DVD Videó

Ez a klasszikus felhasználási területe a DVD-nek, mivel pl. az USA területén már alig 6 évvel piacra dobása után, már 2003 júniusára átvette a vezetést a hagyományos VHS-szalagoktól. 2008 utánra tehető a VHS-platform szinte teljes veresége, mivel egyre kevesebb filmet adnak ki mindkét formátumban. Az eredeti cikk írásakor, 2013-ban gyakorlatilag eltűnt az áruházak polcairól a VHS-kazetta, viszont annál több a DVD-lemez és egyre több a BR is. 2016-ra gyakorlatilag technológiai érdekességgé halványult a VHS, az áruházak polcai roskadoznak az egyre olcsóbb DVD-ktől, viszont a BR nem igazán nyert piacot, bár a lejátszó egyre elérhetőbb. Az optikai adattárolók egyértelműen megszenvedték a pendrive-ok rohamos olcsóbbodását és méretük ugrásszerű növekedését.  További mélyütést jelentett a legális online streaming-szolgáltatók (pl.: HBO Go, Netflix, Hulu, stb.) ugrásszerű megjelenése. Az újabb verzió 2020-ban íródott: mostanra a VHS kihalt, de a DVD és a BR is csak szenved. A következő frissítéskor 2022. januárjában CD csak elvétve akad, DVD még van, de már alig. BR gyakorlatilag kihalt. Maga az optikai adattárolás nagyon erősen visszaszorult.

A kezdeti igen borsos árat hamarosan felváltotta a teljesen elérhető, megfizethető ár, melyen után a filmek illegális letöltése is csökkent. A kiadók ezek szerint rájöttek, hogy érdemes megfizethető áron piacra dobni a filmeket és így többen veszik ment, mintha drágán adnák a lemezeket. 2010 után megfigyelhető volt az online forgalmazás is, mivel egyre többen nem veszik meg a filmeket, hanem egyszerűen letöltik. Ez egyrészt legális, másrészt a forgalom nagy része hazánkban illegális (torrent és egyéb adatmegosztók segítségével). Ezen a törvénytelen helyzeten segített a streaming-szolgáltatók elterjedése, akik elérhető áron adtak jó minőségű filmeket.

Habár a DVD maga számos képformátumot támogat, de a felhasználók leginkább a 4:3-as, illetve a 16:9-es arányú felbontást (MPEG-2 tömörítéssel) használják leginkább az otthoni tévézéskor. Lehetséges kép-formátumok: 720/704*480 (NTSC), illetve 720/704*576 (PAL). Hangzásban minden tekintetben a sztereó hangzás az alapkövetelmény, de gyakorlatilag még a legolcsóbb rendszerek is támogatják az 5.1-es hangzást. Lehetségesek még a Dolby Digital (AC-3) vagy a Digital Theater Sound (DTS) formátumok is. Mintavételezési frekvencia 16 biten 48 kHz, míg 24 biten 96 kHz. Csúcsminőségű rendszereknél előfordul a Surround Sound, illetve az MPEG-1 Layer 2 és/vagy az LPCM Stereophonic hangzás támogatása is. A felhasználók kényelme érdekében a DVD Videó formátum támogatja a lemezek kódolt menük, választható feliratfájlok, illetve hangsávok választását is.

A különböző gyártók (és filmforgalmazók) a teljes világot felosztották 6 különböző régióra. Így elérhető vált, hogy az egyes régiókban külön-külön piac jöjjön létre. Ráadásul megoldották azt is, hogy az egyes régiók csak a saját kódolású filmeket tudják lejátszani. A legtöbb asztali DVD-játszónál eleinte pár alkalommal átállítható a régiókód, de az utolsó átállítás előtt a lejátszó figyelmeztetni szokott, hogy innentől már végleges lesz a kódolása.

Érdekes, hogy a számítógépes lejátszók esetén ez a felosztás már koránt sem olyan éles, mivel ott a legtöbb lemez 0-s kódú, azaz szabadon lejátszható bárhol.

DVD regions

(Kép eredetije: http://en.wikipedia.org/wiki/DVD_region_code)

0-ás régió: régiófüggetlen kiadványok, bárhol lejátszhatóak.

1-es régió: Kanada, USA, Bermuda, USA külterületek

2-es régió: Európa (kivéve: Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország), Közel-Kelet, Egyiptom, Japán, Dél-Afrika, Sváziföld, Lesotho, Francia külterületek, Grönland

3-as régió: Dél-Kelet Ázsia, Dél-Korea, Taiwan, Makaó

4-es régió: Mexikó, Közép- és Dél-Amerika, Karibi térség, Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia

5-ös régió: Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, Afrika (a fentiek kivételével), Közép- és Dél-Ázsia, Mongólia, Észak-Korea

6-os régió: Kína, Hong Kong.

7-es régió: Későbbi felhasználásra fenntartva.

8-as régió: Nemzetközi területek, pl.: repülők, hajók, stb.

 

Érdekes, hogy a DVD-játszók és felvevők többsége nem csupán a DVD Video formátumot támogatja, hanem a DVD±R(W), DVD±RW DL, DVD-RAM lemezeket is; valamint a következő kép- és hangformátumokat: MP3, WMA, SVCD, JPEG, PNG, SVG, MPEG-4 (DivX/Xvid). 2009-ben jelent meg már az olcsóbb lejátszókon is az USB-bemenet, így már nem kell használni mindenképpen a lemezeket, hanem a (min. 2.0-ás) PenDrive-ok is előtérbe kerültek. A videójátékok (konzolok) piacán is komoly előrelépés történt, mivel a DVD-lejátszást támogatja a (Sony) PS2 és 3, (MS) Xbox360, (Nintendo) Wii.

A folytatás 2020-ban egyértelmű: az optikai tárolóknak befellegzett, gyakorlatilag pár éven belül a piac tört részét (pár százalékot) fogják csak megtartani. Helyettük eleinte a PenDrive-ok váltak népszerűvé, amit gyorsan átvett az egyre olcsóbbá és elérhetőbbé váló felhő alapú tárolóhelyek és az online streaming-szolgáltatások. A tendencia további erősödése figyelhető meg 2022-ben, amikorra egyértelmű lett az optikai adattárolók hanyatlása, valamint a pendrive-ok háttérbe szorulása, viszont  a felhő-tárolók, illetve a streaming-szolgáltatók soha nem látott módon erősödtek.

Folytatás: Blu-Ray Diszk!