T. Tamás Ferenc: Téli tájakon

Magányosan állok a hidegben
Lassan kételkedve a hitemben.
Nézem a lassan hulló hópihéket
Döcögve költöm a versigéket.

Behavazott csendes tájakon,
Összedőlt falú várakon,
Fagyosan megdermedt ágakon
Rácsodálkozom a fagyott fűszálakon.

Tekintetem siklik végig
A fagyba dermedt jégvirágig
Minden megáll aludni egy darabot,
Hogy várja a tavaszi pirkadatot.

Havas, csúszós utakon
A meleget kutatom
De csak fagy köszönt
És önt fagyos csóközönt.

 
T. Tamás Ferenc, 2018.dec.