Tamás Ferenc: Ubuntu Linux felhasználói szemmel

1. fejezet: Bevezetés

Ha egy számítógép operációs rendszeréről van szó, akkor a legtöbben csak a Windows-t tudják elképzelni. A Microsoft dominanciája és a jelenlegi piaci viszonyok miatt ez a valóság. Tudjuk azonban, hogy vannak ettől eltérő lehetőségek is. A jelenlegi pénzügyi lehetőségek miatt az Apple iOS rendszere túl drága (főleg az alapgép miatt), viszont sokunk zsebében ott van az Androidos telefon, ami a Linux egyik speciális fajtája. Tehát tudomásul kell venni, hogy létezik olyan is, hogy nem-Windows világ. Ráadásul aki a szerverek oldalán is érdekelt, annak mindenképpen meg kell barátkoznia a Linux világával.
A w3schools.com oldal gyűjtése szerint 2022. januárjában az operációs rendszerek aránya a következő volt:

Win 10

Win 8

Win 7

Win XP

Linux

Mac

Chrome OS

Mobil

66,3 %

1,5 %

3,4 %

0,0 %

4,1 %

9,1 %

0,6 %

15,0%

(Forrás: https://www.w3schools.com/browsers/browsers_os.asp)

 Operációs rendszerek aránya

Jogos a kérdés, hogy miért kell foglalkozni egy alig 4%-os részesedésű operációs rendszerrel? Ez a statisztika csak az asztali gépek elsődleges operációs rendszereit mutatja a W3Schools.org oldalon, de az internetes szervereken egyes felmérések szerint 60-90 % a Linuxok aránya. Így már érthetőbb a fontosság!

Ráadásul a Linux egy erősen feltörekvő operációs rendszer, melynek sikerességét az is jól mutatja, hogy egyre több disztribúció az eredeti ingyenesről pénzessé vált. Itt elértünk a Linux egyik hátrányához, ami sokak szerint az előnye: a széttagoltság. Az eredeti Linuxot még 1991-ben hozta nyilvánosságra Linus Torvards (akkori) finn egyetemista. Az operációs rendszer lényege a teljes nyilvánosság, a szabadon fejleszthető forráskód. Tehát a rendszer forrását teljes egészében nyilvánosságra kell hozni, ráadásul bárki fejleszthet a rendszerhez bármit, ha betartja az alapvető szabályokat. Ennek köszönhetően idővel a Linux egy igen fejlett, tömegek által tesztelt rendszerré vált.

Azonban a Windows-nak van egy központilag fejlesztett magja (kernel), amiből a konkrét kiadások/verziók publikálásra kerülnek, addig a Linuxnál éppen a fejlesztők sokszínűségének köszönhetően rengeteg verzió van. Ezek, az egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő rendszerek a disztribúciók. A jelenlegi fontosabbak:

  • Slackware: asztali felhasználásra, munkaállomás, szerver. Ebből származik a SuSe Linux.
  • Debian: Általános célú verzió. Ebből származott az Ubuntu Linux, ami jelenleg az egyik legnépszerűbb disztro.
  • Red Hat: Üzleti munkaállomás, szerver.

A teljes képhez érdemes megnézni a következő grafikát: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1b/Linux_Distribution_Timeline.svg

A főbb fejlesztési irányokat mutatja be a következő grafika:

Linux disztibúciók

(Kép eredeti verziója: https://cognitivewaves.wordpress.com/linux-distributions/)

Mindegyikből több ezer utód származott, melyek folyamatosan fejlődnek. Mivel nincsen központilag irányított fejlesztés, ezért az újdonságokat a fejlesztők az erre szakosodott internetes fórumokon publikálják, majd a legjobbnak ítélt, illetve legnépszerűbb fejlesztések bekerülnek a következő kernel verzióba.

A fontosabb verziók logóit mutatja be a következő grafika:

Linuxok logói

(Kép eredetije: https://nixwindows.wordpress.com/2015/02/09/linux-distros/)


2. fejezet: Virtuális gép installálása

A legjobb használatot az biztosítja, ha valaki a teljes gépen felrakja a Linuxot, de ez sokszor akadályokba ütközik. Leginkább abba, hogy nem akarja a jól ismert Windowst letörölni. Ilyenkor érdemes kipróbálni pl. egy virtuális gépen valamelyik Linuxot. Ez a fejezet bemutatja egyrészt a virtuális gép, másrészt az éppen hosszú támogatottságot élvező Ubuntu Linux telepítését. A módszer egyértelmű előnye, hogy ha nem tetszik a rendszer, akkor simán a virtuális gépet le lehet törölni, majd újra lehet használni az egész háttértárat. Hátránya viszont, hogy nem a leggyengébb gépre javasolt telepíteni, ráadásul a megfelelő sebességű virtualizációért érdemes SSD-re installálni az egész csomagot.

Még telepítés előtt le kell tölteni egy virtuális gépet létrehozó szoftvert. Ilyen a VirtualBox. A cikk írásakor a legfrissebb verziója: 6.1.32.
Webhely: https://www.virtualbox.org/wiki/Downloads

A letöltendő csomag: https://download.virtualbox.org/virtualbox/6.1.32/VirtualBox-6.1.32-149290-Win.exe
Mérete elég kicsi, csak 108 KB.

A telepítés lépései elég egyértelműek, de a biztonság kedvéért beszúrom a saját gépemen készült képernyőképeket. (Fontos figyelmeztetés: ezek a képernyőképek lehetnek eltérőek is másik verzió, vagy más konfiguráció esetén!) Indítás után ez lesz a kezdeti kép:

VirtualBox indul

Tovább lépve a következő képernyőn kiválaszthatjuk a telepítendő csomagokat – érdemes mindent telepíteni:

VB indul

Utána be kell állítani a regisztrációs lehetőségeket. Itt is érdemes mindent kijelölve hagyni.

VB kép

Ez után több eszközre is rákérdez a telepítő, hogy a leendő virtuális gép használhatja-e. Ebből első a hálózati interfész:

VB eszközök

Utána már jelzi a regisztrációs varázsló a készenlétét. Adjunk engedélyt a folytatásra:

VB képernyő

Ez pár pillanatig szokott tartani. Ez alatt a szokásos kék csík növekszik:

VB beállítás

Most megint a Windows okvetetlenkedik. Itt éppen az USB vezérlőket akarja telepíteni:

VB USB kérdés

Aztán a hálózati kártyáknál jön a következő kérdés:

VB eszközkezelő

Pár további eszközzel később már kész a VirtualBox telepítése:

VB kész

Az asztalon egy ilyen ikon jelenik meg:

VirtualBox logo

Erre kattintva már el is indíthatjuk magát a programot!
Első lépésként el kell készíteni egy virtuális gépet. (Új ikon) Szerencsére ez a verzió magyarul beszél.

VB induló képernyő

Utána be kell állítani az alapvető paramétereket. Ha bizonytalanok vagyunk a részletekben, akkor csak a gép nevét írjuk át (itt: Virtu Linux), a többit hagyjuk békén!

VB Linux beállítás

A következő képernyőn a memória méretét kell megadni. A program maga 512 MB-ot ajánlott, de én ezt inkább (a csúszka segítségével) felemeltem 1 GB-ra:

Virt. memória beállítása

Most a virtuális merevlemez méretét kell megadni. Alapértelmezetten itt 8 GB-ot adott az alkalmazás. Általában elég, nem kell túlzásba esni! Néha hasznos a 10 GB méret is!

Virt. HDD

Utána a virtuális merevlemez típusa következik. Ezt nem érdemes bolygatni!

Virt. merevlemez típusa

Most a tárolás típusa jön. Itt is az alapértelmezett szokott beválni:

MErevlemez beállítás

A következő lépésben meg kell adni a virtuális merevlemez konkrét helyét. Mivel nekem a C: meghajtóm SSD, ezért az alapértelmezett helyet adom meg:

Virt. merevlemez helye

Így már létre is jött a teljes virtuális gép. A képen is látszik, hogy jelenleg ki van kapcsolva.

VB kész

Még a folytatás előtt mindenképpen javasolt a Linux letöltése!

 

Pár szó az Ubuntu Linux verziókról: A Canonical közösség általában 6 havonta ad ki egy új verziót. Ezek áprilisban és októberben jelennek meg és csupán 9 havi támogatást kapnak.

Két évente jelennek meg a hosszú távon támogatott LTS verziók. Ezeket sokkal több figyelemmel követik és 5 éves támogatást kapnak. Jelen cikkben az utolsó LTS verziót fogjuk használni, a cikk írásakor fellelhető utolsót, a 20.04-est.
Maga a letöltési oldal a következő: https://ubuntu.hu/p/8-letoltesek

Érdemes figyelni arra, hogy kipróbálásra csak az asztali (Desktop) verziót érdemes letölteni!

A letöltendő képfájl pedig elég nagy, kb. 3.1 GB.:
http://ftp.bme.hu/images/ubuntu/ubuntu_releases/20.04.4/ubuntu-20.04.4-desktop-amd64.iso

A Linux érdekessége, hogy még a hivatalos verziókat is lehet legálisan torrentelni.
Ez az internet sebességétől függően el fog tartani egy darabig.

Most már jöhet a Linux tényleges telepítése – megnyugtatásul: ez sem lesz nehéz!


3. fejezet: Ubuntu Linux telepítése

 Első lépésként indítsuk el a virtuális gépet a Start gombbal:

Virtuális gép indul

Ki kell választani az indító lemezt. Erre nekem a D: egységet kínálta fel, de nem oda töltöttem le az ISO lemezképet.

ISO kiválasztása

Helyette ki kellett választani a fájl megfelelő helyét a szokott módon. Én az asztalra raktam, így ezt kellett kiválasztanom:

ISO kiválasztása

Így már betöltve a képfájlt elindítható vált maga a telepítés a Kiválaszt gombbal:

ISO indul

Ehhez azért kell még egy kattintás:

Ubuntu indítólemez

Innen már az egyes műveletek több-kevesebb időt vesznek igénybe. Több menet közbeni képernyőkép is következik – előfordulhat ettől eltérő kinézet is.

Ubuntu telepítés indul

Az első tényleges lépében ki kell választani a nyelvet (bal oldali menüből): Magyar.

Ubuntu nyelv

Erre kattintva azonnal átvált az alapnyelv magyarra. Így már nyugodtan lehet kattintani az Ubuntu telepítése feliratra.

Ubuntu install

Jön a billentyűzet-kiosztás. Ez a Windowsnál megszokott helyett több lehetőséget is ad, ráadásul az egyes verziókat élőben ki is lehet próbálni. (Ha mégsem sikerül jól, akkor utólag is lehet változtatni.)

Ubuntu billentyűzet

Jó lehetőség a frissítések menet közbeni telepítése. Érdemes engedélyezni!

Ubuntu frissítések

A következő feliratnál gyakran megáll a felhasználókban az ütő. Általában nem szerencsés művelet a merevlemez törlése, de itt, a virtuális gépen ez nem okozhat gondot!

Ubuntu merevlemez törlése

Azért itt is jön egy biztonsági rákérdezés.

Ubuntu HDD törlés

Tartózkodási helyként Budapestet kell megadni.

Ubuntu tartózkodási hely

Most meg kell adni a felhasználó nevét, a számítógép nevét, valamint a jelszót kétszer. Én jobban szeretem a bejelentkezések esetén megkérni a jelszót, de ez, mint a képen is látszik, egyáltalán nem kötelező.

Ubuntu felhasználó

Ez a lépés tart általában több ideig – de ez is erősen gépfüggő. Közben jönnek a megszokott információs reklámgrafikák.

Ubuntu infó 1

Ebből elég sok lesz. Például ilyen is:

Ubuntu info 2

Vagy egy újabb:

Ubuntu info 3

Némi idő elteltével aztán eljön a várva várt pillanat: kész a telepítés. A rendszer egy újraindítást kér.

Ubuntu kész

Ehhez azért el kell távolítani a telepítő lemezt (ha az volt). Jelen esetben elég egy Entert nyomni.

Ubuntu install vége

A tényleges induláshoz ki kell választani a felhasználót (egy lehetőségből csak sikerül):

Ubuntu belép

Majd be kell írni a megadott jelszót.

Ubuntu jelszó

A most következő lépések kb. mind kihagyhatók, de a rendszer teljes működéséhez érdemes használni őket. Érdemes kapcsolódni az online fiókhoz. Én a Google megvalósítását választottam, mivel van GMail-es levélcímem is és használom is.

Ubuntu online kapcsolódás Google

Ez némi biztonsági okvetetlenkedés után sikerült is.

Ubuntu belép

Most jöhet a rendszer menet közbeni frissítése (Livepatch). Ezt is érdemes beállítani:

Ubuntu Livepatch

Akkor sem kell megijedni, ha ez nem sikerül azonnal. Nálam is előfordult.

Livepatch hiba

Az Ubuntu One bejelentkezési képernyője még mindig angolul kérdez:

Ubuntu One

A máshol is megszokott visszajelzésekhez kér engedélyt a rendszer. Én ezt nem engedélyeztem, bár nyugodtan meg lehet tenni.

Ubuntu kérdés

Mindenhol fontosan az adatvédelmi beállítások. Itt sincs másképpen:

Ubuntu adatvédelem

Most már tényleg indulásra kész állapotot kapunk. Ennek képernyője a következő:

Ubuntu indul

Majd a jobb felső sarokban meglapuló Kész gombra kattintva jön elő a normál indulási képernyő:

Ubuntu start képernyő

A következő fejezetben az Ubuntu grafikus felületének alapvető szolgáltatásait vesszük sorra.

 

 

Felhasznált irodalom:

 

© TFeri.hu, 2022. márc.