Tamás Ferenc: Az érettségi vizsgák csúcsa: a szóbeli megmérettetés

Megjelent a Fejér Megyei Hírlap 2019.június 8-i számában

A középiskolai tanulmányok hagyományos végét az érettségi vizsgák jelentik, amelyek idén is két jól elkülöníthető részből állnak: írásbeli (vagy gyakorlati) rész, illetve szóbeli rész. Az írásbelik május 6 és 24 között zajlottak le, melyet a szóbeli megmérettetés követ.

Akik e cikk írójához hasonlóan régebben érettségiztek, majd folytatták felsőfokú tanulmányaikat, azok számára kötelező volt a felvételi vizsga. A mostani rendszerben nincs felvételi, helyette emelt szintű érettségi vizsgát kell vagy javasolt tenni. Ezek június 5 és 13 között zajlanak a kijelölt középfokú intézményekben és lényegük, hogy három különböző szakos tanár kérdez, majd külön-külön értékelik a feleletet, de ennek eredményét a maturálók csak a középszintű vizsgákon tudják meg. A tanárok kiléte ismeretlen a vizsgázó előtt, de mindhárman rendelkeznek megfelelő szakkal és sok évnyi rutinnal.

Kedves Olvasó! Ha a környezetében egy ismerős diák éppen az emelt szintű vizsgáról jön, akkor ne kérdezzen pontszámot, mert azt nem tudhatja, csak azt, hogyan ment neki a tétel, melynek kifejtésére max. 20 perce van.

A felsőfokú tanintézmények közül egyre több kéri az emelt szintű vizsgák, de még nem mindegyik, bár a felvételi rendszer egyre inkább erre hajlik. Lényeges kiemelni, hogy az emelt szint nehezebb, de ha a vizsgázó megfelelően jó eredménnyel végez, akkor a felvételijéhez sok jutalompontot szerez.

A legtöbb tanuló számára a középiskolai tanulmányokat a középszintű érettségi szóbeli része zárja le. Minden maturáló számára öt tantárgyi vizsga kötelező (alapesetben):

• magyar nyelv és irodalom
• matematika
• történelem
• kötelező idegen nyelv
• szabadon választott tantárgy (de ez a szakgimnáziumi tanulóknak a szakmaspecifikus tárgy – például az építészet)

Efelett lehet még érettségizni, ha valaki szeretne, de ennél kevesebb tárgyból ez nem lehetséges. Alapesetben minden tárgyból 15 perc a szóbeli maximális hossza, tehát ennél hosszabb felelet nincs. Idegen nyelv kivételével minden tárgyból legalább 30 perc felkészülési idő van, ami alatt a jelölt jegyzeteket készíthet, de a feleletét szabad fogalmazásban, önállóan kell előadnia.

A középszintű érettségi vizsgabizottsága a jól megszokott tanárokból áll, valamint egy igazgatósági tagból és egy másik iskolából kijelölt érettségi elnökből. A szóbeli feleletet az a tanár folytatja le, aki a diákot tanította, tehát minden rezdülését jól ismeri. Bár a vizsgát az elnök vezeti le, de ő csak a törvényességért felel, így általában nem szól bele a vizsgáztatásba.

Megjegyzés: legalább tucatszor voltam én is érettségi elnök és ha láttam, hogy a vizsgázó nagyon izgul vagy elakad, akkor igyekeztem segítően beleszólni. Tanár vagyok és nagyon nehezen tudok kibújni gyerek-központú bőrömből! Szerencsére a maturálók ezt nagyon jól fogadják.

Lássuk a fontosabb tantárgyakat!

Matematikából csak akkor van szóbeli, ha az írásbeli rész 12 és 24 pont közöttire sikeredett, mivel a vizsga így nem eredményes. Matematika szakos tanárként bátran le merem írni, hogy az idei matekból simán össze lehetett szedni az elégséges 25 pontot.

Minden másból kötelező a szóbeli!

Idegen nyelvnél nincs felkészülési idő. Pár bemelegítő kérdés után jön egy társalgási feladat (pl.: vásárlás a gyógyszertárban), egy pár mondatnyi vitafeladat egy adott témakörben (pl.: vidéki kontra városi élet), végül egy önálló témakifejtés (pl. képleírás). Szóbelin elérhető maximális pontszám: 33.

Magyarból külön (magyar vagy világ-) irodalmi, illetve magyar nyelvi tételsor van és a kifejtésre összesen van 15 perc. Ilyen párosítás lehet pl. a magyar nyelvemlékek, illetve Ady Endre költészete. Némi segítségként lehet használni szöveggyűjteményeket, illetve az előre odakészített forrásanyagokat. Itt különösen fontos a megfelelően elegáns fogalmazás, de nyugodtan lehet röviden idézni egy verset vagy odaillő műrészletet is. A szóbelin elérhető maximális pontszám: 50.

Régebben történelemből csak szóbeli volt, de 2005 óta már van írásbeli is. Itt a többi tárgyhoz képest különösen fontos a forráselemzés, amit figyelmesen végigolvasva sokat segíthet a mondanivalóban. Persze alapvető tévedéseknél itt is előfordulhatnak, de a bizottság minden esetben igyekszik segíteni, ha ez lehetséges.

Több évtizedes tanári pályám alatt rengeteg vizsgázót láttam. Mindenkinél lehetnek nem-szeretem tételek, de azokat is meg kell tanulni. Sok gyenge felkészültségű vizsgázó hajlamos arra, hogy azonnal visszaadja a tételt, ha szerinte semmit sem tud. Ez az egyik alapvető hiba, mivel a jól megszokott tanára sokszor csodákra képes és időnként „kihúzza a katyvaszból”. Kis vizsgadrukk kell, de ezt soha nem szabad túlzásba vinni! A másik hiba a túl gyors beszéd (akár hadarás), vagy a túl harapófogó-szerűen lassú felelet. A lényeg az önálló fogalmazás és a bátor kiállás! Alapvető, ha valaki jól felkészült, akkor nem érheti meglepetés.

Pár mondat a körülményekről: reggel 8 előtt, illetve este 18 óra után nem lehet vizsga. Egyszerre csak egy vizsgázó felelhet; közben a teremben várakozók csendben készülnek. A vizsgateremben egyszerre legfeljebb 6 vizsgázó lehet bent. Rájuk min. 3 tanár felügyel – általában többen szoktak bent ülni. A vizsgateremben a lehető legnagyobb nyugalmat kell biztosítani – a lényeg a vizsgázó!

A felelek sorrendjét nem lehet megválasztani, azt a bizottság osztja be. Harminc fő körüli osztályokban a vizsga általában három napot vesz igénybe. A legelső nap reggelén, a nyitó értekezleten hirdetik ki, hogy ki melyik napon lesz megméretve.

A felelőt mindig szólítják: a terembe is csak szólításra léphet be, majd a bizottság elé is csak szólításra kerülhet. Ha valaki egyszer bekerül a terembe, legközelebb csak akkor jöhet ki, ha mindenből lefelelt – megfelelő időben megengedett némi „vízügyi”, illetve büfé-szünet. Ezek a körülmények nem véletlenül ilyen hangsúlyosak: ez egy állami vizsga, amit meg kell tisztelni!

A szóbeli vizsga után tilos megkérdezni a kapott pontot, vagy azt, hogy „megvan-e a kettes”. Érettségi bizonyítványt csak az kaphat, aki megfelelt mind az 5 kötelező tantárgyból.

A szóbeli legvégén jön a „show”, az osztás. Ez egy ünnepélyes aktus, amit már a vidámság övez. Csak ekkor lehet megnézni – a bizonyítványból - a kapott eredményeket és a jegyek mellett az elért százalékokat. A bizonyítványosztás után pedig a 4-6-8 évig együtt tanuló osztály feloszlik – ekkor már előjönnek az örömkönnyek.

Tisztelt hozzátartozók! Kérem legyenek sok-sok türelemmel és megértéssel a maturálók felé. Önöknek pedig, kedves vizsgázók még több kitartást kívánok a tanuláshoz!