TFeri.hu

Számítógépek negyedik generációja PDF Nyomtatás E-mail
  
Tartalomjegyzék
Számítógépek negyedik generációja
Képek és adatok
Minden oldal

Számítógépek negyedik generációja (1971-)

 

Intel 4004Eme gépeket már a magas fokú integráltság mellett az egy szilárd testben megvalósult teljes működési egység jellemezte. Az Intel (INTegrated ELectronics) által 1971. november 15-én kifejlesztett első, Intel 4004 jelzésű mikroprocesszor ugyan egy nagyobb tárolókapacitású memóriát célzó fejlesztés melléktermékeként jött létre, mégis ez a négybites áramkör indította el a mai, tömegméretekben gyártott számítógépek fejlesztését. (Képen: Intel 4004 – Kép eredetije: http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_4004)

Megjegyzés: A 4004-es áramköre 2300 tranzisztorból épül fel, és a következő évben az első 8 bites mikroprocesszor követte, a 3300 tranzisztoros 8008-as (és a 4040, az átdolgozott 4004-es). Az Intel negyedik mikroprocesszora, a 8080 indította el a mikroszámítógépek forradalmát. Az Intel 4004-ről azt mondták, hogy az ENIAC-hoz, az 1946-os szuperszámítógéphez hasonló, amely 27 tonnát nyomott és 63m²-nyi területet foglalt el. Egy városi hiedelem szerint a Pioneer-10 űrszondában, amely az első volt, ami sikeresen elhagyta a Naprendszert, Intel 4004-es mikroprocesszort használtak. Dr. Larry Lasher az Ames Research Center-től azt nyilatkozta, hogy a Pioneer fejlesztő gárdája valóban kiértékelte a 4004-est, de „túlságosan újszerű volt abban az időpontban, hogy beletervezzék az egyik Pioneer projektbe”.

 

Később a nyolcbites Intel 8008, majd az Intel 8080 jelzésű processzorok tömeggyártása tette lehetővé a számítógépek elterjedését az otthonokban is. Ez a chip a maga 2300 traIBM floppy, 1971nzisztorával egyedül kb. akkora teljesítményű számolást tett lehetővé, mint a maga korában az egész ENIAC óriásgép. 1974 júniusában jelent meg a piacon az első 8 bites processzor, az Intel 8080-as, aminek fejlesztését, 8088-as néven építik majd be az első IBM PC-be. (Képen: IBM legelső, 8 inches floppy-ja, 1971 - fejlesztőcsapat vezetője: Alan Shugart; Forrás: http://www.ibm.com/)
Megjegyzés: Al
an Shugart (1930-2006) később megalapította a Seagate-et, a HDD-gyártás egyik legnagyobb előállítóját.

1972-ben kezdték tervezni és 1976-ban jelent meg a Cray I nevű szupercomputer, mely vektorgrafikus képességeit először hasznosította kereskedelmi mennyiségekben. A korát messze megelőző gép sebessége a sok apró összetevő sebességének finom összehangolásából adódott. Jellemző, hogy az első példányt a Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumban állították üzembe.
Sebesség: 166 millió lebegőpontos művelet másodpercenként.

Méret 58 köbláb. Súly: 5300 font.
Technológia: integrált áramkörök (IC-k).
Órajel: 83 millió beütés másodpercenként.
Változók hossza: 64 bit. Utasításkészlet: 128 db.

Cray I

Képen: Cray I szuperszámítógép – Kép forrása:
http://www.cray.com/About/History.aspx

1976-ra megjelent a home computer, amely eleinte inkább technikai érdekesség volt. A legelső ilyen gépet nagy szériában az Apple dobta piacra. Részletek: Gép teljes neve: Apple I
Piacra dobása: 1976.ápr.11-én; 666,66$-os áronCPU: MOS 6502 – 1 MHz sebességgel
Memória: 4 Kbyte alapértelmezett, de bővíthető 8-ra, vagy 48-ra bővítőkártyákkal
Kijelző: 40x24-es szöveg.

Apple I computer

Képen: Apple I computer – Kép forrása: http://www.apple.com/

Lassan feltűntek a billentyűzetek és a monitorok is az addig kizárólagosan használt lyukkártyák, lyukszalagok és nyomtatók mellett. Az igazi áttörés egy jó üzleti érzékkel megáldott fiatalembernek, William "Bill" Gates-nek és társának, Paul Allan-nek köszönhető, akik Altair gépre elkészítették a Basic nyelv egy változatát. Ők alapították meg a mára a világ legnagyobb szoftvercégévé terebélyesedett Microsoft-ot. Ettől kezdve nem kellett kapcsolókat állítgatni és lámpákat figyelni, elég volt egyszerű parancsszavakat beírni a gépbe.

Bill Gates és Paul Allen - 1981

Képen: Bill Gates és Paul Allen 1981-ből – kép forrása: http://www.smh.com.au/

Ez a gépi fordító ugyan elfoglalta a négy Kilobyte-os memóriájú gép két Kilobyte-ját, ám a fennmaradó területen az akkori időhöz képest kényelmesen lehetett programozni. 1981. április 24-én lépett színre az IBM az első nem nagyvállalatok számára gyártott gépével, az IBM PC-vel egy titkos floridai projectje révén az IBM szokásaival ellentétben úgynevezett nyilvános építkezéssel, azaz a kereskedelemben kapható alkatrészekből összerakva. A készülék titkos eleme a működtető BIOS, amelyre a Microsoft által átalakított CP/M alapú operációs rendszer épült, az MS-DOS. Főbb jellemzői: nagyon kicsi memória (kb., akkor 8 KByte), csak szövegek megjelenítésére képes MDA monitor, egy billentyűzet és egy kazettás magnó. (NEM floppy!) Ez a gép és utódai szinte kiforgatták a világot a sarkaiból, mivel az 1960-as gépek nehézkes mainframe-jei, illetve a '70-es évek mosógép-méretű minicomputerei helyett immáron egy család kedvencei is lehettek – mindezt a cég max. 1600 $-ért adta.

IBM PC 1981

Képen: az első IBM PC

Kép forrása: http://www-03.ibm.com/ibm/history/exhibits/pc25/pc25_intro.html

Az Apple Computer a főbb amerikai lapokban egész oldalas hirdetésben üdvözölte a vetélytárs megjelenését. Az IBM PC nem tudott igazán versenyre kelni a sokkal jobb minőségű Apple géppel, de volt egy óriási előnye: olcsóbb volt! Az amerikai PC-vásárlók ezért inkább az IBM PC-ket részesítették előnyben. Az IBM PC bemutatóját a szakma ugyan fanyalogva fogadta, de a nagy cégek és a kormányhivatalok bíztak az IBM-ben és már 1984-ben kétmillió PC-t használtak. Természetesen a hasonmásgyártók sem maradtak tétlenek: a Compaq már 1982-ben színen volt és hamarosan több tucatnyi cég követte őket.

A hagyományos szöveges operációs rendszeren először az Apple lépett túl, mivel a Xerox cég Palo Alto-i irodáiban szigorúan belső használatra kifejlesztett grafikus operációs felületet (GUI = Graphic User Interface) újraalkotta a saját gépei számára, a felhasználók kezébe egeret adott és így kiváltotta a feleslegesen hosszú parancsok unalmas begépelését. Az IBM PC-k ezt a módszert csak jelentős késéssel tudták követni a Microsoft által tervezett Windows operációs rendszerrel. Hogy akkor mégis miért került csődközelbe a kilencvenes évek közepére az Apple? Egyszerű! Az Apple rendkívül szigorúan őrizte saját gépeinek operációs rendszerét és gyártási technológiáját, míg az IBM szívesen adta el operációs rendszerét, BIOS-át, valamint egyéb fejlesztéseit a PC-t gyártó cégeknek. Ezzel megkímélte magát a termelés minél gyorsabb felfuttatásából adódó óriási pénzügyi kiadásoktól, valamint az általa és másolói segítségével forgalmazott PC-kkel elárasztotta a világot.
A nyolcvanas évek a PC-k árának drasztikus csökkenését, valamint teljesítményének rohamos növelését hozták. A kezdetek igen szerény teljesítményű asztali gépeit fokozatosan egyre jobbakra cserélték le és a mai gépek már valóságos erőművek. A hagyományos nagygépek eleinte háttérbe szorultak és a hálózatok széles körűvé válása tette csak újra fontossá őket. Megjelentek a hordozható gépek, majd a minigépek után a mikrogépek. Az internet rohamos fejlődése a '90-es évek igazi sikersztorija. A World Wide Web nyújtotta lehetőségek az emberiség számára szélesre tárták a világ megismerésének eddig meglehetősen zárt kapuit. Az IBM is nyitott és a hagyományos PC-gyártás mellett belefogott más projectekbe, a képen például az 1997-ből a sakk-világbajnok Kaszparov mérkőzik az IBM Deep Blue gépével.

Kaszparov vs. Beep Blue

Kép eredetije: http://cache.eb.com/eb/image?id=71262&rendTypeId=4

Microsoft logo

Kép eredetije: http://www.microsoft.com/

2000 után egyértelművé vált, hogy a korai éves hardware-es sikerei után a szoftveres üzlet sokkal nagyobb nyereséget hozhat. Ám a Microsoft sikerei után (jobban mondva mellette) felvette a versenyt az interneten hihetetlen népszerűségre törő és minden eddiginél nyereségesebb (mindössze 1995-ben alapított) Google is, ami az új évezred sikertörténetének bizonyult.

Google logo

Kép eredetije: http://www.google.com/



 
Ulti Clocks content

Egyebek

Hirdetés