Böngésző háborúk és jelenlegi állásuk


 
(Kép forrása: http://hvg.hu/tudomany/20160805_windows_figyelmeztetes_chrome_firefox_akkumulator_hasznalat)

Valaha az internet hőskorában még nem voltak böngészők. Az első böngészőt (és magát a www-t is) Tim-Barners Lee alkotta meg 1991-ben. Az igen fapados, szöveges megoldás helyett hamarosan jött a grafikus felületű Mosaic (1993. március).
A Mosaic egyeduralmát kihasználva a fejlesztők névváltoztatással megalkották a Netscape-et (1994 közepén). 1995 nyarára a Netscape piaci részesedése 80% fölé nőtt, ám ez hamarosan megváltozott, mivel megjelent az ingyenes, Windows '95-be beágyazott Internet Explorer. A két nagy között kitört az első böngészőháború.

Az első böngészőháború alakulása

 

Az első böngészőháború alakulása

Év

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Netscape

80,1

73

57,6

54

30,7

17,7

9,8

7,2

3,7

IE

2,9

20

39,4

39

67,5

82,2

89,8

91,5

95,9

egyéb

17

7

3

7

1,8

0,1

0,3

1,3

0,4

(Forrás eredetije: http://news.cnet.com/2009-1032-995681.html?tag=toc )


(Forrás eredetije: http://news.cnet.com/2009-1032-995681.html?tag=toc)

Jól látható, hogy 2003-ra az Explorer kiütéses győzelmet aratott.

Viszont megjelentek a konkurens termékek: a Mozilla és az Opera. Eleinte a Mozillát nem vették komolyan, de hamarosan komoly rést ütött az IE egyeduralmán. Sajnos a pokoli gyors Opera nem tudott pár százaléknál nagyobb részesedést szerezni soha! Ez volt tehát a második böngészőháború.

A következő grafikon ennek kialakulását mutatja be:


A Mozilla 2005 elején „szélnek eresztette” önálló néven a Firefox böngészőt, ami 2007 novemberére 36 %-os részesedést mondhatott magáénak. A trendvonalak egyértelműen az Internet Explorer vereségét jósolták a feltörekvő Firefox-szal szemben, de 2008 szeptemberében egy új szereplő lépett a piacra: a Google Chrome.


Így 2008 szeptemberében a 49%-os IE és a 42,6%-os Firefox mellett belépett a friss Google Chrome – azonnal 3,1%-kal. Érdemes megjegyezni, hogy azonnal lehagyta a régebb óta piacon lévő Apple Safarit és az Operát.

A következő évek a Chrome sikeréről szóltak/szólnak. Lassan, de biztosan átvette a piacvezető szerepet. A stabil, gyors megvalósítás mellett agresszívan növelt verziószáma is szólt. Itt kell megjegyezni, hogy a Chrome eleve a nyílt forráskódú, tehát ingyenes Chromium alapjain fejlődik. Ezt eleinte furcsállták a piac régebbi szereplői, de a siker nem sokat váratott magára.
 
A hanyatló Explorert 2011 tavaszán előzte le a Chrome, míg a vezető helyet 1 évvel később vette át a Firefoxtól. A Chromium sikerére azért sem kell több bizonyíték, mert az Opera 2013.augusztus 27-én megjelent 16-os kiadása is átvette a Chromium alapot, valamint a Firefox 2014.április 29-én megjelent 29-es verziójától cserélt. A jelenlegi, 2016. májusi végi állapot a következő:
 

Ez a háború még nem dőlt el, de a fenti ábrák alapján egyértelműek a trendek. A legnagyobb esélyes a Google Chrome. Kérdés, hogy a többi böngésző megmarad-e?
A Windows 10 megjelenésével a Microsoft kivezette az Internet Explorert, ráadásul a 11-nél régebbi verziókat a cég 2015. legvégével nem támogatja tovább, így kényszeríti a felhasználókat a váltásra. Nagy kérdés a Windows 10 új böngészőjének az Edge-nek milyen lesz a hatása. Jelenleg az új versenyző sok sebből vérzik, bár igen gyors és még nem eléggé fejlett. Idővel megjelenik a statisztikákban és előbb-utóbb komolyan is vehető.

A cikkben felhasznált adatok forrása: http://www.w3schools.com/browsers/browsers_stats.asp
Ez a weblap a W3schools naplófájljaiból veszi az igen szerteágazó és részletes adatokat.

© TFeri.hu, 2015. nov.
Felújítva: 2016. augusztus