T. Tamás Ferenc: A Covid-oltásról
 

Megjelent a Fejér Megyei Hírlap 2021.febr.16-i számában
További megjelenés: https://www.feol.hu/velemeny/velemeny-az-oltasrol-4682722/

2020. november közepén kezdett bedurvulni a koronavírus második hulláma. A középiskolák azonnal távoktatásra voltak kénytelenek áttérni, köztük a mi iskolánk is. Ezeket a sorokat 2021. február 12-én írom, így lassan három hónapja nem tudtam hagyományos, tantermi órát tartani.

Aki ismer, az jól tudja, hogy imádok tanítani. Az osztályteremben, a diákok előtt mindent beleadok és igazán ki tudok bontakozni. A kénytelen-kelletlen használt digitális távoktatás „gyönyöreit” igyekszem kiaknázni, de pokoli nehéz. A diákok motiváltsága nem egyszerűen csökken, hanem ijesztő mértékben zuhan. Szerencsére ebben az évben nincsen érettségiző csoportom, de a 9.-10.-11. osztályosokat is nehéz motiválni. Nem is szólva rólunk, tanárokról. Rettenetesen hiányzik a napi adrenalin-löket, a mindennapok rutinja.

Sok minden más is hiányzik, például az esti szabad sétálás, a létszámkorlát nélküli baráti összejövetel, a kulturális-szabadidő programok sokszínűsége, kedvenc Fehérvár Enthroners csapatom meccsei, stb. Szomorúan megyek el a bezárásra ítélt éttermek-kávézók előtt. Nyitást akarok! Mihamarabbi normális életet!

Igen, én is tudom, hogy sokak lettek betegek. Nagyon betegek, köztük több közeli ismerősöm is. Sajnos sokan meg is haltak. Ismerősök is. Őszinte részvétem a családjuknak.

Én a magam részéről védettséget szeretnék! Túllenni ezen a rémálmon.

Nagyon is egyetértek abban, hogy a vírus okozta elzárás egyetlen komoly ellenszere az oltás, ami sajnos igen lassan halad. Amint lehetett, én is regisztráltam az oltásra. Sajnos a tanárokat nem vették előre a sorban, így nyugodtan vártam soromra. Az eddigi sebességet látva gondoltam, hogy talán áprilisban valamikor sorra kerülök. Ezért is lepődtem meg, amikor most szerdán délután felhívott a háziorvosom, hogy immár sorra kerülhetek. (Mondjuk van pár alap-betegségem.) Mondta a típust is (AstraZeneca) és kérte, hogy legyek pontos. Még telefonon megkérdezte, hogy nem voltam-e Covidos. Szaglás/ízellés elvesztése, láz, stb. nem fordult-e elő? Mivel egészséges vagyok, ezért nyugodtan tudtam mindenre az igazat válaszolni.

Persze én is utánanéztem ennek típusnak, illetve az esetleges mellékhatásoknak. Van-e kockázat? Igen, de minimális! Minden oltásnak létezik némi mellékhatása, ami egyeséknél sajnos durva szövődményeket is okozhat. Ki nem hallott már pl. gyerekbénulás elleni oltás következményeiről. De tudom, hogy a várva várt csoport-immunitás eléréséhez egyéni lépésekre van szükség. Csak az egyéni lépések adják meg a csoport kellő dinamikáját. Én ezt a lépést meg akartam tenni!

Ma délre kellett bemennem. Kicsit korábban érkeztem és a várt sorok helyett jól szervezett rendet láttam. 5-10 percenként jöttek az oltakozók. Doktornő és az asszisztense a rendelőben még egyszer végigkérdezte a fontosabb paramétereket és megkért, hogy derékig vetkőzzek le. Lázat és vérnyomást mért. (36,3 oC, illetve 140/90 Hgmm – egész jó!)

Egy átlátszó plexifal mögé kellett ülnöm, aminek másik oldalán már előkészítve várt AZ INJEKCIÓ. Így, csupa nagy betűkkel. A fal közepén lévő nyíláson átnyúlva a szúrást váll-közelbe kaptam pár pillanat alatt; fájdalommentesen. Bár a doktornőnek semmi mással sem kellett volna foglalkoznia, de azért elvette az utóbbi időben összegyűlt papírjaimat is, valamint adott pár hasznos tanácsot is. Mindez gördülékenyen, gyorsan, zökkenőmentesen.

Felöltözés után a rendelő előtt, a folyosón kellett várakoznom úgy fél órát az esetleges gyors mellékhatások miatt. (Ez időnként előfordul!) Menet közben elkezdődött egy órám, amin ezúttal csak konzultációs kérdéseket kértem a diákjaimtól. Az ott töltött 30 perc alatt többször is kijött mind az asszisztensnő, mind a doktornő és érdeklődött a hogylétem felől. Kedvesen, mosolyogva, aranyosan. Amint letelt a kötelező idő elengedtek azzal a kéréssel, ha bármi gond van, azonnal szóljak. Bármikor. De tényleg!

Mellékhatás? Nálam!? Abszolút semmi! Még egy picike bőrpír sem! Teljesen jól vagyok.

Hazasétáltam, majd egy gyors ebéd után nekiálltam megírni a tapasztalataimat, azaz eme sorokat. Nézem az oltásról kapott kis lapocskát, benne a személyes adatok és a típus. Büszke vagyok rá, hogy én is hozzájárultam egy kicsit a várva várt nyáj-immunitáshoz!

Immár 310.448 plusz egy oltott van.

T. Tamás Ferenc, 2021.febr.12.