozó”-ra, amit immáron simán márkavédjegyként is használtak.

A következő nemzedék az IDE volt. Feltűnése akkor következett be, amikor az eredeti ISA sebessége már nem volt elegendő az egyre növekvő adatáramlás miatt. Kifejlesztő: Western Digital. Eredeti név: Integrated Drive Electronics. Időpont: 1986. Együttműködők: Control Data Corporation (merevlemezek) és Compaq Computer (felhasználóként). Ők fejlesztették ki nem csupán a csatlakozót, hanem a protokollt, illetve biztosították a megfelelő szoftveres háttértámogatást is. Az első IDE-csatolós ST-506-os merevlemezeket a Compaq PC-kben dobták piacra 1986-ban.

ST-506-os HDD

Képen: ST-506-os HDD.

Kép eredetije: http://storageeffect.media.seagate.com/files/2008/04/st506.jpg

Az eredeti IDE (kb.: integrált meghajtó-elektronika) kifejezés nem csupán a csatlakozó felületet jelenti, hanem azt is, hogy a meghajtó vezérlője integrálva van, nem pedig önálló adatkezelő vagy csatlakozik az alaplaphoz. Ez a megoldás csökkentette a meghajtót befogadó számítógép CPU-jára és alaplapjára nehezedő számítási teljesítményt, mivel az összes alacsony (értsd: hardware) szintű mechanikai működést kezeli a meghajtó adatkezelője is. Az eredetileg 1994-ben publikált szabvány következő fejlesztése ATA-1 néven lépett piacra.

A fejlesztést leginkább az tette szükségessé, hogy az akkoriban még a floppy számára is kellett hely, de a nagyobb méretű adatokat már HDD-n kellett tárolni, de a véges kapacitás miatt ezekből sokszor kettőt is be kellett építeni a házba. Hamarosan piacra kerültek az első számítógépbe építhető CD-ROM-ok is, aminek csak úgy jutott hely, ha az egyik HDD-t kiszedték. Megjelentek már az igen megbízható SCSI-vezérlők is, de azok sajnos nagyon borsos áron voltak csak elérhetőek, így elterjedésük igen lassacskán haladt.

Egy költséghatékony és egyszerű megoldás volt helyette az alaplapot bővíteni egy újabb, immár kettes számú ATA-interfésszel. Első időkben ezt a korai hangkártyák terhére fejlesztették (és helyükre is építették be), de az üzleti PC-k felhasználóiban hamarosan felmerült az igény, hogy az immáron beépített CD-ROM képes legyen jó minőségű, digitális hang kiadására is. Mellékesen szeretném csak megegyezni, hogy így alakultak ki az első generációs multimédiás PC-k...

Szerencsére ezen a kezdeti „őskáoszon” hamarosan úrrá lett a rend és a következő szabvány terjedt el:

  • 2 darab alaplapi támogatású IDE-csatlakozó hely létezik. (IDE-0 és IDE-1)

  • Mindkét helyen 1 vagy 2 eszközt lehet csatlakoztatni.

  • A csatlakozó 40-eres kábel két verziója létezik attól függően, hogy 1 vagy két eszközt kell rá tenni.

  • Az olcsóbb gépekbe a gyártók általában a 2-végű kábelt tették bele, amivel pár dollárt megspóroltak. Így az újabb eszköz rácsatlakoztatása előtt szükségessé vált a kábel cseréje is egy 3-végűre.

  • A 3-végű kábelre sem feltétlenül kell rácsatlakoztatni azonnal mindkét eszközt. A PC vígan elüzemel úgy is, hogy van üres hely a kábelen!

  • Az elsődleges kábel neve: primary, míg a másodlagos kábelé: secondary.

  • A kábelen lévő eszközök közül az egyik a Master, míg a másik a Slave. Ezt egyrészt az eszközökön lévő dugaszokkal lehet beállítani, de lehetőség van arra is, hogy a kábel válasszon: Cable Select. Ezt a választást gyakorlatilag a rendszer tette meg, amikor a PC először megérezte a kábelen az új eszközt. (Jobb oldali képen: 3-végű kábel. Kép eredetije: http://www.rtech.ie/)

  • További bővítés és osztás nem lehetséges!

  • A piacvezető Windows operációs rendszer kívánalma, hogy a rendszermeghajtó mindig a Primary Master helyen legyen! Ebből az elvből csak a Windows XP korában (SP2 vagy 3 után) engedett a Microsoft.

Az ATA-csatlakozók felett is végül a technikai fejlődés mondta ki a halálos ítéletet, mivel az ATA-t elsődlegesen használó merevlemezek egyre inkább SATA (Serial ATA) csatlakozót kezdtek használni, így egyre inkább csak a CD/DVD-meghajtóknak kellett a régi IDE. De ezen is hamar túlléptek a hardware-építők, mivel megjelentek a SATA-s optikai meghajtók. 2005 után a klasszikus IDE, illetve hagyományos ATA-csatlakozók egyre inkább kihasználatlanok, ezért pár egyszerűbb gépben az alaplapból már hiányzik is a támogatásuk.

Még 1994-ben, körülbelül az ATA-1 elfogadásával azonos időben a Western Digital egy kicsit módosított szabványt is bevezetett: Enhanced IDE (fokozott IDE). Ez már a közelgő Ata-2 specifikációt tartalmazta és pár apró (főleg technológiai) újítást. A többi HDD-gyártó bevezette a saját Ata-1-es változatát, „Fast ATA” (gyors ATA), illetve „Fast ATA-2” néven. Hivatalosan az ATA-2 csatlakozót 1996-ban fogadták el szabványként, de ekkorra már belekerült a szabványba a legtöbb gyártó saját fejlesztése is.

Az eredeti ATA és annak fejlesztései csak a telepített HDD-ket támogatták, de az 1990-es években feltűnt cserélhető médiákat (pl.: hordozható HDD) már nem, mivel nem tudták végrehajtani az egyszerű „média leválasztása” parancsot. A problémát a gyártók egy ideiglenes csoportja (Small Form Factor) tudta áthidalni azzal, hogy létrehozta az ATAPI (ATA Pocket Interface) csatlakozót. Ez a felület egy hibrid, amely tulajdonképpen lehetővé teszi, hogy a hagyományos ATA felület támogatni a SCSI-parancsokat és -válaszokat. A probléma korai megoldása csak abból állt, hogy az első ilyen ATAPI eszközökhöz mellékeltek egy ATA-SCSI átalakítót. Ilyen APATI eszközök például egyes CD/DVD-ROM-ok, szalagos meghajtók, nagy kapacitású floppy-k (ZipDrive, SuperDrive, stb.). Az ATAPI végül 1998-ban került fel a szabványok listájára. Az átviteli sebességek is gyorsultak, mivel a kezdeti ATA csatolók még 16 MByte/sec-cel működtek, de ezt hamarosan sikerült feltornászni 33-ra (az Ultra DMA technológiával), majd az átviteli hibák csökkentése miatt (is) bevezetett 80-eres kábel sebességével ez már 133 lett.