Tamás Ferenc: A fontosabb videóformátumok

Ez a jelenlegi cikk két másik, hasonlóan fájlformátumokkal foglalkozó írás szerves utóda: a képformátumoké és a zenei (hang-) formátumoké. Összehasonlítva a két írást, kimondhatjuk, hogy a képformátumok a maguk tucatnyi típusával egész áttekinthetőek és elég logikusak. A zenei- és hangformátumok már nehezebben érthetőek, hiszen ott sokkal több kiterjesztést illik ismerni és ahhoz, hogy valaki jól kiigazodjon bennük, elég mély ismeretekre kell szert tenni. Mivel elég sokan jelezték, hogy jól jönne egy hasonló írás a videó, illetve filmformátumokról, ezért némi anyaggyűjtés után nekiállok. Azt nem ígérhetem, hogy könnyen áttekinthető és jól tanulható lesz ezen írás, mivel itt már a felkészülés során is rengeteg formátummal szembesültem, ráadásul ezek nagy összevisszaságban szerepelnek a legtöbb szóba jöhető forrásmunkában is. Tehát, lássuk a videó-, illetve filmformátumokat!

Először is tisztázni kell, hogy pontosan mik is tartoznak ide: szeretném a legfontosabb olyan fájltípusokat áttekinteni, amelyek egyaránt tartalmaznak hang és mozgókép-információkat. Tehát a klasszikus értelemben vett multimédia-fájlokat. Persze, akár csak az előző két cikknél, itt sem lehet teljes a kép, mivel az több száz típust jelentene, köztük igen ritkán használt, egzotikusnak tekinthető formátumokat is.

Eddig elkészült részek: AVI, FLV, MOV, MPEG, MP4, 3G/3G2, WMV, ASF, SWF, DivX, XviD, MKV,  ...

 

 

1.) AVI = Audio Video Interleave File. Kidolgozó: Microsoft. Eredeti bemutatás: 1992. november a Video for Windows program részeként. A legtöbb AVI fájl az 1996. februárjában, az OpenDML csoport által kidolgozott verziót használja. Ezt a variánst a Microsoft is elfogadta és nem hivatalosan AVI 2.0-nak nevezik.

Leírás: Kötegelt, illetve csomagolt videóformátum, amely tárolja a különböző kodekek által leírt képi, illetve hang-adatokat. Általában kisebb tömörítési aránnyal, mint a hasonló formátumok, az MPEG és a MOV. Az AVI egy speciális esete a RIFF-nek (Resource Interchange File Format = erőforrás-cserélő fájlformátum), amely az AVI-val ellentétben sokkal kevésbé terjedt el. Ez a RIFF-típusú formátum minden egyes fájlt tömbökre („chunk”-okra) oszt fel, amelyek aztán két kötelező altömbre és egy nem kötelező (azaz opcionális) altömbre bonthatók fel. Az első, HDRL-lel jelölt altömb a fájl fejlécét tartalmazza, valamint az ún. metaadatokat, pl. a videó szélessége, illetve magassága, a képkockák száma, stb. A második, MOVI-val jelölt altömb tartalmazza a kép/hang adatokat, amelyek az AVI lényegét adják. A harmadik, IDXL-lel jelölt (opcionális) tömb pedig az egyes altömböknek a fájlon belüli helyét tartalmazza. A szerencsés kidolgozás miatt, mivel a lnyeg a MOVI nevű altömbben van, az AVI fájl könnyedén kódolható, illetve átalakítható más formátummá. Bár maga a MOVI nevű altömb is tartalmaz kódoló-dekódoló szoftver-eljárásokat (azaz kodek-eket), az átkonvertálás megfelelő előkészület után nem szokott gondot okozni.

Mivel az AVI fájltípust az 1990-es éve elején készítették a számítógépes multimédia-korszak hajnalán, ezért az eredeti AVI-nak van számos hiányossága. Az AVI nem biztosít szabványos képarány-információt, ezért az eredeti AVI-lejátszók esetén ezt kézzel kellett beállítani; bár ezt a fejlettebb verziójú AVI fájlok már tartalmazzák, így a megfelelő képméretet és képarányt már képes a lejátszó-szoftver beállítani.

Az eredeti AVI fájl nem tartalmazott semmilyen képtömörítési technikát, de a modernebb beépülő technológiák már megtették ezt a lépést, így az AVI is kicsit tömörebb lett, de ez komoly gondot okozhat a technológiaváltást követni képtelen, pl.: asztali lejátszó eszközöknek. Továbbá az AVI nem tartalmaz semmilyen változó bitrátájú hangtömörítési eljárást sem,

Az AVI fájltípust népszerűsége miatt az egyik legtöbb eszköz, illetve program támogatja. De átlagos számítógépes környezetben gyakori, hogy az egyes, AVI tömörítése közben használt kodeket a felhasználónak kell telepítenie a gépre. Még egy apró észrevétel: bár az AVI az alkalmazott kodekek miatt cseppet sem egységes, de általában elmondható, hogy a végeredmény egy meglehetősen nagy méretettel rendelkező fájl.

 

2.) FLV = Flash Video Format. Kidolgozó: Adobe System, 2002-ben, a Flash Player 6-os verziójában. Bár léteznek önállóan is az FLV-fájlok, de ettől függetlenül ez egy igen gyakori beépített formátum, ami pl. weboldalakban, alkalmazásokban, illetve kisebb-nagyobb programokban is előfordul. Ezt használja általában a Youtube, a Videa.hu, a Matecafe.hu. A lejátszó ingyenes, de sajnos előfordul gyenge minőségű videó, időnként csúszó kép és hang, szaggatva lejátszódó anyag, stb.

Maga a fájl egy rövid fejlécből áll, továbbá átlapolt audióból, videóból, metaadat-csomagokból. Az audió és videócsomagokat az SWF-hez hasonló formátumban tárolja az FLV is. Mivel az FLV immár egy nyitott formátum, ezért léteznek nem-Adobe/Macromedaa-támogatású lejátszók, illetve beépülő plug-inok is. Magukat az FLV-fájlokat létre lehet hozni pl. QuickTime Pro vagy seregnyi más alkalmazással.

Történet: 2003-ban a Flash Player 7-es verziója már direkt támogatást adott az FLV formátumhoz. A Flash-kompatibilis videófájl-lejátszót eredetileg a Macromedia dolgozta ki, de mivel az Adobe 2005-ben felvásárolta a Macromediát, így a sikeres formátumuk és maga a lejátszó is Adobe tulajdon lett. Az FLV formátumban lévő korlátozások miatt az Adobe Systems 2007-ben kifejlesztette az ISO-alapú MPEG-4 Part 12-es médiaformátumot. Maga a Flash Player nem ellenőrzi a fájl kiterjesztését, inkább ellenőrzi a fájl belső tartalmát. Ez az új fájlformátum teljesen eltér a régi FLV-től.

Egy összefoglaló táblázat a formátumokról:

Fájl kiterjesztés

Típus

Leírás

FLV

Video/x-flv

FLV fájlformátum 2002-től 2007-ig

F4V

Video/mp4

Adobe Flash Player Video 2007-től

F4P

Video/mp4

Adobe Flash Player Védett Video 2007-től

F4A

Audio/mp4

Adobe Flash Player Audio 2007-től

F4B

Audio/mp4

Adobe Flash Player Audio Könyv 2007-től

Maguk az Adobe Flash szerzői is javasolják, hogy a hagyományos FLV helyett érdemes áttérni az új F4x típusú formátumokra, ami maga egy ISO-alapú média formátum. Továbbá vannak határok az FLV szerkezetében is, például a H.264, illetve az AAC rögzítésekor, amelyet nem lehet a jelenlegi formátum teljes újratervezése nélkül támogatni. Ez is az egyik oka annak, hogy maga az Adobe Systems is egyre erőteljesebben távolodik a hagyományos FLV-formátumtól.

Általában véve az FLV-fájlok a H.263-as videószabvány egy szabadalmaztatott verzióját tartalmazzák Sorenson Spark néven. Maga a Sorenson Spark egy régebbi FLV-s video-kodek, amely széleskörűen elérhető és szinte mindennel kompatibilis, mivel ez volt az egyik legelső FLV-kodek, amit a Flash Player támogatott. Ez gyakorlatilag egy szükséges videótömörítési eljárás még a Flash Player 6-7-es korszakból. A Flash Player 8 és az újabb verziók rendelkeznek On2 TrueMotion VP6 bitfolyam-támogatással is. Ez az On2 VP6 a Flash Player 8 ajánlott videótömörítési eljárása, mivel láthatóan jobb képi megjelenítést nyújt elődjénél különösen alacsony bitrátájú megjelenítéskor. Másrészt viszont sokkal több számítást igényel, így a gyengébb, régebbi gépeken nem biztosított a zökkenőmentes futása. A Flash Player audió része általában támogatja az MP3-at, de például a mikrofonnal rögzített FLV-hangot elsődlegesen a Nellymoser Asao kodek támogatja. A 2008-ban kiadott Flash Player 10-es verziója szintén támogatja a nyílt forráskódú Speex-kodeket. Az FLV-fájlok szintén támogatják a tömörítésmentes ADPCM hangformátumot is, de a 9-es verzió óta létezik AAC-támogatás is az FLV-ben.

FLV-ben támogatott formátumok:

- Videó: On2 VP6, Sorenson Spark (H.263), Screen video, H.264, ...

- Audió: MP3, ADPCM, Linear PCM, Nellymoser, Speex, AAC, …

Az F4V-ben támogatott további képi formátumok (képkockánként): GIF, JPEG, PNG.

Ajánlott FLV-konverterek:

- Super (http://www.erightsoft.com/Superdc.html)

- Freemake Video Converter (http://www.freemake.com/)

- Format Factory (http://www.formatoz.com/)

- Handbrake (http://handbrake.fr/)

 

3.) MOV = Apple QuickTime Movie Format. Kidolgozó: Apple. Dátum: 1991.dec.2. Ez egy általánosan használt videótömörítési és lejátszási formátum, amelyet az Apple Computer saját tömörítési eljárással dolgozott ki. Hozzáférhető mind az Apple, mind a Windows platformokon. Sajátossága, hogy képes kép, hang, videó, effektek és feliratok tárolására egyaránt. Maga a QuickTime technológia három részből áll:

- QuickTime Player lejátszó szoftver.

- QuickTime framework keretrendszer, amely multimédiás tartalmak kódolására és dekódolására alkalmas API-kat tartalmaz.

- QuickTime Movie formátum, amely egy nyílt tároló formátum.

Külön kell megjegyezni, hogy a MOV az Apple termékek egyik alapértelmezett formátuma, de a Windows alapértelmezetten nem támogatja, így a megfelelő támogatást külön kell hozzá letölteni. A QuickTime keretrendszer az alábbiakat tartalmazza:

- Audió/videó formátumok átkódolása más formátumokra.

- Audió/videó dekódolása lejátszás közben a multimédiás megjelenítő rendszer részére.

- Bővítési lehetőségek más kodekek számára, pl.: DixV vagy Xvid.

Magának a QuickTime programnak két főbb verziója létezik:

- QuickTime (sima): egy kiválóan működő, multiplatformos, ingyenes lejátszó szoftver, amely szükség esetén frissítést kér, illetve a megfelelő kodekek telepítését is mindig elvégzi. A weben fellelhető QuickTime mozikat azonnal le lehet menteni a saját gép háttértárába, akár forráskóddal együtt nem csupán *.MOV fájlként, akár csak magát a mozit egy sima *.MOV fájlként minden körítés nélkül.

- QuickTime Pro: egy fizetős alkalmazás, amely a lejátszási lehetőség mellett alkalmas a videók szerkesztésére, megvágására, két videó összefűzésére, illetve a szokásos szerkesztési műveletekre. A kész, megszerkesztett videókat persze el lehet menteni a megfelelően jelzett kodek-támogatással.

Jelenleg támogatott audió formátumok: AAC, AMR, Apple Lossless, AIFF, A-Law, Core Audio Format, MACE, Microsoft Adaptive DPCM, MIDI, MPEG-3, PCM, QCELP, Qdesign, WAV, u-law.

Jelenleg támogatott videóformátumok: 3GP, 3G2, Animált GIF, Apple ProRes, AVI, DV, Cinepak, Component Video, H.261, H.262/MPEG-2, H.263, H.264/MPEG-4, MS Video 1, MPEG-1, Motion JPEG, Pixlet, Planar RGB, Qtch, QuickTime Movie, QuickTime VR, Sorenson Video.

Jelenleg támogatott képformátumok: BMP, FlashPix, GIF, JPEG, JPEG-2000, TXT, PNG, Truevision VGA, TIFF.

 

Folytatás:

- MPEG, MP4, 3GP, 3GP2: http://tferi.hu/videoformatumok/videoformatumok-2

- WMV, ASF, SWF, DIVX, MKV: http://tferi.hu/videoformatumok/videoformatumok-3

 

Felhasznált irodalom:

- http://www.fileinfo.com/filetypes/video

- http://www.geeks.hu/technologiak/091118_gyorstalpalo_a_leggyakoribb_videoformatumok_es_kontenerek

- http://en.wikipedia.org/wiki/Audio_Video_Interleave

- http://www.jmcgowan.com/avi.html

- http://msdn.microsoft.com/en-us/library/ms779636.aspx

- http://download.macromedia.com/f4v/video_file_format_spec_v10_1.pdf

- http://en.wikipedia.org/wiki/Flash_Video

- http://www.kaourantin.net/2005/08/quest-for-new-video-codec-in-flash-8.html

- http://pcsupport.about.com/od/fileextensions/f/flv-file.htm

- http://www.tutorial.hu/flv-video-konvertalas/

- http://hu.wikipedia.org/wiki/QuickTime

 

© TFeri.hu, 2013

Felújítva: 2016.