T.Tamás Ferenc: Hűvös októberi reggelek
Megjelent a Délibáb Magazin 2023. tavaszi számában!
Bágyadtnak tűnsz,
Tán megint nem aludtál?
Réveteg vagy,
Az ágyadba úgy visszafutnál.
A szürke reggelek
Ólomlábakon lopódzkodnak,
Lassan csorognak,
Nyirkos hidegben vánszorognak.
Álmosan, fáradtan, kócosan,
Örökkön-örökké kialvatlan.
Magadat mindig feláldozod,
A végtelen sor végét nem láthatod.
Jönnek az őszi reggelek,
’Hol hideg kopogtat hajnalban.
A rideg októberi pirkadatok
Mászkálsz a sötétben, a fagyban.
Az idő oly’ lassan csorog,
Kedved keresed kétségbeesve.
A természet alig mozog,
Teszed dolgod reménykedve.
Álmosan, fáradtan, kócosan,
Örökkön-örökké kialvatlan.
Magadat mindig feláldozod,
A végtelen sor végét nem láthatod.
A szelíd nap épp’ csak pislákol,
Alig cirógatnak gyér napsugarak.
Az álom is csendben bóbiskol,
Rég elmentek a költözőmadarak.
Csendes, lomha ősz bekukkant,
Még emlékszel a ragyogásra?
Amikor a nyári nap felbukkant,
A forró napon való csillogásra?
Álmosan, fáradtan, kócosan,
Örökkön-örökké kialvatlan.
Magadat mindig feláldozod,
A végtelen sor végét nem láthatod.
T. Tamás Ferenc, 2022.okt.