T. Tamás Ferenc: Tavasz várása

Február eleji reszkető napsugár,
Még didergőn vonz a puha ágy.
Álmod megpróbálod fejedből kiverni,
A kávédat félig ébren keverni.

A természet a napra, a melegre vágy’,
De tél tábornok uralmában semmi sem lágy.
Messze van még a tavasz zöldje,
Még pihen a ház előtti fák termékeny földje.

Számolom a napokat egyesével,
Nézem a hőmérsékletet esdekléssel.
Tavasztündér! Küldjed el aludni a Tél tábornokát!
Vedd át végre az időjárás marsallbotját!

A mindenható Nap már ad egy kis meleget,
De még figyel a tél, így fényt nem ad eleget.
Várom a rügyfakasztó tavaszt,
A melengető napfény-tapaszt.

T. Tamás Ferenc, 2024.jan.