A SIM-kártyák fejlődése

A mobiltelefónia napra pontosan 1973 április 3-án kezdődött, amikor a Motorola egyik mérnöke, Martin Cooper Manhattan közepén, az 53. és 54. utca között, az utcán állva felhívta a vetélytársa Bell Labs központját New Jerseyben. Az általa használt készülék egy Motorola DynaTAC 8000x volt.

Martin Cooper

(Kép eredetije: https://www.theatlantic.com/technology/archive/2013/04/the-first-mobile-phone-call-was-made-40-years-ago-today/274611/ )

Cooper emlékei szerint valami olyan volt a legelső hívásban, hogy: "Csak azért hívlak, hogy ellenőrizzem, ez a mobil hívás jól hallható-e."

Ehhez képest a világ legelső SMS üzenete egy sima "Boldog karácsonyt!" üdvözlet volt még 1992. december 3-án.

A korai (vonalas) készülékek egyik jellegzetessége volt az egyre vastagabb nyomtatott telefonkönyv, amiből a felhasználók általában kigyűjtötték az általuk használt telefonszámokat. Ezt az egyfajta telefonszám-jegyzéket igyekeztek a mobiltelefonok gyártói a gyakorlatban is átültetni, így megszületett a SIM-kártya. Maga a SIM-technológia 1991-ben bukkant fel. Technika-történeti érdekesség, hogy az első 300 SIM-kártyát egy finn vezeték nélküli szolgáltató, a Radiolinja adta ki még 1991.márc.27-én. (Ezek a korai eszközök még csak 20 számot tudtak tárolni és 5 szöveges üzenetet.)

A SIM rövidítés eredetije: "subscriber identity module", azaz előfizetői azonosító modul. A gyakorlatban a SIM-kártya egy apró elektronikai eszköz, amelyet egy kommunikációs hálózaton belül az előfizetők (vagy felhasználók) azonosítására, illetve az adatok (eleinte főleg a telefonszámok) tárolására használnak. Alapvetően ez a technológia tette lehetővé a fejlődő korban lévő mobiltelefonok csatlakozását a korai, általában 2G-s hálózatokhoz.

A fejlesztés elején a SIM-kártyán még csak a nevek és a telefonszámok szerepeltek, ráadásul elég korlátozott számban. A technológiai fejlődés során aztán egyre több adat került rá a kártyára, amit az egyes felhasználókhoz társított (fény)képek is követtek.

 

Az eltelt évek során a SIM-kártya is jelentős fejlődésen esett át. Íme a legfontosabb adatok:

Név Szélesség Magasság Mélység Kép
Teljes méret
1FF - 1991
85,6 mm 53,98 mm 0,76 mm  Full SIM
Mini SIM
2FF - 1996
25 mm 15 mm 0,76 mm  Mini SIM
Micro SIM
3FF - 2003
15 mm 12 mm 0,76 mm  Micro SIM
Nano SIM
4FF – 2012
12,3 mm 8,8 mm 0,67 mm  Nano SIM
Embedded SIM
eSIM - 2016
< 6 mm < 5 mm < 1 mm  
Integrated SIM
iSIM – kb. 2020
< 2 mm < 2 mm < 1 mm  

 A kártyák méret szerinti összehasonlítása:

SIM kártyák

(Kép eredetije: https://www.usmobile.com/blog/cut-sim-card/ )

 

Az eredeti SIM-kártya mérete nagyjából megfelelt a névjegykártyának. A másik rövidítés: 1FF = 1st form factor = első gyártási forma. A későbbieket gyakran ebből a méretből lehetett kivágni. Viszonylag kevés, főleg szöveges adat tárolására volt alkalmas.

A Mini-SIM (vagy 2FF) érintkezőinek elrendezése megegyezik az eredetiével, általában egy hagyományos méretű SIM-kártyában szállítják – számos összekötő elemmel rögzítve. Erre már több információ fért fel, de még főleg szöveges formátumban.

A Micro-SIM (vagy 3FF) elrendezése még mindig megfelel az eredeti SIM-nek, de méretei már jóval kisebbek, bár a vastagsága megegyezik elődjeivel. A kifejlesztők eredeti célja az volt, hogy az egyre kisebb eszközökbe is be lehessen illesztenie egy SIM-kártyát. A Micro-SIM kifejlesztésekor az egyik cél volt, hogy technikailag visszafelé legyen kompatibilis – köszönhetően a chip megfelelő érintkezési felületeinek. Érdekesség, hogy az USÁ-ban az iPhone 4-ben használták először a Micro-SIM-et.

A Nano-SIM (vagy 4FF) kifejlesztését megint a technológiai váltás idézte elő, mivel az eszközök még kisebbek lettek. Nagyobb mennyiségben jelentek meg az okoseszközök, illetve egyre több eszköz igényelte a SIM-kártyát. Az érintkezési felület megmaradt, így az eszköz visszafelé kompatibilis maradt. Ami változott: a vastagság némileg kisebb lett, ahogy a méret is. Érdekesség, hogy ez volt az utolsó, fizikailag is meglévő kártya. a Nano-SIM eszközökbe készített kártyák megfelelő adapterrel használhatók a 2FF, illetve 3FF eszközökben is. További érdekesség, hogy az USÁ-ban az iPhone 5 volt az első eszköz, ami 2012. szeptemberében használta a NanoSIM-et.

A nemzetközi felmérések szerint kb. 5,4 milliárd SIM-kártyát gyártottak csak 2016-ban és globálisan több, mint 7 milliárd eszköz csatlakozott ilyen módon vezeték nélküli hálózatra.

 

Az eSIM egy új technológiai ötlet, amit már közvetlenül az eszközbe ágyaznak be. A felületre szerelhető formátum ugyanazt az elektromos interfészt használja, mint a 3FF vagy a 4FF, de magát az eSIM kártyát a gyártási folyamat részeként egy áramköri lapra forrasztják. Így egy SIM csere esetén már nem szükséges az eszköz cseréje, hanem az egység elektromosan, általában interneten keresztül programozható. Például a telefon vagy eszköz elvesztésekor eltűnhet a SIM-kártya az ott tárolt adatokkal együtt. Erre kínál egy jó megoldást az eSIM, ugyanis ez már interneten (jellemzően távolról) deaktiválható, illetve kérésre az összes adattal együtt átmásolható az új tárolóeszközre. Az is gyakori megoldás szokott lenni, hogy az aktiváló kód e-mailben érkezik QR-kód formájában. A telefonba ágyazott SIM-ek megjelenésével megszűnt a készülékek egyik igen sérülékeny helye, a SIM-kártya tokja. Ez például a vízálló telefontokok könnyebb kialakítását tette lehetővé.

A technológia rövid ismertetése (angol nyelvű) videón:

A hazai szolgáltatók mindegyike támogatja az eSIM kártyák befogadására képes eszközöket (általában 2020-tól vagy 2021-től):

Ehhez képest még egy lépést jelent a rendszerprocesszorba integrált iSIM megjelenése, ami minden eddiginél nagyobb funkcionalitást, valamint eddig soha nem látott gyorsaságot jelent. Ráadásul az interneten aktiválható SIM-ek megjelenése jelentős előnyt jelent a vállalati felhasználóknak, akik esetenként több száz, vagy akár több ezer telefont egyszerre szeretnének aktiválni. Az iSIM hátránya, hogy elég erős telefon kell hozzá, ráadásul még nem elég szolgáltató támogatja. A mérvadó piaci előrejelzések szerint 2025-re az internetre csatlakozni képes eszközök legalább fele iSIM-mel fog működni.

 

Felhasznált szakirodalom:

 

© TFeri.hu, 2022.febr.