T. Tamás Ferenc: Csak játszom a szavakkal


Csak játszom a szavakkal,
A fel-felbukkanó gondolatokkal,
Melyek jönnek egymás után
Én meg csak leírom sután.

Nem kell ezt tovább gondolni,
Csak pár rímet érdemes megfontolni.
Hallgatok közben egy kellemes zenét,
Hogy ne veszítse versem a lendületét.

Ez elröpít egy kellemes messzi helyre,
A rímekkel való találkahelyre.
Itt érzem igazán a szépet,
Ahol magával ragad a költészet.

A Parnasszustól én messze vagyok,
Versem nem várják fennkölt kőangyalok.
Csak ülök magamban és írogatok
Így jöhetnek sorra a változatok.

Ezek a rímek magukért beszélnek,
Néha édesdeden regélnek,
Máskor keményen kopognak,
Hogy a sorok szinte zokognak.

Elvégre én csak játszom a szavakkal,
A fel-felbukkanó gondolatokkal,
Melyek jönnek egymás után
Én meg csak leírom sután.