Amikor gyermekkoromban tanultam a Naprendszer bolygóit, még 9 volt belőlük, mert a Plutót is bolygónak tartották, ám a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006.aug.24-én új kategóriát alkotott, nevezetesen a törpebolygókat, amelybe aznap besorolták a Plutót is.

Viszont a Naprendszer külső peremén, az ott uralkodó sötétben még lehetnek meglepetések! 2021-ben hatéves kutatómunka végére tettek pontot csillagászok, akik egy projekt keretében hat éven keresztül 461 Neptunuszon túli objektumot azonosítottak. Ezek között többnek is olyan furcsa a pályája, ami egy eddig ismeretlen, rejtettobjektum jelenlétére utalhat. Ez lehet a Naprendszer eddig soha nem látott kilencedik bolygója. Egyes elméletek szerint ez a távoli bolygó a Földnél akár 5-10-szer nagyobb is lehet, ám létezését mind a mai napig nem sikerült kétséget kizárólag igazolni. Az új megfigyelés a Dark Energy Survey nevű égboltfelmérési program keretében valósult meg. A hivatalosan 2013-ban kezdődött, az égbolt kb. 1/8-át lefedő projekt célja a különféle galaktikus struktúrák vizsgálata, benne a sötét anyag keresése volt.

A tanulmányban szereplő objektumok közül a legközelebbiek 30 CSE-re találhatók és mindannyian a Naprendszer legkülső régiójában keringenek. A tudomány eddig összesen nagyjából 3000 ilyen, Neptunuszon túli objektumot azonosított. Közülük a két legismertebb égitest a Pluto és az Eris törpebolygók, valamint a sok apró törmeléket (is) tartalmazó Kuiper-öv is.

Neptunuszon túli objektumok,

(Kép eredetije: https://en.wikipedia.org/wiki/Trans-Neptunian_object)

A fenti tanulmányban ismertetett több száz objektumot még senki sem írta le részletesen. Ezek közül kilenc olyan égitestet is azonosítottak, amelyek pályájuk alapján 150 CSE-nél messzebb keringenek a Naptól. (Emlékeztetőül: 1 CSE = Nap-Föld távolság) Ezek közül négy is olyan, amelynek pályaháborgásaiból feltételezhető egy nagyobb, eddig ismeretlen objektum, az esetleges Naprendszer szélén lévő, kilencedik bolygó létezése. A bemutatott eredmények azért is izgalmasak, mert a projekt eredeti feladata nem a Neptunuszon túli objektumok keresése volt, ennek ellenére az összes, eddig felfedezett igen távoli objektum 20 százalékát ez a kutatóprogram találta meg.

A Kuiper-öv azért is érdekes, mert az ott található több százezer apróbb-nagyobb objektum igen sok érdekességet rejthet a Naprendszer korai korszakából. Hivatalos meghatározás szerint a fő régió belső széle kb. 30 CSE-re van, míg a külső pereme kb. 50 CSE-re. Ez mellett vannak ún. szórt objektumok, amelyek egy külső korongban terülnek el kb. 1000 CSE távolságig, ráadásul egyes testek még ennél is messzebb keringhetnek.

Eddig több, mint 2000 Neptunuszon túli objektumot katalogizáltak, ami a csillagászok becslése szerint a valóban létező objektumoknak csak igen kis részét képezhetik. Mérvadó becslések szerint az itteni objektumok a több százezres számot is elérhetik, ráadásul ezek mérete meghaladhatja a 100 kilométert. Azonban az itt található anyag össztömege kb. a Föld tömegének 10%-át teszi ki.

A Kuiper-öv valószínűleg a Naprendszer keletkezésekor formálódott. Az ottani anyag maga is összeállt volna egy bolygóvá, ha nem lenne ott a Neptunusz, aminek gravitációs hatása ezt lehetetlenné tette. (Hasonlóan a Mars és a Jupiter közötti aszteroida-övhöz.) A Kuiper-övben mostanában található anyag az eredeti, keletkezéskori anyagmennyiség tört része lehet, mivel a többit a négy óriásbolygó (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) eltérítette. Ma a Kuiper-öv lassan erodálódik. Az ott maradt tárgyak időnként összeütköznek, így kisebb tárgyak maradnak, illetve por, amit az állandó napszél kifúj rendszerünkből.

További részletes információk (angolul): https://solarsystem.nasa.gov/solar-system/kuiper-belt/in-depth/

 

 

Felhasznált források:

© TFeri.hu, 2018. máj.
Felújítva: 2021.aug. és 2021. dec.