Szoftverjogok: a Freemium modell

A klasszikus értelemben vett legfőbb szoftverjogok a következők:

• fizetős szoftver (pl.: Windows, MS Office, Corel, PhotoShop)
• shareware (pl.: NOD32, Total Commander)
• freeware (pl.: IrfanView, GIMP)
• open source (pl.: több Linux, Chromium, OpenOffice, MySQL)

Mindegyiknek megvan a maga hibája. A fizetős, vagy prémium szoftvereknél elsősorban az ár, ami sokszor igen durva! Ha valaki jogosítva szeretné használni mondjuk üzleti célra a grafikai szoftvercsomagokat, akkor igen mélyen a zsebébe kell nyúlnia, viszont ezért korrekt és jól kifejlesztett környezetet kap és az esetek többségében ehhez nem kevés garancia, valamint verziókövetés és rendszeres ingyenes javítócsomag is jár. Mondjuk a „jól kifejlesztett” szókapcsolatnak a Windows javításokban észlelt hiányosságok sokszor ellentmondanak. Az ilyen szoftvereket éppen az igen borsos áruk miatt előszeretettel hamisítják, illetve illegális letöltésük sem lehetetlen. A gyártók különféle konstrukciókkal igyekeznek vonzóvá tenni terméküket, pl. új gépre való olcsóbb (OEM-)ár, nagy mennyiségben vett termék esetén csoportos kedvezmény, illetve diák-/pedagógus-kedvezmény. Ez utóbbi pl. hazánkban az MS Office termékek ingyenességét jelenti.

A shareware termékek legtöbbje valamilyen (funkcióbeli) korlátozással kapható, tehát vagy nem minden funkció elérhető, vagy csak korlátozottan használható a termék. Az ilyen korlátozások némi pénzzel feloldhatók, de persze ehhez is rengeteg típusú törés, illetve illegális megoldás létezik.

A korai ingyenes (freeware) termékek elég gagyik voltak és ez az átok most is kísérti a termék-kategóriát. Az évek múltával sok ingyenes termék elérte vagy meg is haladta a fizetősök színvonalát, de ettől még sokan tartanak az ilyen típusú termékektől. Egyes ingyenes termékek a fejlesztés árát igyekeznek fizetési lehetőséggel behozni, pl.: IrfanView esetén lehetőség van egy csekély összegért regisztráltatni a terméket. A nagy cégek üzleti érdekből sem szívesen támogatják az ingyenes termékeket, hiszen nem látnak belőlük közvetlen hasznot.

A klasszikus 4. kategória a nyílt forráskódú (Open Source) termékek esetén megint a forgalmazással van a probléma: sokszor nem látják a kereskedelmi cégek, hogy ez nekik miért éri meg. Igaz, hogy a népszerűbb nyílt forráskódú termékek fejlesztésébe rengeteg programozó is beszáll, ezért igen kiforrottak, de ez néha fejetlenséget eredményezhet – gondoljunk itt a Linux rengeteg különféle disztribúciójára. Viszont a nyílt forráskódnak hála az ilyen típusú termékekben nem lehetnek titkos funkciók, mint az itt-ott felbukkant már.

A 2000-es évek elejétől lett fokozatosan népszerűbb a freeware és a prémium szavak összevonásából született freemium terméktípus, illetve üzleti modell. Az ilyen termékeknél létezik egy jól kidolgozott, könnyen kezelhető és főképp ingyenes alapprogram. Erre lehet venni kiegészítőket, illetve különféle funkciókat. Az alapprogram ingyenessége miatt eleve könnyen terjeszthető, míg a kiegészítők már közvetlenül a gyártótól szerezhetők be – jócskán a klasszikus bolti ár alatt. Az ilyen termékek általában egyes weboldalak, közösségi oldalak, illetve játékok.

Van egy jól ismert amerikai mondás: „There is no free lunch.”, azaz: „Nincsen ingyen ebéd.”. Vagyis az ilyen szoftverek esetén az ingyenesség nem korlátozott, de funkcióbeli könnyítésért, vagy újabb (prémium) lehetőségekért fizetni kell. Gyakori megoldás az is, hogy a gyártó nem kódot ad, hanem a prémium funkciókat csak a saját szerverein keresztüli online kapcsolattal engedélyezi; így nem kell forgalmazni különféle kódsorokat, csak a felhasználó előfizetői fiókjának kell engedélyezni újabb lehetőségeket.

Például mobiltelefonos játékok esetén az alapfunkciók ingyenesek, de ha valaki gyorsabb haladást szeretne elérni, vagy valami különlegességet szeretne, akkor azért fizetnie kell – legtöbbször már menet közben. A fejlesztők jó része felmérte, hogy a felhasználók nem szívesen fizetnek, ezért a felmerülő költségeket inkább reklámbevételekből finanszírozzák. Az ilyen megoldásnál a továbbhaladásért, illetve az egyes eredmények eléréséért meg kell nézni 1-2 reklámszpotot. Ez a felhasználónak hasznos, mivel haladhat tovább; míg a fejlesztőnek bevétele származik belőle. Ügyes programozási megoldásokkal a reklámok nem ugorhatók át, illetve nem is rövidíthetők le.

Hasonlóan a freemium modellt képviseli a Google, a Youtube és a Facebook is. Az ingyenes használhatóság mellett itt nem kell fizetni semmit. A Google keresési pontosságát befolyásolják a fizetős találatok, ugyanis a népszerűbb keresési kifejezések esetén a találati lista elején lévő (értsd: a legolvasottabb) helyeket meg lehet venni. A kifejezéslista hagyományos megjelentetése mellett, a találati lapok oldalán megjelennek a kifejezéshez kapcsolódó reklámok is, így növelve a Google bevételeit. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a Google keresési, illetve megjelentetési (szigorúan titkos) algoritmusa aranyat ér!

A Youtube megjelenése után nem sokkal már a legnépszerűbb zenei oldal lett, de sokáig nem tudott lényeges nyereséget felmutatni. Viszont nem sokkal azután, hogy a Google megvásárolta, nyereséges lett, mivel az egyes zeneszámok között lerövidíthető, de átugorhatatlan reklámokat ad, valamint ügyes elemző szoftverek segítségével minél pontosabb találatokat ad a következő zeneszámra. A felhasználók számára a felület bejelentkezési lehetőséget is nyújt, így a legpontosabb ajánlatokat képes nyújtani, viszont a reklámok egyre inkább személyre szólóak. A túl sok reklám ellen viszont kitalálták a reklámmentes Youtube Music Premium-ot, ami már direkt a Google-t gazdagítja. Az ügyes üzleti politika része az is, hogy a leggyakrabban nézett oldalak tulajdonosainak a cég nem keveset fizet, így létrejöttek a „youtuberek”, akik direkt üzleti céllal teszik fel tartalmaikat a legnépszerűbb zenei megosztóra.

Sok szociális kapcsolati oldal van, melyek között az egyik legnépszerűbb a Facebook. A használat itt is ingyenes és a lényeg, hogy a felhasználó minél több adatát közölje az oldallal, így növelve annak találati pontosságát, valamint bevételeit. Ezen az oldalon az ismerőseink friss és régebbi hírei, megjegyzései, kommentjei között tudunk navigálni. Az idővonal segítségével ráadásul mindezt nagyjából időrendbe szedve tehetjük meg. Az egyes kommentekre reagálhatunk, melyeket kielemezve az oldal még pontosabb találatokat ad. Az egyes posztokat elemző algoritmus a cégnek aranyat ér! A teljes ingyenességet az idővonalon, valamint a kiegészítő helyeken megjelenő reklámok és hirdetések biztosítják.

A szociális háló szoftverek leginkább a fiatalok között népszerűek (Facebook, Twitter, Instagram, TikTok, …), de bőven vannak más életkorú felhasználóik is. Mivel a klasszikus televíziózás népszerűsége a 2010-es években egyre csökkent, így a hírességek, illetve a cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyen megfelelően karbantartott és jól kezelt oldaluk a legtöbb ilyen felületen. Bár a jó megjelenésű és rendszeresen frissülő Facebbok-oldal még nem jelent közvetlen bevételt az egyes cégeknek, illetve hírességeknek, de óriási reklámértéke van! Például a 2020-as koronavírus járvány alatt Orbán Viktor miniszterelnök a legfontosabb karanténnal kapcsolatos bejelentéseit a közösségi oldalán tette meg.

Összefoglalva egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a freemium üzleti modell nem véletlenül lett ilyen népszerű és ennyire közkedvelt minden hátránya ellenére! Most, 2020 májusában viszont még nem tudható, hogy mi lesz a folytatás. Az mindenesetre sejthető, hogy a freemium egyre nagyobb szeletet hasít ki a programok/alkalmazások között!

Tamás Ferenc, 2020.máj.