A Naprendszer elemei: Föld

Tamás Ferenc: Naprendszer elemei – Föld

Megjegyzés: Jól ismert adatok, illetve a földrajzi ismereteink miatt csak kevés adat szerepel jelen cikkben.

A Föld a Naptól számítva negyedik kőbolygó, a három nővér középső tagja (Vénusz, Föld, Mars).

A három bolygótestvér

(Képen: Vénusz, Föld és Mars. Kép eredetije: https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2007/11/Venus_Earth_and_Mars)

Hatalmas méretű az égi kísérője, a Hold. Az anyabolygóhoz képest ez a Naprendszer egyik legnagyobbja.

Föld nyugati félteke

(Képen: A Föld nyugati félgömbjének képe. Kép eredetije: https://www.nasa.gov/sites/default/files/thumbnails/image/1-bluemarble_west.jpg)

A szikár adatok:

  • Tömeg: 5,97*1024
  • Egyenlítői átmérő: 6378 km.
  • Térfogat: 1,08*1012 km3.
  • Átlagos sűrűsége: 5,51 g/cm3.
  • Átlagos távolság a Naptól: 148 millió km. ( = 1 Csillagászati Egység)
  • Összetétele: (főleg) kő.
  • Felszíni gravitáció: 9,81 m/s2.
  • Keringési idő a Nap körül: 365,25 nap. (= 1 év)
  • Forgási idő: 24 óra. (= 1 nap)
  • Holdja: 1.

A jelenleg ismert világegyetemben az egyetlen olyan bolygó, amely életet hordoz. A bolygó a jelenlegi ismereteink szerint kb. 4,5 milliárd éve alakult ki, majd kb. 1 milliárd év múlva megjelent rajta az élet csírája. (A hogyanról még élénk vita folyik.) Ebből jött létre a bioszféra, amely jelentősen megváltoztatta az atmoszférát és sok esetben magát a bolygót is. A földi élet sugárzásvédelmét a kialakult ózonréteg látja el. A napszél, illetve egyéb mágneses behatások ellen pedig a bolygó forró, folyékony vas-nikkel magja által létrehozott mágneses tér véd.

A Föld belső szerkezetét és hőviszonyait a következő rajz szemlélteti:

Föld belső szerkezete

(Kép eredetije: http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/MegujuloEnergiaforrasok/ch06.html)

A Föld alakja gömbhöz hasonlító geoid, kicsit lapult. A földkéreg nagy része szilárd, bár bolygónk felszínének kb. 71%-a víz. A bolygó kérge felett van elég kiterjedt, nagy tömegű gázburok. Ennek nyomása a tengerszinten 101ezer Pa (= 736,6 Hgmm). A légkör kb. 78%-a nitrogén, 21%-a oxigén és 1%-a egyéb elem. A légkört a bolygó gravitációs ereje tartja meg.

A Föld tengely körüli egyenletes, 24 óra alatt fordul meg a tengelye körül. Ez régebben elegendően pontos volt, ám a modern mérések szerint már néha van egy másodpercnyi eltérés. Az időszámítás pontosságának fenntartása végett a Nemzetközi Távközlési Unió időnként (pontosabban negyedévenként, ha szükséges) beiktat egy plusz másodpercet.

Bolygónk mágneses tengelye nem egyezik meg a forgástengellyel, hanem 11,5 fokos szöget zár be azzal. Maguk a mágneses pólusok nem teljesen stabilak, mivel évente pár kilométert vándorolnak arrébb (a földfelszínhez viszonyítva). A mágneses mező aránylag stabil, annak iránya és nagysága nem változik, bár a régi korokban már volt példa pólusváltásra. Ez nagyjából 200ezer évente megtörtént, bár a legutóbbi ilyen esemény már kb. 780ezer éve volt.

Föld mágneses tere

(Képen a Föld mágneses mezője. Kép eredetije: https://www.nasa.gov/mission_pages/sunearth/news/gallery/Earths-magneticfieldlines-dipole.html)

Bolygónk mágneses mezőjét a napszél jelentősen torzítja. Erősebb napkitörések esetén a bolygó mágneses mezője által befogott elektromágneses részecskék okozzák a sarkoknál néha észlelhető sarki fényt.

Föld mágneses tere torzultan

(Kép eredetije: https://www.nasa.gov/mission_pages/sunearth/science/magnetosphere2.html)

A Föld nagyjából egyenletesen kering központi csillagunk, a Nap körül. A pontos keringés ellipszispályán történik, melynek egyik fókuszpontjában a Nap áll. A csillagunkhoz legközelebbi keringési pont 147 098 074 km, míg a legtávolabbi pont 152 097 701 km. Érdekes, hogy az északi félgömb téli időszakában van a Föld legközelebb a Naphoz.

Maga a bolygó egyenlítője a keringés síkjával 23,44 fokos szöget zár be, amely valószínűleg a Naprendszer kialakulásakor történt bolygóütközéseknek köszönhető. Ez a keringés és a bolygó dőlésszöge okozza az évszakok változását.

A Földet saját szemszögünkből elég nagynak látjuk. A megfelelő méretek összehasonlítása miatt érdemes az alábbi videót végignézni:

 

Felhasznált források: