T. Tamás Ferenc: Szombat esti bál

Szombat este végre bálba megyek,
Ott nyugodtan kiengedhetek,
Hogy a mindennapok bajai megszűnjenek,
Ahol nem figyelmek mindenféle éber szemek.

Nem kell törődnöm itt semmivel,
Elmegyek oda majd akárkivel.

Letáncolok a parkettről bárkit,
Engem egyedül a zene irányít.
Gyere, igyunk együtt egy pohárnyit,
Érezzük a ritmust, ’mi irányít.
Lüktessen vérünk, mint a dinamit.

Toljuk együtt egész álló éjjel,
Úgy táncoljunk vad szenvedéllyel,
Legyünk a parkett ördögei kéjjel.

Lazuljunk együtt a körtáncban,
Annyi ritmus van még a táskánkban.
Zörgünk-pörgünk a homályban,
A többiek szédüljenek bele látványunkban.