Tamás Ferenc: Felhő alapú informatika és a GRID

 

Napjaink egyik slágertémája a Cloud Computing, azaz a felhő alapú informatika. De mi is ez? Bár több különféle felhő alapú szolgáltatást különböztetünk meg, de ezek lényege közös: az igénybe vett szolgáltatásokat nem a helyi hardvereszközökön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva. Gyakorlatilag a felhasználónak teljesen mindegy, hogy hol is vannak ezek az adatok, ő csupán akkor és ott szeretne hozzájutni az adataihoz, ahol és amikor szeretne. Az alábbi ábra is ezt szemlélteti:

Cloud

(Kép eredetije: http://cloudcomputingcafe.com/wp-content/uploads/2013/09/cloud-computing-whiteboard1.png)

Hasonlítsuk össze a hagyományos webes szolgáltatásokat a felhő alapúakkal! A hagyományos szolgáltatások (pl.: weblapok, FTP, levél, helyi szerverek, közösségi oldalak, stb.) mindig egy adott szerveren tárolják a fontos adatokat. Ha ez a szerver meghibásodik, vagy valami hiba lép fel az oda-vissza kapcsolatban, akkor a szolgáltatás nem lesz elérhető és azonnal hibaüzenetet kapunk. Ellentétben a felhő alapú szolgáltatások esetén a felhasználó számára lényegtelen, hogy hol is van a távoli elérést nyújtó szerver, mivel ez csupán a felhő-szolgáltatást nyújtó cég dolga. Szintén a cég dolga az is, hogy megfelelő hozzáférést nyújtson az ott tárolt adatok, illetve szolgáltatások felé. Ha a felhő alapú szolgáltatást nyújtó szerver meghibásodik, akkor a szolgáltató dolga, hogy az eleve megfelelő redundanciával megoldott tárolása technikája segítségével mihamarabb helyettesítse a meghibásodott egységet anélkül, hogy ezt a felhasználó bármilyen módon észlelné. Egy megfelelő felhő-szolgáltatónál lévő felhasználó mindössze annyit vesz észre a hardver-meghibásodásból, hogy a megszokott elérése egy kicsit lelassult.

Másképpen megfogalmazva a felhő-informatika – például kiszolgálók, tárolás, adatbázisok, hálózatkezelés, szoftverek, elemzés, gépi intelligencia – elérhetővé tétele megfelelően erős kapcsolaton keresztül a gyorsabb innováció, a rugalmas erőforrások és a méretgazdaságosság érdekében. A felhasználó csak a felhő-szolgáltatásokért fizet, így csökkentheti üzemeltetési költségeit, hatékonyabban működtetheti infrastruktúráját, és át is méretezheti, ha üzleti igényei megváltoznak.

A felhő-alapú szolgáltatások előnyei

- Redundáns adattárolás: ha valamelyik hardver-eszköz (pl.: merevlemez) meghibásodik, akkor az adatok továbbra is biztonságban vannak és azonnal rendelkezésre állnak.

- Dedikált erőforrások használata: a legújabb felhő-alapú szolgáltatási modell biztosítja, hogy az igénybe vevő cég kizárólagos jelleggel rendelkezhet a megfelelő tárolási hellyel, CPU-val, illetve memóriával.

- Költségkímélés: Különösen kis cégek számára előnyös, mivel nekik így nem kell maguknak megvenni az időnként méregdrága hardver-eszközparkot, hanem simán kibérelhetik ezt egy felhő-szolgáltatást nyújtó partnercégtől. Nem kell a helyi adatforrásokként szolgáló szervereket fizikailag kiépíteni, továbbá installáció sem szükséges. Ráadásul a felhő igénybevételével megoldhatók a frissítések is, mivel ezt általában a szolgáltatást nyújtó cég végzi!

- Nincs egyetlen (kritikus) meghibásodási pont: a szolgáltatás egyik lényeges eleme, hogy minden egyes adatot redundánsan kell tárolni, tehát nem veszhet el semmilyen adat egy hirtelen meghibásodáskor. Magyarul: nincs kritikus adatvesztés sem hardveres, sem szoftveres probléma felléptekor.

- Hatékony erőforrás-használat: mivel az igénybe vett felhő méretei igen széles határok között, igen rugalmasan skálázhatók, ezért az igénybe vevő cégnek csak annyit kell fizetnie, amit ténylegesen igénybe vesz. Tehát nincs felesleges számlázás.

- Helyfüggetlen: a cég munkatársai bárhol rácsatlakozhatnak a megszokott szerverükre, csupán az internet-kapcsolatot kell létrehozni és máris minden céges adathoz és dokumentumhoz hozzáférhetnek. Az igénybe vevő számára lényegtelen, hogy a felhő konkrétan hol is van eltárolva! Ez különösen a 2020-2021-es Covid-lezárások alatt bevezetett home office (kb. otthoni munka) miatt vált kiemelten fontossá!

- Gyorsaság: A felhő-szolgáltatások többsége önkiszolgáló és igény szerinti, így percek alatt (akár pár kattintással is) nagy méretű számítási, vagy adat-tárolási szolgáltatást lehet igénybe venni. Ez nagyfokú rugalmasságot biztosít a cégeknek és radikálisan csökkenti a kapacitás-tervezési erőfeszítéseket.

- Biztonság: minden cloud-felhasználó létrehozhat egy megfelelően elszigetelt, illetve biztosított kis privát részleget, ahol csak az ő személyes adatai lehetnek. A megfelelő felhő-szolgáltató választása esetén ez a saját adatok 100%-os biztonságát jelenti! Például web-hoszting szolgáltatás esetén a felhőt használó user (szimulációban) létrehozhat egy dedikált szervert, amivel biztosíthatja a megszokott web-szerver szolgáltatásokat a megfelelő biztonsági protokollok felügyeletével; ellenben a hagyományos dedikált szerverek árának töredékéért!

Típusai (szolgáltatások szerint)

- Tárhely szolgáltatás: (Storage as a Service) A legegyszerűbb felhő alapú szolgáltatás. Egy egyszerű klienssel bárki rácsatlakozhat a felhőre és pl. a saját gépén levő anyagokkal szinkronizálhatja a felhőben lévő anyagait. Így megoldható az is, hogy valaki a munkahelyén elkezd egy dokumentumot szerkeszteni, majd otthon befejezi, de közben nem bajmolódik semmilyen adatátviteli eszközzel (e-mail, pendrive, stb.), hanem egyszerűen még a munkahelyén feltölti a privát felhőjébe, amit aztán az otthoni gépén szinkronizál, így a dokumentum szerkesztését folytathatja. Másnap aztán a munkahelyén megint a felhő-kliens szinkronizálása után már a legújabb verzió áll rendelkezésére. Gyakorlati példák – 2023. áprilisi ingyenes méretekkel:

- Microsoft OneDrive (max. 5 GB) – ezt a cég lehet, hogy ki fogja vezetni.

- Dropbox (max. 2 GB)

- Apple iCloud (max. 5 GB)

- Google Drive (max. 15 GB)

- PCloud Drive (max. 6 GB; eredetileg ingyenes) – kiváló virtuális meghajtót csinál a Windows alá!

További információk és lehetőségek:

https://www.websiteplanet.com/hu/blog/legjobb-felhoalapu-tarhelyszolgaltatoja-megbizhato-es-megfizetheto/

- https://www.websiteplanet.com/hu/blog/legjobb-teljesen-ingyenes-felhoalapu-tarhely-szolgaltatasa/

 

Nézzünk pár példát egy fizetős verzióra is! (2023.ápr. árak, de ezek a mindenkori Ft-€ árfolyam miatt változhatnak!)

 

MS 365 Family

3600 Ft/hó

6 * 1 TB

MS 365 Personal
(MS 365 előfizetőknek ingyenes!)

 

 

MS 365 Personal

2500 Ft/hó

1 TB

MS 365 Alapverzió

539 Ft/hó

100 GB

Google Drive Basic

690 Ft/hó

100 GB

Google Drive Standard

1090 Ft/hó

200 GB

Google Drive Premium

3590 Ft/hó

2000 GB

DropBox Plus

12 €/hó

2 TB

DropBox Standard (kisebb csoportoknak)

12 €/hó/felh.

5 TB / 3+ felh.

DropBox Advanced (nagyobb csoportoknak)

18 €/hó/felh.

Amennyi kell

Apple iCloud 50 GB

299 Ft/hó

50 GB

Apple iCloud 200 GB

899 Ft/hó

200 GB

Apple iCloud 2 TB

2990 Ft/hó

2 TB

PCloud Premium

50 €/év

500 GB

Pcloud Premium Plus

100 €/év

2 TB

 

- Szoftver szolgáltatás: (SaaS = Software as a Service) Egy szoftvert vagy teljes környezetet nyújt szolgáltatásként. Ezek általában online hozzáférhetőek, többnyire a megszokott böngésző segítségével HTTPS protokollon keresztül. Gyakori a tabletes, illetve telefonos hozzáférés is. Az SaaS esetében a felhő-szolgáltatók üzemeltetik és kezelik az alkalmazásokat, valamint a háttér-infrastruktúrát, továbbá ők gondoskodnak a szoftverfrissítések, a biztonsági javítások és egyéb karbantartási feladatok elvégzéséről is. A felhasználó bejelentkezése után a böngésző letölti a megfelelő adatokat és a szoftvert azonnal rendelkezésre bocsájtja. Példák: Microsoft Office 365, Google Docs, Netsuite, Hubspot, Skubana, Zendesk, Adobe Creative Cloud. Ezek között is van ingyenes, de létezik fizetős is.

- Platform szolgáltatás: (PaaS = Platform as a Service) Az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges erőforrásokat biztosítja a felhő-szolgáltató, megfelelő terheléseloszlással és feladatátvétellel, kezelőfelülettel, továbbá ezek megfelelő gyakoriságú biztonsági frissítéseivel. A PaaS segítségével a fejlesztők gyorsabban készíthetik el webes, illetve mobil alkalmazásaikat és nem kell aggódni a fejlesztéshez szükséges kiszolgálók, tárhely, hálózat és adatbázisok háttér-infrastruktúrájának kialakítása, illetve felügyelete miatt. Gyakori felhőben alkalmazott nyelvek: Java, Python, Ruby, PHP. Példák: Google App Engine, OpenShift, Microsoft Azure, ArubaCloud. Ezek már szinte kivétel nélkül fizetősök.

- Infrastruktúra szolgáltatás: (IaaS = Infrastructure as a Service) Virtuális szerver biztosítása megfelelő tárhellyel, hálózati kapcsolattal, számítási kapacitással, operációs rendszerrel, stb. Példák: Amazon CE2, Google Compute Engine, Microsoft Azure.  Ezek is szinte kivétel nélkül fizetősök.

Típusok (hozzáférhetőség alapján)

- Publikus felhő: mindenki számára nyitott, szabadon hozzáférhető szolgáltatás, melyben az ügyfeleket a szolgáltató saját eszközállományával szolgálja ki. (tárhely, hálózat, számítási kapacitás). Itt kiemelten fontos az egyes ügyfelek megfelelő izolálása. Egyre több szolgáltató nyit privát szolgáltatást nyújtó felhőt oly' módon, hogy az alapszolgáltatásokat korlátozott tárhellyel ingyen ajánlja, de a magasabb szintű szolgáltatásokért már fizetni kell. Példák: Microsoft OneDrive, Dropbox, Google Drive.

- Privát felhő: Saját vagy bérelt erőforrásokon lehet privát felhőt is kiépíteni. Például egy cégnél így nem kell beállítani egy dedikált szervert, hanem a meglévő gépek kapacitását kihasználva lehet felhőt létrehozni. Példák: VMware vSphere, CloudStack, oVirt, OpenNebula.

- Hibrid felhő: a publikus és a privát felhő kombinációja. Ez megfelelő elegendő szolgáltatást nyújt megfelelő tárhellyel és biztonsági megoldásokkal.

Egy konkrét példa még 2017. végéről a felhő alapú tárolásra a hazánkban meghonosított e-recept. Ennek kiinduló oldala: https://www.eeszt.gov.hu/

A szolgáltatás lényege, hogy az orvosok csak digitálisan írják fel a páciensek receptjeit, amit a patikusok (pl.: a páciens TAJ-száma alapján) adnak ki. A biztonsághoz hozzá tartozik, hogy a vények kiváltásához nem elég a TAJ-kártya, hanem a betegnek igazolni is kell magát (pl.: személyivel). A rendszer nyögvenyelősen indult, de nagyságrendi gyorsuláshoz vezetett a 2020. tavaszi koronavírus-járvány okozta elzártság miatt. Ez tovább fokozódott azzal, hogy a betegeknek be sem kellett menni a háziorvosi rendelőbe a megszokott gyógyszer receptjének felírásához, mivel elég volt egy telefon is. Ilyen gyógyszerek pl. vérnyomás-csökkentő, cukorgyógyszer, stb.

Az egyszerű felhasználók által leggyakrabban használt felhő-szolgáltatási típus az egyszerű adattárolás. A sok éve gyakran használt írható CD/DVD-k helyett eleinte jöttek a minél nagyobb pendrive-ok, majd ezt váltotta fel a mindenre kiterjedő felhő. Itt a lényeg, hogy ingyen, vagy egy kis összegért lehet egy kisebb-nagyobb felhő-alapú tárhelyet bérelni, ahová minden adatot, képet, dokumentumot nyugodtan el lehet menteni. Megfelelő biztonsági azonosítás után ez az adathalmaz bárhonnan elérhető. A felhő-alapú informatika elterjedésével egyre gyakoribb lett az automatikus szinkronizálás, ami a felhasználótól függetlenül megoldja a helyi gépen és a felhőben tárolt anyagok megfelelő összehangolását. A tagadhatatlan kényelem mellett ennek lehetnek hátrányai is, így például az érzékeny adataink, képeink is könnyen kikerülhetnek egy nem megfelelően védett felhőbe. Erről szól a 2014-es Szexvideó (Sex Tape) c. amerikai vígjáték Cameron Diaz főszereplésével. (Link: https://www.imdb.com/title/tt1956620/) Konkrét megvalósulás is volt már, ha pl. valaki elhagyja a telefonját, vagy feltörik a felhő-tárhelyét, mint ez Jennifer Lawrance mellett több hírességgel is sajnálatosan megtörtént.

2023.áprilisában a felhő alapú tárolás jelentős fejlődése miatt már a legtöbb szolgáltató kifejlesztett egy mobiltelefonos applikációt is, amellyel simán hozzá lehet férni a (privát) felhőben tárolt adatokhoz. Ilyenek (a teljesség igénye nélkül): Google Drive, Apple iClous, PDrive, …

Egy személyes kiegészítés: jelen cikk írójaként jómagam is többféle felhőt használok. Ezen cikket a saját gépemen írom, de biztonsági másolatként tárolom a Google felhőben is az MS OneDrive felhőjében is.

Köd alapú informatika

Még 2015-’16 táján több cég is elkezdett egy új ötletet és létrehozták az OpenFog (Nyílt Köd) alapítványt. Alapító cégek: Arm, Cisco, Dell, Intel, Microsoft és Princeton University. További tagok: Foxconn, General Electric, Hitachi, Sakura Internet, ZTE és ShanghaiTech University. Közöttük vannak olyanok is, akik a felhő-technológia éllovasai (pl.: Microsoft), de vannak olyanok is, akik kimaradtak belőle. (pl.: Cisco).  A technológia lényege: a bizonytalan helyű és eszközparkú felhő helyett a köd-szolgáltatók elszórtan helyezkednek el, akár a felhasználó közelében. A hálózat pedig elég intelligens, hogy kiválassza a megfelelő helyen lévő köd-alapú szolgáltatási központot.
Másik megközelítés szerint a tárgyak internetének (IoT) robbanásszerű növekedése a jelenlegi építészeti megoldások alkalmazásával fenntarthatatlan. Számos hálózatra kötött eszköz küzd megfelelő szállítási és/vagy tárolási kapacitás-hiánnyal, amit még csak fokoznak a felhő-alapú megoldások esetleges biztonsági hiányosságai. A köd-alapú tárolás gyakorlatilag egy köztes réteget jelent a helyi hálózat és a felhő között: megfelelő átjárókat és tárolókapacitást tesz elérhetővé. Egy biztos: a jól bevált felhő-alapú informatikával szemben a köd-szolgáltatások még gyerekcipőben járnak.

Köd-informatika

(Kép eredetije: https://www.mdpi.com/2504-2289/2/2/10)

Miben különbözik a felhő és a köd?

A felhő-alapú informatika az abszolút centralizált adattárolásról és feldolgozásról szól. Ezzel szemben a köd-számítás arra fókuszál, hogy ezt a számítási, tárolási, eszközvezérlési képességet közelebb hozzuk az IoT eszközökhöz. Az IoT robbanásszerű fejlődésével, valamint egyre több (üzleti és privát) területre való betörésével, a nagy sebességű adatfeldolgozás, az adatelemzés, valamint a rövid válaszidők elvárássá lettek. Ezeknek az igényeknek a mostani centralizált felhő alapú modellel már nem könnyű megfelelni. A köd-alapú informatikai megoldások segítségével a számítási kapacitások és az alkalmazás-szolgáltatások közelebb kerülnek a végfelhasználóhoz, így sokkal gyorsabb válaszidőkre lehet számítani.

Egy másik probléma, hogy az egyre növekvő mennyiségű IoT-eszközpark nagyságrendekkel több adatok generál, mint amit a sokszor messze lévő felhő képes lenne feldolgozni. Ellenben a közel lévő köd-alapú szolgáltatások mintegy előszűrőként funkcionálva képesek megszűrni, illetve kisebb-nagyobb mértékben feldolgozni a bejövő adatmennyiséget.

A felhő-alapú adatfeldolgozás ajánlott, ha az alkalmazás nem idő-kritikus és nem igényel valós idejű reakciót, például:

  • Óriási adatmennyiség (Big Data) elemzése és kimutatások
  • Adat/módszer elemzés és gépi tanulás
  • Szimulációk és optimalizációk
  • Karbantartások előretervezése
  • Hosszú távú adattárolás

A köd-alapú adatfeldolgozás ajánlott időkritikus, azonnali reakciót követelő alkalmazások esetében, például:

  • Adatgyűjtés és elő-feldolgozás
  • Állapotfigyelés
  • Előre programozott logika szerinti döntéshozás
  • Rövidtávú adattárolás

Érvek a köd-számítás mellett:

  • Késleltetés: A felhőbe való adattovábbítás óriási méretű adathegyek esetén komoly időt vehet igénybe. Ha ez a rendszer állandó visszacsatolás nélkül működik, akkor nem beszélhetünk valós idejű visszajelzésekről. Napjainkban ez már nem megengedhető, mivel - főleg az időkritikus alkalmazásokban – valós idejű válaszokra van szükség. A köd-számítási modell azonban képes minimalizálni a válaszidőt.
  • Biztonság: Az adattovábbítás egy távoli felhőbe biztonsági kockázatot jelenthet, mivel pl. a továbbító csatorna szivároghat valahol. Többlépcsős biztonsági rendszerek kiépítés szükséges. Ezt tehetjük sokkal egyszerűbbé az IoT-eszközök közelében lévő köd-lapú feldolgozással.
  • Adatintegritás: Az adatok külső adattároló rendszerben történő tárolása és elemzése sértheti az adatintegritást, ráadásul a folyamat során pedig károsodhatnak a nyers adatok, illetve az eredmények is. A helyi feldolgozással elkerülhetők a továbbítás során bekövetkező hibák és kiküszöbölhető a biztonsági kockázat is.
  • Költségek: Az adattovábbítás lehetőségének fizikai kiépítése nem olcsó, ráadásul a megfelelően erős hálózati kapcsolat fenntartása sem elhanyagolható költséget jelent. Így egy köztes-réteg (a köd) kialakításával jelentős megtakarítás érhető el.
  • Önállóság: A köd-számítási modell lényege, hogy a közelben működik, tehát az esetleg földrajzilag távol eső felhő-szolgáltatásokkal ellentétben jóval kisebb a kimaradás, illetve az adatvesztés esélye. A köd feldolgozza és visszaküldi az IoT-eszközök nyers adatait, illetve egy előfeldolgozás után továbbítja azokat a felhő-alapú tárolók felé.

GRID

A GRID (elosztott számítások) egy változata; gyakorlatban a felhő alapú informatika továbbgondolása. Lényege: több kisebb teljesítményű hagyományos számítógép összekötése a nagyobb közös teljesítmény érdekében. Vegyünk egy példát!

Legyen adott egy óriási feldolgozandó adathalmaz, például egy emberi vírussal kapcsolatos számításhalmaz! Ez egy hagyományos egy CPU-s gépnek több százezer munkaórába telne. Az egyik lehetséges megoldás, hogy egy szuperszámítógépet veszünk erre igénybe. Ez sok CPU-val rendelkezik, a hagyományos PC-khez képest több ezerszeres teljesítménnyel, így pár tucat óra alatt végez a feldolgozással, ám a gép ára iszonyú húzós! Ellenben egy GRID-megoldással a számítási igényeket elosztjuk több ezer PC között, amelyek közül minden CPU az éppen üres idejében számolja a neki kiosztott mennyiséget, majd az interneten visszaküldi a központi egységnek. Ide nem kell méregdrága számítógép, csak egy olyan program a központi gépen, amelyik megfelelő szeletekre osztja fel a számításokat, majd ezeket szétküldi és visszaérkezés után megint összerakja. Így csak az egyébként fillérekbe kerülő internet-kapcsolatot kell kifizetni!

A nemzetközi GRID-megoldások óriási előnye, hogy a földrajzi különbségeket is kihasználja! Például amíg az USÁ-ban dolgoznak, addig Európában már esteledik, így a gépek többnyire kihasználatlanok. Viszont a GRID-ek egyik hátránya, hogy a benne részt vevő számítógépek nem mindegyike hajtja végre pontosan a kapott számítási csomagot, esetleg az egyes csomagokat direkt meghamisítják a kliens gépek tulajdonosai.

Történelmileg a GRID-ek egyik őse az 1997-ből eredő SETI@Home projekt volt, amivel a földönkívüli intelligencia esetleges rádiójeleinek kutatásában segítettek a részt vevő gépek tulajdonosai. Az eredeti koncepciót az 1990-es évek elején Ian Foster és Carl Kesselman alkotta meg, miszerint a klasszikus elektromos hálózathoz hasonló számítógép-architektúrát kell létrehozni, melyben nem csupán a tárhelyet, hanem a CPU-kat, a számítási teljesítményt, hanem a hálózati adatforgalmat és minden egyéb eszközt megosztanak.

Hogyan működik a GRID?

Az alapvető fontosságú program, az egész rendszer életben tartója az úgynevezett köztes program, a „middleware”. Ez fogadja a számítási megrendeléseket a feladóktól, felosztja csomagokra és hozzárendeli a szükséges erőforrásokat is. Aztán fogadja az erőforrásaikat felajánló bejelentkező klienseket, akiknek kiosztja a neki megfelelő csomagokat, majd ellenőrzi a végrehajtást. Ezek felett számláz, könyvel, nyilvántart, stb.

A jelenlegi GRID-ek nagy része teljesen önkéntes. Gyakorlatilag azt használja ki, hogy a felhasználók egy részénél a hivatali időben bekapcsolt asztali számítógépen többnyire a képernyővédő vagy csak egy sima szövegszerkesztő üzemel, így a CPU „ráér”. Ekkor kapcsol be a kis asztali PC-kre elosztott GRID-es kliens. Amikor a felhasználó megint szeretné használni a PC-jét, akkor a kliens háttérbe vonul és hibernálja magát. Az állandó működésű szervekben pedig a zömében kihasználatlan éjjeli órákban van a GRID-es adatfeldolgozás nagy ideje.

GRID minta

(Kép eredetije: http://www.authorstream.com/Presentation/richii_17-1392239-grid-computing-ppt/)

GRID-ek fajtái

- Vállalati/Céges grid-ek (Enterprise grid): egy adott cégen belüli számítógépek grid-je. Például: Google kereső.

- Önkéntes grid-ek (Volunteer grid): a nagy közösbe ellenszolgáltatás nélkül beajánlott pc-k közössége. Például: SETI@Home, MultiCluster, http://fightaidsathome.scripps.edu/ – Aids gyógyszer szimulációk, http://boinc.bakerlab.org/ – gyógyszerészeti modellezés, Compute against Cancer – Kemoterápiás szimulációk, http://www.einsteinathome.org/ – gravitációs hullámok keresése, IBM Volunteer GRID.

- Tudományos grid-ek (Science grid): nagyobb kutatóintézetek, egyetemek, számítógépközpontok rendszere. Például: az emberi géntérkép (és hibáinak) grid-je, EU DataGrid, nagyenergiás fizikusok grid-je, CERN-LHC grid, EGI – európai közös tudományos GRID, BOINC – Berkeley Open Infrastructure for Network Computing, Folding@Home, MilkyWay@Home, GIMPS – Great Internet Mersenne Prime Search.

- Nemzeti grid-ek (National grid): egy adott ország összekapcsolt erőforrásainak hálózata. Például: India, Thaiföld, Írország, Olaszország, Magyarország.

 

Példa egy GRID sikerére: Madárinfluenza

Az EGEE nevű grid-et használták, hogy a madárinfluenza elleni 300.000 lehetséges hatóanyag közül meghatározzák a legnagyobb eséllyel alkalmazhatókat. 2000 számítógép 60 intézetben (Oroszország, Európa, Taiwan, Izrael, stb…) számolt 4 héten át. Ez egy számítógépnek 100 évébe telt volna. Lehetséges ellenszereket sikerült azonosítani!

cloud Madárinfluenza
(A neuraminidase, a két leggyakoribb felületi protein egyike elősegíti a fertőzött sejtekben található virionok eltávolítását. Kép: Ying-Ta Wu, AcademiaSinica. - Kép és szöveg eredetije: http://indico.cern.ch/event/62581/)

 

Felhasznált források:

© TFeri.hu, 2014. márc.

Felújítva: 2017.márc., 2018.febr., 2018.szept., 2019.aug., 2020.márc.,  2022. aug. és 2023.ápr.