T. Tamás Ferenc: Rossz vér

Apád egy senki volt,
Anyád pedig eldobott.
A kóter neveltetett,
Ahol sose kaptál szeretetet.
Rossz vér dübörög benned
És nincs mit ellene tenned.

Szeretetről csak hírből hallottál,
A gonoszságért soha meg nem bocsájtottál.
Pofonok közt teltek az évek,
Sokszor csak verés volt az ebéded.
Rossz vér dübörög benned
És nincs mit ellene tenned.

Alig múltál tizennyolc,
Mikor mondták: innen takarodj!
Senkid sincsen, semmid sincsen
A rajtad lévő ruha az egyetlen kincsed.
Rossz vér dübörög benned
És nincs mit ellene tenned.
 
Csavargó lettél egy senkiért
Állandóan küzdesz a semmiért.
Folyton-folyvást hajszol a rossz véred
Mert senki sem tesz semmit teérted.
Rossz vér dübörög benned
És nincs mit ellene tenned.

Bűnöző lettél, nem véletlen
Hajt a rossz véred egész életedben.
Szádban a csikk már rég kialudt
A reményed vele együtt elmúlt.
Rossz vér dübörög benned
És nincs mit ellene tenned.

Ám egyszer találtál egy utcavirágot,
Ki megváltotta az egész világod.
Ő cseppnyi reményt adott neked
És legfőképpen szeretetet.
Ám a rossz vér dübörög benned
De talán van mit ellene tenned.
 

Egy asszony, ki szorosan átölelt
És saját magadért szeretett.
Kimosdatott a rosszból, a bűnből
Jót tett veled csupa szeretetből.
Most már hallgat a rossz vér benned
És sokat kell érte tenned.