MS-DOSMS-DOS - béke poraira

Befejezve: 2007; felújítva: 2009 és 2016.

 

Eredeti ötlet: http://www.prog.hu/news.php?nid=257 és
http://www.intermedia.c3.hu/~szmz/comparch/hist_szeged/comphist/inlap.jate.u-szeged.hu/tortenet/PCVILAG/PC/msdos.htm

Az MS-DOS operációs rendszer támogatását a Microsoft® - a Windows 3.x, 95 és NT 3.51 változatokkal egyetemben 2002 legvégén beszüntette, így ezek átléptek a halott operációs rendszerek sorába. Így már nem lehet a licenszet megvásárolni és persze nem lehet a világcéghez fordulni segélyezésért, ha valami elakad. Persze a jó öreg "kattogók", a DOS-os gépek ettől még vígan működnek. Nem szabad egy pillanatra sem elfelejteni, hogy ez az operációs rendszer hozta meg Bill Gates-nek a világsikert és előkészítette a Windows világhódítását.

A kezdetek

Gates

MS-DOS 1.0 Az MS-DOS, amelynek első változata 1981 augusztusában jelent meg, eredetileg valójában nem a Microsoft terméke volt. Az MS-DOSMS-DOS 1.0 valójában a QDOS (Quick and Dirty Operating System) egy minimálisan átdolgozott változata volt, amelyet a Microsoft az eredeti gyártó Seattle Computer Products-tól 50.000 dollárért vett meg kizárólag abból a célból vett meg, hogy azt tovább értékesíthesse az IBM felé, utóbbi akkor induló PC számítógépei operációs rendszereként - mivel már akkoriban az terjengett, hogy a kék óriás beszáll az addig lenézett személyi számítógépek piacára.

Jellemző pletyka, hogy Bill Gates suhanc-csapatának nem volt annyi pénze sem, hogy kifizesse ezt az összeget, így a csekket "hozomra" töltötte ki!

A rendszer valójában a Gary Kildall által majd' egy évtizeddel korábban kidolgozott, és azóta már rendkívüli népszerűségnek örvendő CP/M operációs rendszer egy "koppintása" volt, amelyben azonban néhány kulcselemet (mint például a prompt, a könyvtár-elválasztó, sztringlezáró karakter, és néhány egyéb apróság) megváltoztattak abból a célból, hogy ne lehessen szabadalmak megsértésével pert indítani vele kapcsolatban.

A DOS kernel(mag) ennek ellenére egyértelmű hasonlóságot mutatott nagy elődjével, és egészen a 3.0-s változatig minimális módosítással futtathatók voltak rajta az előd CP/M-re írott alkalmazások.

 

MS-DOS 1.0 - azaz QDOS

Az eredeti IBM PC operációs rendszerének szánták. A rendszernek ekkor még a parancssori értelmezőből és az EDLIN nevű sorszerkesztőből állt. Utóbbit az akkori felhasználók nagy része is teljesen abszurdnak minősítették, habár jobb híján rákényszerültek a használatára... Az EDLIN képessége nevének megfelelően (EDitor of LINes = sorok szerkesztője) valóban kizárólag sorszámokkal azonosított sorok szerkesztésére korlátozódott, és igazából semmi hasonlóságot nem mutatott akár a kezdetleges szövegszerkesztőkkel sem.

Csak egy oldalas, 8 szektoros formátumú, 160 kB kapacitású lemezeket kezelt, még nem ismerte az alkönyvtárak rendszerét. Az 1.05 verzió csak a hibákat javította, új paranccsal nem rendelkezett. Az 1.10 egy évig uralta a piacot, már képes volt kétoldalas lemezt is kezelni, azaz 320 kB kapacitású, 8 szektoros formátumút.

A Microsoft a QDOS (Quick and Dirty Operating System) MS-DOS-ra történő átnevezésén túl minimális módosításokat hajtott végre, és végül először az 1.24 verziószámot viselő változatot adta át az IBM fejlesztőinek, aki ezzel az operációs rendszerrel dobta piacra akkor debütáló PC számítógépét. Az első MS-DOS annyi hibát tartalmazott, hogy a Microsoft-nak hamarosan egy javított változatot, az 1.25-öt kellett a vásárlók rendelkezésére bocsátania. Utóbbi egyébként már képes volt a 320 KB-os kétoldalas lemezek kezelésére is.

 

MS-DOS 2.0 - 3.3

dos 2.11

Az 1983 márciusában megjelent következő generációs IBM személyi számítógéppel, az XT-vel már az MS-DOS 2.0 került kiszállításra. Gyakorlatilag az alapoktól újraírt rendszer volt, amely immár képes volt a könyvtárak és merevlemezek kezelésére is, bár utóbbiból csak a maximum 10 MB-osokat tudta kezelni, de akkoriban a HDD is eleve ritkaság volt, nemhogy az ekkora gigantomán kapacitású.

Az IBM által 1983 októberében bemutatott PCjr (=Junior) számítógép már az MS-DOS 2.1 változatát futtatta. Ezt a gépet leginkább az akkori sikergépnek számító Commodore és Apple II gépekhez hasonlóan inkább otthoni gépnek terveztek, ám nem volt eléggé kompatibilis az IBM előző gépeivel, így meglehetősen nagyot bukott.

MS-DOS 2.11 - a PC-Jr javított operációs rendszere

MS-DOS 3.0 - 1984 augusztus! Az új IBM PC/AT operációs rendszere - nagy újításokkal. HDD maximum 20 Mbyte, 1.2 Mbyte-os lemezt is ismeri, megjelent a RAMDRIVE.SYS. 16-bitesre terjesztette ki az addig 12-bites FAT fájlrendszert. Megjelentek a nemzetközi beállítás parancsai – szinte semmilyen támogatással: select, keybxx, country, graftabl. A ramdrive.sys vezérlő lehetővé tette a memórialemez készítést. Az attrib és label parancsok megjelentek a lemezkezeléshez. A hálózat kezelési lehetőség a 3.10 újdonsága volt a javítások mellett, a join és subst parancs is ekkor jelent meg.

A még ugyanezen év novemberében piacra dobott MS-DOS 3.1 hálózati támogatással bővítette az operációs rendszer képességeit, míg az 1985 januárjában megjelent MS-DOS 3.2 a 3.5"-os, 720 KB-os "kisfloppy-k" kezelésének képességét vezette be a PC-kre.

A Microsoft nem sokkal ezután, 1985 novemberében jelentette be Windows nevű grafikus héjának első változatát, amelynek képességei akkoriban gyakorlatilag csak a fájlok és könyvtárak kezelésére korlátozódott, és gyakorlatilag semmilyen aspektusában nem hasonlított a mai Windows rendszerekre. Azt hiszem nem kell hangsúlyozni, hogy nem nagy jövőt jósoltak az újításnak.

1986-ban jelent meg a 3.20 verzió, amely a 3,5"-es, 720 kB kapacitású lemezt is tudta kezelni. Új parancs a replace és az xcopy, pár parancs módosult (pl.: attrib, format, graphics, command). Az új driver.sys fantom floppy használatát is lehetővé tette.

Az MS-DOS történetében mérföldkőnek számító 3.3-as változatot a Microsoft a Windows 2.0-val egy napon, 1987. április 2-án jelentette be. Utóbbi nem csak az azóta is használatban lévő 1.44 MB-os 3.5"-os hajlékonylemezek kezelésének képességével adományozta meg a PC tulajdonosokat, de végre lehetővé tette a "túlméretes" merevlemezek több logikai kötetre bontását, azaz particionálását is, amely képesség az ezt követő egy évtizedben igen nagy jelentőséggel bírt., bár a partíciók mérete nem lehetett nagyobb 32 MB-nál. Az MS-DOS 3.3 volt az első Microsoft operációs rendszer amely komoly nemzeti támogatást is tartalmazott. Kibővítették az ország-beállítási lehetőségeket, módosították a date, time, attrib, backup, restore és fdisk parancsot, új az append, call, chcp, fastopen és az nlsfunc parancs. Eddig új területi beállítást tett lehetővé a display.sys és printer.sys. A call, a @ és a környezeti változók kényelmesebbé tették a parancsfájlok használatát.

 

MS-DOS 4.0 - 7.1 DOS 4.0

MS-DOS 4.0 - 1988. október. Kicsit megelőzte korát. A Microsoft és az IBM együttműködéséből létrejött, és eredetileg Európában piacra dobott, majd hamarosan onnan ki is vont 4.0 a párhuzamos feldolgozás (multitaszking) lehetőségét vezette (volna) be a DOS-felhasználók világába, azonban sajnos meglehetősen sok hibája elrémisztette a felhasználókat. Ezen a hamarosan megjelenő, javított 4.01 sem tudott változtatni, így ez az op. rendszer is bukott. Lásd: PCjr! Az ötletet az IBM a saját OS/2 nevű rendszerében vitte tovább!

EMS memória használatára alkalmas a buffers, a ramdrive.sys és a smartdrv.sys. Az fdisk már 32 MB-nál nagyobb partíciót is létre tudott hozni, a share program automatikusan installálódott ekkor. Megjelent az interaktív grafikus felület: a dosshell. Ez nagyon hasonlított megjelenésében az 1985-ben kudarcot vallott Windows 1.0 verzióhoz. A memória használatáról tájékoztatott a mem parancs. A mode parancs lehetővé tette az ansi.sys használata esetén a 43 vagy 50 képernyősor használatát is. A 4.00 verziót már telepíteni kellett, a sys használata is megváltozott. Igazán az 1989-ben megjelenő 4.01 verzió sem volt túl megbízható.

DOS 6.22Az alapoktól újraírt MS-DOS 5.0-t a legstabilabb Windows-változat, a 3.0 megjelenése után, 1991 júniusában dobta piacra a Microsoft. A bukás ellen ezt a verziót már alaposan letesztelték a Microsoftnál, így egy valóban igen stabil operációs rendszert sikerült piacra dobniuk. A rezidens programok HMA-ba töltésének lehetőségével plusz memóriát volt képes felszabadítani az addigra igencsak falánkká vált alkalmazások számára (devicehigh, loadhigh, doskey) . Ez a rendszer már képes volt a nem túl sikeres 2.88 MB-os lemezek kezelésére is, a törölt fájlok visszaállítására (undelete, unformat, mirror), valamint számos néhány segédprogram "lebutított" változatát is tartalmazta (setver, dosshell, qbasic, ...).

MS-DOS 6.0 Utóbbi típusú segédprogramok igazán az 1993 augusztusában bemutatott 6.0 változatban szaporodtak el, amely beépített antivírus, lemezkarbantartó és biztonsági mentések készítésére használható programjaival közelebb állt a marketinghez, mint egy op. rendszerhez. Különlegessége volt a beépített "lemezduplázó" DoubleSpace program is, amelyért később a technológiát eredetileg kifejlesztő Stacker Corporation be is perelte a Microsoftot. A bíróság ítéletében elmarasztalta a redmondi szoftverkonszernt, aki így a kiszabott kártérítés megfizetése mellett kénytelen volt a DoubleSpace-t eltávolítani az MS-DOS-ból. Ennek helyébe az 1994 áprilisában bemutatott utolsó különálló DOS változatban, az 6.22-ben a VertiSoft Systems-től licenszelt DriveSpace került, ami elődjével gyakorlatilag teljesen azonos alapokon működött, és később még a Windows 95 és 98 operációs rendszerekben is helyett kapott...

 

MS-DOS 7.0 Utóbbiak - a Windows Millenium Edition-höz hasonlóan - az MS-DOS egy a Windows grafikus héjjal szorosan "összedrótozott" változatát tartalmazzák, amik már nem igazán tekinthetők külön operációs rendszernek. A szóban forgó rendszerek parancssorába a verziólekérdező parancsot beírva a felhasználók a 7.0, illetve 7.1 verziószámokat kaphatták.

Az egykor PC-k százmillióin futó MS-DOS története tehát szorosabb értelemben a 6.22, kiterjesztettebb értelemben pedig a Windows Millenium Edition változatával ér véget, hiszen a Microsoft ezt a vonalat a jövőben nem fejleszti tovább, hanem már csak kizárólag a teljesen új alapokra helyezett Windows NT technológiára épülő operációs rendszereket dob piacra. Utóbbiak pedig az MS-DOS-t már nem, csak egy annak működését utánzó, kompatibilitási célokból fenntartott parancssort üzemeltetnek, amely a borúlátó jóslatok ellenére sem akar eltűnni az operációs rendszerekből.

Az újabb Windows-rendszerekből sem lehet teljes mértékben száműzni a klasszikus DOS-parancssort, mivel a Win+R billentyű-kombináció után begépelt cmd+ENTER hatására megjelenő Parancssor alkalmazás még mindig szerves része a rendszernek.

 

MS-DOS. Született: 1981. Elhunyt: 2002. Élt 21 évet. Nyugodjon békében!