Tamás Ferenc: Hercules monitorok

 

Az MDA monitor legfőbb újdonsága az volt, hogy egyáltalán létezett elektronikus kijelző PC-re is. Ez után nyilvánvalóan kellett fejleszteni. Az IBM a színes, grafikára is képes fejlesztés irányába ment el, ez lett a CGA. Viszont egy 1982-ben alapított független cég, a Hercules Computer Technology Inc. (Van Suwannukul alapítóval az élen) megalkotta az akkor elég nagy felbontásra képes Hercules grafikus kártyát és monitort. Az 1984-es kibocsájtáskori ár 499 USA-dollár volt. (Megjegyzés: az alapító Thai anyanyelvét ültette át IBM PC-re a doktori disszertációjában.)

A hardver újdonsága az volt, hogy a grafikus kezelős kívül egy párhuzamos portot is tartalmazott, ami akkoriban (a vasak fejletlensége miatt) igen előnyös volt. A kártya óriási sikerét az igen kedvező ár, valamint az egyedi párhuzamos port mellett leginkább a jól kihasználható grafikus felület programozhatósága okozta. A szöveges módban minden egyes karaktert 9x14-es pontmátrix alkotott, ráadásul ezt 25 sorban és 80 oszlopban lehetett elhelyezni. Ez az akkor kezdett CGA kártyánál kicsit jobb felbontást eredményezett, ám nem voltak színek. Mivel a Hercules kártyát nem az IBM gyártotta, ezért nem volt az akkori IBM BIOS-szal kompatibilis. Így mindig szükség volt egy kiegészítő programra, ami a Hercules-üzemmódot támogatta. Az akkoriban népszerű PC-s programok (Lotus 1-2-3 táblázatkezelő, illetve AutoCAD) viszont látva a Hercules grafikus módjának egyszerűségét, saját meghajtó drivert kaptak.

Hercules

(Képen: eredeti Hercules kártya
kép eredetije: http://en.wikipedia.org/wiki/Hercules_Graphics_Card )

A videómemória mindössze 64 Kbyte volt, ráadásul a tárkiosztás (kezdete) megegyezett az eredeti MDA-val.

Funkció

Memória

Videómemória kezdete

$B0000

MDA videómemória vége

$B1000

Hercules videómemória vége

$C0000

A memória két grafikus képet képes volt tárolni, így értelemszerűen két részre volt osztva: $B0000 és $B8000. Egy grafikus lap viszont négy kisebb szegmensre volt osztva, pl.: $B0000, $B2000, $B4000 és $B6000; így a memóriakezelés az akkor szokásosnál jóval gyorsabb volt. A vízszintes frekvencia: 18,425 kHz, míg a függőleges: 50 Hz. A teljes elméleti felbontás 720x350 képpont volt, azonban ezek a pixelek MDA-kompatibilis üzemmódban nem voltak egyesével megcímezhetőek. Ellenben az eredeti Hercules grafikus üzemmódban minden pixel egyesével volt megcímezhető. Ez a felbontás technikailag 720x350 volt (minden képpont 1 bit), de a gyakorlatban csak 720x348 képpont volt, mivel a memória csak négy többszöröse lehetett.

A Hercules másik előnye az volt, hogy a képes volt támogatni a szoftveresen indítható duál-monitoros üzemmódot is, így a másik monitor lehetett egy tetszőleges színes is. Például a tervezés-specifikus CAD-programok képesek voltak a számadatok Hercules-en megjelenítésére, míg a fő terv a színes monitoron jelenhet meg. Az idők során viszont ez a két monitoros megjelenés nem vált be, így a független cég hardvere ezt az előnyét is elvesztette.

Maga a cég ugyan készített még CGA-kompatibilis kártyákat: Hercules Graphic Card Plus néven 1986 júniusában (itt felhasználó által definiált betűtípusokat lehetett használni 80x25-ös szöveges módban), illetve az 1987 áprilisában piacra dobott Hercules InColor Card-ot, amely színkapacitásában megközelítette az EGA, mivel 16 színt lehetett használni a 64-es palettáról és a 80x25-ös szöveges mód mellett 720x348-as grafikus felbontása is létezett. Ezek az újítások azonban nem igazán voltak sikeresek.

A fejlődés igazi lendületét az IBM fejlesztette CGA vitte tovább!

Folytatása következik!

Felhasznált irodalom: