A Naprendszer elemei: Merkúr

Tamás Ferenc: A Naprendszer elemei – Merkúr

 

A Merkúr bolygót már az ókortól ismerték, mint a Napunkhoz legközelebbi bolygót. Ez a négy belső kőbolygó legkisebbje.

4 kőbolygó

(Képen: a négy kőbolygó méretarányos képe; Kép eredetije: https://steemitimages.com/0x0/https://k32.kn3.net/taringa/1/2/8/2/0/6/4/seba123neo/CDF.jpg?1922)

A szikár adatok:

  • Tömeg: 3,3*1023 kg = kb. 5,5%-a a Földnek.
  • Egyenlítői átmérő: 2440 km = kb. 39%-a a Földnek.
  • Térfogat: 6*1010 km3 = kb. 5,6%-a a Földnek.
  • Átlagos sűrűsége: 5,427 g/cm3.
  • Átlagos távolság a Naptól: 57,9 millió km = kb. 38%-a a Földének.
  • Összetétele: kő.
  • Felszíni gravitáció: 3,7 m/s2.
  • Keringési idő a Nap körül: 88 nap.

Forgási idő: 58 és fél nap.

MErkúr

(Képen: Merkúr bolygó; kép eredetije: https://steemit.com/steemstem/@neyi24/the-rocky-planets-and-their-characteristics#)

Maga a bolygó a hatalmas, forró Nap közelsége miatt kiégett, kietlen kősivatag. Igen gyorsan kering a Nap körül, ám saját tengelye körül meglehetősen lassan fordul meg. Valaha gyorsabban forgott, de a Nap gravitációs hatására idővel lelassult. A Földről is látható (volt), mivel megfelelő pozícióban állva közvetlenül napfelkelte előtt vált láthatóvá és közvetlenül napnyugta után lett újra látható. Tulajdonképpen Esthajnalcsillagként viselkedett, de a növekvő légszennyeződés és az egyre több mesterséges fényforrás miatt már nem látható szabad szemmel.

A Merkúr bolygó tengelyének a legkisebb a dőlésszöge az egész Naprendszerben (kb. 1/30-ad fok). A planéta geológiailag inaktív több milliárd éve. Gyakorlatilag nincs légköre, bár a napszélből időnként befog egy kis kvázi-légkört. Viszont a felszíni hőingadozása óriási, mivel a Nap felőli oldal átlaghőmérséklete kb. 427 oC, míg az éjszakai oldalon ugyanez a szám mindössze -173 oC. A sarki régiók átlaghőmérséklete -93 oC.

A bolygónak nincs természetes holdja.

Két űrszonda látogatta meg: Mariner-10 elrepült mellette 1974-ben és 1975-ben, míg a Messenger 2004-ben állt keringési pályára és 4 éves küldetése alatti mintegy 4000 keringése alatt sokat fényképezett (2015.ápr.30-ig).

A harmadik szonda az európai-japán BepiColombo, amely 2021.okt. 1-én közelítette meg 199 km-re a bolygó felszínét. A tervek szerint 2025-ig kémleli a bolygót, amelyhez hatszor repül elég közel. A lenti fotón a 166 km széles Lermontov-kráter látható, amely a képen a bolygó bal felén látható nagy, fehér kráter. A szonda egyes műszereinek fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.

BepiColombo Merkúr

A következő Merkúr-megközelítések a tervek szerint: 2022 júniusában, majd 2023 júniusában, 2024 szeptemberében, 2024 decemberében és 2025 januárjában.

Az elképzelés szerint a BepiColombo eléggé lelassul ahhoz, hogy 2025 végére belépjen a Merkúr pályájára. Ekkor a szonda kétfelé válik majd: a Bepi elnevezésű része alacsony, bolygó körüli pályára áll, a Milo elnevezésű része pedig, amely a Japán Űrkutatási Hivatalban készült, nagyobb távolságról gyűjt a bolygóról adatokat. Nagy kérdés, hogy a bolygó körüli extrém viszonyokat mennyire fogják bírni a szonda műszerei, illetve kamerái.

MErkúr szerkezete

(Kép eredetije: https://www.geek.com/news/what-would-it-be-like-to-stand-on-the-surface-of-mercury-1599267/)

Geológusok szerint a bolygó sűrűsége miatt valószínűleg nagy vasmagja lehet, ami kb. 42%-a lehet a bolygó össztömegének (kb. 1800 km sugarú). Ezt követi a kb. 600 km-nyi köpeny, majd a 100-300 km vastag kéreg. Felszíne nagyban hasonlít a Holdhoz, mivel kiterjedt síkságok és sok becsapódási kráter jelzi, hogy felszíne már sok milliárd éve változatlan. A becsapódási kráterek között vannak igen kicsik, de akad több száz kilométer átmérőjű is. Ilyenek többek között a Tolsztoj-medence, illetve a Beethoven-medence is.

Kis mérete és igen lassú tengely körüli forgása ellenére a Merkúrnak meglehetősen erős mágneses tere van. Ennek ereje a földinek kb. 1,1%-a. A földihez hasonlóan a Merkúr mágneses tere is bipoláris, bár az ottani mágneses tengely nagyjából egybeesik a forgási tengellyel. Az űrszondák mérései szerint a mágneses tér nagysága és erőssége is állandó. Bár a Merkúr mágneses tere elég kicsi a Földéhez képest, mégis elegendő ahhoz, hogy a napszelet eltérítse, illetve egyes részecskéit ideiglenesen befogja.

MErkúr

(Merkúr képe 2011.márc. 30-án; Kép eredetije: http://solarviews.com/raw/vss/VSS00178.jpg)

 A Merkúrra még nem szállt le emberi űrszonda.

Merkúr közelről

(Képen: Merkúr hegyei – Mariner-10 felvétel; a képen kb. 100x100 km-es terület látható; Kép forrása: http://solarviews.com/raw/merc/mercter.jpg )

Felhasznált források: