T. Tamás Ferenc: Aludj csak, én majd álmodom!

A MANE "A csönd üzenete” c. jubileumi antológiában  megjelent. (2023.ősz)

Estefelé, amikor már minden csendes
Még az ablakon túli idő is szélcsendes,
Valami megy még a tévében halkan,
Szinte észrevétlen, csaknem mozzanatlan.
Aludj csak, én majd álmodom!

Látom rajtad, hogy elfáradtál estére
Kiült a fáradtság nyúzott arcod élére.
Csak némi ételt kívánsz és pár jó szót,
Nem kívánsz most vidám csengettyűszót!
Aludj csak, én majd álmodom!

Lehajtod fejed párnádra egy pillanatra
És már alszol is egy szusszanatra.
Nyugodt légzésed hallgatom csendben
Ahogy halkan szuszogsz mellettem.
Aludj csak, én majd álmodom!

Talán még álmodban is dolgozol,
Ahogy éjjel is folyton gondolkozol.
Pedig most pihenni kéne egy éjszakát,
Hogy bírd a másnap lüktető ritmusát.
Aludj csak, én majd álmodom!

Szeretném álmodni a rossz álmaidat!
Szeretném válladról levenni aggályaidat.
Szeretném csókolni megfáradt kezedet,
Szeretnék adni forró szeretetet.
Aludj csak, én majd álmodom!