Kriptovaluták: Bitcoin és társai
A kriptovaluta olyan digitális eszköz, amely csereeszközként, de akár kvázi elektronikus pénzként szolgál. Kriptográfiát, azaz titkosítást használ az egyes tranzakciók biztonsága érdekében. A legfontosabb tulajdonságai (összehasonlítva a hagyományos pénzzel):
|
Kriptovaluták (pl.: BitCoin vagy Ethereum) |
Hagyományos pénz (pl.: Forint vagy Euro) |
|
|
Irányító/felügyelő |
Nyílt forráskódú szoftverek hálózata |
A pénzt kibocsájtó állam jegybankja |
|
Hogyan tartja értékét? |
A kereslet/kínálat alapján |
Tőzsdei árfolyamok, illetve a nemzeti valutában vetett bizalom alapján |
|
Háttér biztosítása |
Számítógépek hálózata, Bármi beléphet, ha van internetes hozzáférése |
Bankok/kormányok, esetleg speciális szervezetek. |
|
Fizikai megvalósulása |
nincs |
érme, papírpénz |
|
Vásárlóerő |
Van, de csak ott, ahol elfogadják. |
Van, az illető országban, ahol hivatalos fizetőeszköz. |
A kriptopénz egy olyan speciális fizetési mód, amelyet online lehet árukra, illetve szolgáltatásokra cserélni. Sok vállalat saját fizetőeszközt bocsájt ki és ezek általában a saját árukra vonatkoznak.
Például egy nagyáruház a dolgozóinak havi X-ezer Forintnyi vásárlási kupont ad, amelyet csak és kizárólag a saját áruházaikban lehet levásárolni, így a dolgozók elégedettsége is nő, valamint az áruház forgalma is.
Maguk a kriptovaluták ún. blockchain (kb. blokkláncolat) technológiával működnek. Ez egy decentralizált, számítógép-hálózatokon elterjedt technológia, amely az egyes tranzakciókat kezeli és rögzíti. A technológia egyik legfőbb vonzereje a biztonsága.
Egy fontos érv a kriptopénzek mellett: az árfolyam általában felfelé megy. Tehát be lehet fektetni.
És egy érv ellene: az árfolyam teljesen megbízhatatlanul ugrál, tehát nem érdemes befektetni.
Jogos a kérdés: akkor hogy is van ez?
Történet
Maguk a kriptovaluták története kb. az 1980-as évek Hollandiájába nyúlik vissza. Itt a kamionsofőrök készpénz helyett egyfajta kártyát kaptak, amivel a kutaknál tudtak fizetni a tankolásért. Ez is egyik elődnek tekinthető. Másik hasonló megoldás a szocialista Magyarországon a benzinjegy volt, amiért a hivatásos sofőrök tudtak tankolni az akkor ÁFOR kutaknál. Ennek az elvnek a mai megvalósítása a benzinkártya.
Másik lehetőség:
1983-ban David Chaum amerikai kriptográfus megalkotott egy névtelen kriptográfiai elektronikus pénzt, az ecash-t. Később, 1995-ben kifejlesztette a Digicash-t, amely szoftveresen megvalósította a digitális fizetési lehetőségek egy korai formáját. Ehhez azonban speciális jegybanki titkosított kulcsú szoftverre volt szükség, amelynek segítségével figyelemmel lehetett követni e kifizetéseket, illetve az egyes pénzmozgásokat.
1996-ban az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség kiadott egy tanulmányt „Hogyan készítsünk pénzverdét: az anonim elektronikus készpénz kriptográfiája” címmel, melyben leírják egy elektronikus kriptográfiai fizetési rendszer működésének elvét.
1998-ban Wei Dai közzétette a „B-money” leírását, amelyet elosztott, anonim elektronikus fizetési rendszernek írt le. Nem sokkal utána Nick Szabo leírta a bitgold (bitarany) fogalmát. A bitcoinhoz és egyéb más kriptovalutákhoz hasonlóan a bitgoldot is elektronikus valutarendszerként írták le, amely elég összetett kriptográfiai igazolásokat kért az egyes felhasználóktól.
2009-ben egy Satoshi Nakamoto (valószínűleg álnevet használó) felhasználó létrehozta a Bitcoin nevű kriptovalutát. SHA-256-os titkosítási eljárást használt. Jellegzetes tulajdonságai, hogy független a kormányzati és vállalati érdekektől, nem kapcsolódik be a hagyományos bankrendszerbe, decentralizált, megvásárlása törvényes valutával történik. Utána sorra jelentek meg az egyes kriptopénzek. Több évnek kellett eltelnie, hogy a kriptopénzek elterjedjenek és széles körű ismertségre tegyenek szert.
Egyre több cég, illetve bolt kacérkodik a gondolattal, hogy bizonyos körülmények között elfogadja az egyes kriptopénzeket. Érdekes, hogy 2021. júniusában Salvador lett az első ország, amely hivatalosan is elfogadta a bitcoint, mint törvénye fizetési eszközt. (Az már más lapra tartozik, hogy az ország gazdasága csőd-közeli állapotban van.) 2021.augusztusában Kuba is elfogadta a bitcoint, hogy ezzel is jelezze az USA által fenntartott embargó elleni fellépését.
Ellenben a kriptovaluták egyik legfőbb piaca, Kína 2021. szeptemberében minden kriptovaluta-tranzakciót törvényellenessé nyilvánított, ezzel befejezettnek tekintve a megzabolázhatatlan kriptopénzek elleni fellépésüket. Például korábban már megtiltották az országon belüli tranzakciókat, illetve a bányászatot.
Az eltelt évek során több ezer kriptopénz jelent meg és ezek között több is igazi sikertörténetté vált, bár jelentős részük elértéktelenedett. A CoinMarketCap szerint több mint 6700 különböző kriptovalutával kereskednek nyilvánosan (2021.nov. állás szerint). A kriptopénzeket egyre szélesebb körben elfogadják. Megjelentek a kriptopénz-alapú bankkártyák, melyek a tulajdonos által birtokolt kriptovaluta elköltését teszik egyszerűvé, de ezek elfogadása országonként, illetve üzletenként is változik.
Az összes kriptovaluta összértéke 2021. február 18-án több mint 1600 milliárd dollár volt, és az összes bitcoin, a legnépszerűbb digitális pénznem összértéke mintegy 969,6 milliárd dollár volt.
Árfolyam-stabilitás
Ez a legtöbb kriptopénz esetén nem létezik, mivel nincs mögötte tényleges gazdasági teljesítmény, vagy esetleges aranyfedezet. Sokan befektetésnek tekintik a virtuális pénzeket, de sokan csak igyekeznek minél több hasznot húzni belőlük. A kriptopénz nagyon spekulatív és igen ingatag vétel! A bitcoin árfolyama is igen jelentős ingadozásokon ment keresztül. A mellékelt grafikonon (jelen cikk írásakor) az utóbbi egy év árfolyama látható az amerikai dollárhoz képest:
(Grafika eredetije: https://www.tozsdeasz.hu/btc-usd-arfolyam-grafikon-1-ev-cop0/)
A kockázatokra igyekszik felhívni a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank cikke is:
https://www.mnb.hu/felugyelet/piacfelugyelet/befektetoi-figyelmeztetesek/termekekkel-kapcsolatos-tajekozodas/az-mnb-altal-nem-felugyelt-befektetesek
Hol lehet vásárolni kriptovalutát?
Néhány évvel ezelőtt csak meghatározott (és elég kevés) helyen lehetett virtuális pénzt venni, illetve eladni. Ma már sokkal több ilyen hely van, ahogy nagyságrenddel nőtt a kriptovaluták választéka is. Ebbe belegondolva nagyon komolyan meg kell fontolni egy befektetést!
Maguk a kriptovaluta-váltók olyan internetes webhelyek, ahol legálisan lehet helyi (hagyományos) pénzt kriptopénzre váltani, illetve vissza. Kezdőknek mindenképpen ezek a biztonságos helyek javasoltak, mivel ezeket könnyű használni és elég gyorsan beállíthatók. Jellemzően ezeken a helyeken hagyományos bankkártyával, illetve PayPal-lal is lehet fizetni. A legtöbb kereskedési hely a következő lépcsőket ajánlja:
- Első lépésben regisztrálni kell magunkat; jellemzően név, e-mail cím, telefonszám, stb. magadásával.
- Második lépésben kérik a személyazonosság igazolását (pl.: személyivel vagy útlevéllel, esetleg jogosítvánnyal). Ez az illegális pénzmozgások kikerülésében is segít, tehát teljesen jogos intézkedés!
- Harmadik lépésben általában kétlépcsős azonosítás kell, így biztonságosabb lesz a fiókunk, illetve lényegesen megnehezíthetjük a hackerek dolgát.
Fontos tudni, hogy gyakorlatilag az összes tőzsde felszámít pár százalékos tranzakciós díjat, amit mindenképpen ki kell fizetni!
Innentől már könnyű a dolog, mivel akár vásárolhatunk, akár eladhatunk a rendelkezésünkre álló keret terhére, de mindenképpen ismételten figyelni kell a nagyon komoly árfolyam-mozgásokra!
Mivel ez a terep eléggé ingoványos, ezért sok illegális kriptovalutás weboldal is megjelent. Mindenképpen figyelni kell ezekre, ahogy a biztonságra is!
További információért érdemes elolvasni a következő cikket:
https://kriptovalutak.com/a-kriptovaluta-jelentese-pontosan/
Bányászat
Mivel a legtöbb kritovaluta mennyisége nincsen szabályozva, ezért lehetőség van új és még újabb virtuális pénzek előállítására. Mivel ezeket a virtuális pénzeket összetett matematikai függvények komplex számításával hozzák létre, ezért az ilyen pénzkeresethez nagyon komoly számítási teljesítmény kell. Ehhez általában brutálisan erős, nagyon komoly teljesítményű, úgynevezett bányászgépek kellenek. Gyakorlatban ennek az erős hardware-nek csak az a feladata, hogy minél hamarabb le tudja generálni a következő blokkot, ami a megfelelő mennyiségű (pl. 12,5) BitCoin-t ér.
Ehhez nem elegendő egy nagyon erős CPU, hanem a legtöbb bányászgépben több, akár tucatnyi erős videókártya is zakatol. Ennek a rendszernek pedig komoly a hűtési igénye, továbbá nagyon komoly az áramfogyasztása is!
Ha valakit komolyabban érdekel ez a terület, akkor mindenképpen érdemes elolvasni a következő cikket: https://www.bitcoinbazis.hu/utmutato/bitcoin-banyaszgep-telepitese/
És egy érdekes kiegészítés
Elég sok kriptovaluta nem ér semmit, vagy csak némi aprópénzt. Ilyen volt többek között a 2021.november elején elindított Omicron nevű is. Ám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Covid-19 legújabb variánsát éppen omicronnak nevezte el, így az addig alig 70$-t érő valuta árfolyama kilőtt és pár nap alatt már 700$-ra emelkedett!
Ám ahogy mondani szokták, egyik csoda sem tart túl sokáig, mivel az árfolyam e kiegészítő írásakor kezd lassan visszatérni az eredeti értékéhez…
Felhasznált irodalom:
https://kriptovalutak.com/a-kriptovaluta-jelentese-pontosan/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kriptovaluta
https://cryptofalka.hu/mi-a-bitcoin/
https://cryptofalka.hu/mit-csinalnak-a-bitcoin-banyaszok/
https://www.bitcoinbazis.hu/utmutato/bitcoin-banyaszgep-telepitese/
https://coinmarketcap.com/hu/currencies/omicron/
https://index.hu/gazdasag/2021/11/29/omicron-kriptodeviza/
Köszönetemet szeretném kifejezni Horváth Tibor kollégámnak a segítségéért!
© TFeri.hu, 2021.nov.