T. Tamás Ferenc: Engedj haza, Istenem!

A névtelenül meghalt katonák emlékére

Este van, csend és nyugalom;
Nyár végi fülledt unalom.
Golyó csak néha röppen,
Estefelé ágyú sem dörren.
Derűs, csillagos éj várható,
Jaj annak, aki kihasználható.

Hajnalban lesz a következő támadás,
Agyatlan, esztelen, őrült rohanás.
Zivatarként zúdulunk előre,
Aztán sokan kerülünk sírgödörbe.

Istenem, most segíts meg engemet!
Sok év után láthassam feleségemet!
Te, aki felette vagy minden embernek,
Elég Isonzóból, kárhozat az őrmesternek!
Nem akarok embert ölni soha, soha!
El akarok menni innen haza, haza!
Még ölelni akarom nejem, nejem!

Engedj haza, Istenem!


T. Tamás Ferenc, 2019.szept.