TFeri.hu

Hermann Hollerith – az IBM atyja PDF Nyomtatás E-mail
  
Tartalomjegyzék
Hermann Hollerith – az IBM atyja
I. világháború és utána
Felhasznált irodalom
Minden oldal

Hermann Hollerith – az IBM atyjaHerman Hollerith

Az amerikai számítógépipar egyik vitathatatlan őse és egyik kitalálója volt (1860-1929) amerikai statisztikus, aki habár bányamérnöki szakon végzett 1879-ben a Columbia Egyetemen, de már posztgraduális tanulmányai alatt segített tanárának, William P. Townbridge-nek az USA 1880-as évi népszámlálásában, mint asszisztens. (Jobbra: Hermann Hollerith – kép eredetije: www.census.gov

 

A probléma a következő volt: a már akkor is sok tízmilliós lakosságú USÁ-ban csak évek alatt lehetett összesíteni a pontos létszámadatokat és nem tudtak konkrétumokra rákérdezni, például a hadra fogható fehér férfiak számára államonként. A problémákat érzékelve Egyesült Államok Belügyminisztériumának Népszámlálási Hivatala (Census Office of the United States Departement of Interior) már 1880-ban felvetette a kérdést, hogy a mindenfelől bejövő adatok feldolgozásának legalább egy részét jó lenne gépesíteni.

 

 

Mialatt az USA készült a következő, 1890-es népszámlálásra, Hollerith a Massachusettsi Műegyetem oktatói állása és légfékes kísérletei mellett egy olyan gépet igyekezett készíteni, ami ezt a sok milliós adathalmazt könnyebben feldolgozhatóvá teszi.

John Shaw Billings (1838-1913) sürgetésére és az részben az ő ötleteit felhasználva Hollerith kifejlesztett egy elektromos impulzusokkal működő számláló mechanizmust az információk gyorsabb rögzítésére. Hollerith ekkor látta be, hogy az áttekinthetetlen jegyzetekkel teli papírkupacok helyett az adatokat digitális formában kell rögzíteni és egyforma nyomóklisékkel készült lapokra kell felvinni. Ez volt a lyukkártya, amit már Jacquard is alkalmazott a szövőgépében! Maguk a lyukkártyák a szénrudak között vékony lapként helyezkedtek el és csak akkor tették az áram számára zárttá az áramkört, amikor lyuk volt rajtuk. Ezt a készüléket a feltaláló eredeti szándéka szerint az 1880-as népszámlálás adatainak gyorsabb feldolgozásáért készítette el.

Hollerith otthagyta tanári állását és a Népszámlálási Hivatalnál kezdett dolgozni. Már 1884. szeptember 23-án szabadalmat jelent be a statisztikák összeállítása címmel.

Hollerith lyukkártyája

Képen: Hollerith lyukkártyája
Kép eredetije: http://cultureandcommunication.org/

Mindössze egyetlen év alatt Hollerith készített egy ilyen, népszámlálást jelentősen megkönnyítő elektromos gépet. A rendszer működtetéséhez a szakképzett munkások egy billentyűzet és egy lyukkészítő gép segítségével 200-300 kártyát tudtak készíteni óránként. Minden egyes kártyán egy ember adatai voltak digitális formában feldolgozva. A 204 lyuk segítségével sok mindent le lehetett írni, pl. kor, nem, bőrszín, hajszín, családi állapot, stb. Az így elkészített kártyák aztán a fenti találmány finomított verzióján, egy finoman megmunkált tűsor alatt haladtak el, ahol a lyukak helyén leeső tűk zárták az áramkört. A gépet Baltimore-ban, 1887-ben tesztelték – teljes sikerrel. Az eszköz segítségével viszonylag bonyolult kérdésekre is gyorsan lehetett választ találni. Ez tette lehetővé a korszerű, finommechanikán alapuló korai informatikai ipar kialakulását.

Hollerith gépe
Hollerith lyukkártyás gépe – Kép forrása: http://www-03.ibm.com/ibm/history/exhibits/attic/attic_071.html

A találmánya akkora sikert aratott, hogy sorra jöttek a világ minden részéről a megrendelések. (Kanada, Norvégia, Ausztria, különféle vasúttársaságok, …) Hollerith 1896-ban alapította meg a Tabulating Machine Company-t.

Lyukkártya előkészítése

Kártya előkészítése 1930 körül – Kép eredetije: www.ibm.com

Az 1890-es népszámlálás adatainak Hollerith rendszerével való rendszerével feldolgozása olyan sikeres volt, hogy már egy hónappal azután, hogy a népszámlálás adatai Washingtonba beérkeztek Robert P. Porter, a népszámlálás főfelügyelője bejelenthette az eredményt:
"A tizenegyedik népszámlálás 63 000 000 személy és 150 000 kisebb polgári körzet adatait dolgozta fel. Minden egyes részlet kezeléséhez egymilliárd lyukat kellett kártyára vinni. Mivel Mr. Hollerith elektromos osztályozó rendszere segítségével könnyű volt a számolás, bizonyos kérdéseket most tehettünk föl először. Ilyenek például:

  • A született gyerekek száma.
  • Az élő gyerekek száma.
  • Az angolul beszélő családok száma.
    Az elektromos rendszerező gép lehetővé tette, hogy a jegyzékekből minden információt összegyűjtsünk, akármilyen módon szerepelnek is bennük."

Hollerith a szóban forgó kártyákat 6 5/8-szor 3 1/4 hüvelykesre tervezte (körülbelül 17x8 cm). Azért kellett ezt a méretet választania, mert a Szövetségi Nyomdában ekkor ilyen méretűnek gyártották az akkori egy dolláros pénzjegyeket. Érdekes, hogy a lyukkártyák ekkorák is maradtak egészen az elavulásukig.Thomas J. Watson

Ő biztosította a gépet a következő, 1900-as népszámláláshoz is, ahol monopóliumában bízva igen komoly árat kért. 1902-ben a Census Office más megoldást talált. A drasztikus ár láttán a hivatal dolgozói is nekiálltak egy önálló gép elkészítésének és akkora sikerrel jártak, hogy a saját gépük jobb volt és gyorsabb, mint Hollerith eredetije. James Powers hivatalnok a gépre alapozva önálló céget is alapított és már 1911-re a piac nagy részét át is vette. Hollerith vállalata, amely közben átváltoztatta a nevét Computer Tabulating Recording Company-ra, gyakorlatilag kiszorult a piacról. 1914-ben sikeres vállalatvezetőként csatlakozott a céghez Thomas J. Watson, mint általános igazgató. Habár ő és Hollerith nem jöttek ki valami jól, a céget forradalmasította és újra sikeressé tette. (Képen: Thomas J. Watson valamikor az 1920-as években – kép eredetije: http://www.watson.ibm.com/t_j_watson_history.shtml)

Hollerith az 1921-es nyugdíjba vonulásáig a cégnél dolgozott, mint tanácsadó mérnök-igazgató. Az 1924. február 24-én az egyre növekvő vállalat ismét megváltoztatta a nevét, immáron International Business Machines Corporation-re, ami röviden: IBM.

IBM logo 1920

Eredeti IBM logó – kép eredetije: http://www.dotjournal.com/old-ibm-logo



 
Ulti Clocks content

Egyebek

Hirdetés